Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

A túlóra alvászavart okoz

Egy friss felmérés Németországból, amely óvatosságra intheti a magyar irodai dolgozókat is.

A német betegbiztosítók egyesületének (BKK) 2322 német munkavállaló körében végzett kutatása szerint a megkérdezettek 84 százalék a hivatalos munkaidőn kívül is elérhető a felettes, az ügyfelek és a kollégák számára interneten vagy mobiltelefonon.

A megkérdezett dolgozók felénél (!) előfordult már alvászavar, 13 százalékuknál ez szinte napi rendszerességgel jelentkezik. Leggyakoribb kiváltó okként a stresszt, a túlórázást, az állandó elérhetőséget jelölték meg, illetve azt, hogy képtelenek „kikapcsolni”: elalvás előtt vagy hétvégenként is ránéznek hivatalos levelezésükre.

A szakmai szervezet adatai szerint az utóbbi öt évben a tízszeresére nőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor az orvos kiégési tünetek (burn out szindróma) miatt táppénzre küldi a dolgozót. A legnagyobb veszélynek a heti 50 óránál többet dolgozók vannak kitéve. Ők átlagosan napi 6,5 órát alszanak, harmaduk rendszeresen dolgozik hétvégenként.  

Éppen ezért a BKK tanácsa: húzzuk meg a határt a munka és a magánélet között. Csak úgy lehet teljes erővel munkának látni, ha kipihentük magunkat, ha elalvás előtt nem foglalkozunk munkával kapcsolatos ügyekkel és nem vagyunk 24 órán át elérhetőek.

Ugyan a felmérés német, de szerintem sok magyar versenyszférás, szellemi munkát végző alkalmazott saját példáján látja ennek a felmérésnek a főbb megállapításait...

0 Tovább

Miben (nem) segít a fejvadász?

Néhány nappal ezelőtt egy olvasói kérdésre válaszolva írtam a fejvadász fizetésekről. Ekkor gondolkodtam el, érdemes lenne egy posztot szentelni a fejvadászokkal szembeni tévhiteknek. Ugyanis van belőle bőven.

Több álláskeresőtől hallottam már, hogy leadta önéletrajzát egy fejvadász cégnél, és várja, hogy majd állást szereznek neki. Aztán persze a többségük csalódottan várakozott, nem jött egy hívás sem. Pedig ha utánakérdeztek volna ennek a piacnak a működéséről, biztosan nem ringatták volna magukat ebben a hitben.

No, nézzünk néhány megállapítást.

A köznyelvben a fejvadász és a személyzeti tanácsadó szavakat szinte már szinonímaként használjuk, pedig van különbség közöttük. A fejvadász eredetileg az a személy, aki felsővezetői munkákra keresi a megfelelő jelölteket (például banki felsővezető). Ő nem hirdet, hanem direkt megkereséssel „levadássza” a piac legjobbjait. Vele egy átlagos álláskereső nem találkozik és egy igazi fejvadász nem is hirdeti magát. A szélesebb nyilvánosság előtt nem ismertek ezek a vállalkozások. 

A személyzeti tanácsadó cégek már szélesebb skálán mozognak. Az ő megbízói nagyobb létszámban keresnek munkaerőt, és nem csupán vezetőket (például gyakori keresés manapság az idegen nyelvű telefonos ügyfélszolgálatos pozíció multi cég call centerében). Az ő hirdetéseik már láthatóak az interneten, állásbörzéken is megjelennek, mint a munkaerőpiac szakértői.

Az álláskeresők általában a második csoportot azonosítják a „fejvadász” jelzővel, most róluk szólok pár szót.

A személyzeti tanácsadók elsődleges ügyfelei a munkaadó, ugyanis ő fizet neki. A munkaadó, az a (többnyire multinacionális) cég, amely nem akarja vagy nem tudja saját erőből betölteni az üres pozíciót, hanem erre felkér egy külsős HR-szolgáltatót (a személyzeti tanácsadót). A személyzeti tanácsadó tehát nem azért dolgozik hogy állást találjon az álláskeresőnek, hanem azért, hogy a „fizető ügyfél” - a munkaadó partner - igényét kielégítse.

Ha álláskeresőként mi vagyunk a befutók, akkor persze úgy tűnik, hogy szerzett nekünk állást a személyzeti tanácsadó (fejvadász), ami igaz, és örömteli, de nem ez volt a fő mozgatórugó.  A személyzeti tanácsadónak persze fontos partner az álláskereső, ugyanis megfelelő számú és minőségű pályázó nélkül nem tudná a megbízói igényt kielégíteni. Ezért vannak jelen állásbörzéken, karrier roadshow-kon és keresik a kapcsolatot az álláskeresőkkel, a nyilvánossággal.

Ezek alapján a tanácsaim:

- Érdemes bejelentkezni a személyzeti tanácsadókhoz, akár cv-vel. Sok hasznos információ megtudható tőlük, használjuk ezt ki, kérdezzünk (piacképes fizetés, a cv alapján szóba jöhető munkakörök)

-Ne várjuk el, hogy a személyzeti tanácsadó állást szerez nekünk. Nem mi vagyunk az elsődleges ügyfelei, éppen ezért ez csak egy legyen az álláskeresési csatornák közül. Mellette fusson párhuzamosan a cégek közvetlen megkeresése, az álláshirdetésre pályázás, az ismerősök megmozgatása.

- A fejvadász/személyzeti tanácsadók ügyfelei szinte kizárólag multi cégek. Így aki kkv-hoz szeretne bejutni, közvetlenül a cégeknél próbálkozzon.

- Rutinosabb álláskeresőként érdemes tartani a kapcsolatot a fejvadászokkal. Ha nem akarunk váltani, de szeretnénk felmérni az esélyeket, akkor is hasznos infókat tudhatunk meg.

Ha van kérdés, küldjétek a karacsony_zoltan@freemai.hu címre.

0 Tovább

Névtelen önéletrajz: nőnek az esélyek?

Érdekes kísérleti projekt startolt ma Németországban. Öt multinacionális nagyvállalat (Deutsche Post, Deutsche Telekom, L'Oréal, Maydays GmbH és a Procter & Gamble) vállalta, anonim önéletrajzok alapján toboroz munkaerőt a német állami munkaügyi központ közvetítésével. Olyan cv-k alapján hívja be interjúra a pályázókat, amelyek nem tartalmaznak személyes adatokat (név, nemzetiség, születési hely, idő, nem) csak az iskolai végzettség és a szakmai tapasztalat számít. A projekt a német kormány kezdeményezésére indult, a cél pedig a diszkrimináció csökkentése.

A szándék üdvözlendő és PR-szempontból is jó fogásnak tűnik ezeknek a cégeknek. Azt mutatják a nyilvánosság előtt, náluk nem a származás, hanem a tudás számít. A legalkalmasabbak bőrszíntől, nemzetiségtől függetlenül bejutnak hozzájuk.

A kérdés csupán az, ez a pályázási módszer megszünteti-e, vagy jelentősen csökkenti-e a diszkriminációt? Azonos esélyekkel szállhatnak-e harcba a kisgyermekes nők, az ötven év felettiek, a németországi törökök egy-egy állásért, ha valamikor az állam törvényileg előírná, álláshirdetésre jelentkezéskor nem kérhető személyes adat.

Attól tartok, hogy nem. Lehet, hogy tévedek, ám csak a realitásokból indultam ki. Aki diszkriminálni akar, az ettől függetlenül az állásinterjú alatt könnyedén megteheti. Aki kicsit is ismeri a kiválasztást, pontosan tudja, miként lehet egy elutasítást szakmai érvekbe csomagolni.

Egyébként a munkaadói oldal képviselői – főként a kis- és középvállalkozások – máris háborognak a projekt kapcsán. Nem szeretnének hasonlóban részt venni. 

Néhány vélemény:- Kevés az információ, semmi nem tudható meg így a pályázó személyiségéről, lassabbá, körülményesebbé válik a toborzás, nagyobb a HR-esre nehezedő adminisztrációs teher. Míg a nagy cégeknek erre van apparátusuk, az egyetlen HR-essel vagy anélkül működő kkv-k szinte megoldhatatlan feladat elé kerülnek. És az is elképzelhető, hogy az álláskeresőnek jobb ez a mostani állapot. Az anonimitással inkább kitolódna az elutasítás. Elképzelhető, lenne egy „nulladik” interjúkör, ami gyakorlatilag egy néhány perces pofavizitből állna.

Sok a kérdőjel. Ez a 12 hónap arra is jó lesz, hogy kiderüljön, működik-e.

Nyáron, amikor a projekt körvonalazódott, beszéltem magyar HR-esekkel, mit szólnak hozzá. Nem reprezentatív mintám alapján a többség inkább kétségeit fogalmazta meg. Mindenesetre majd beszámolok a német projekt tapasztalatairól.

Ha van erről véleményetek, írjátok meg. Kíváncsi vagyok.

1 Tovább

Költöznél egy jobb állásért?

Hétfőn kaptam meg e-mailben a Work Force munkaerő-közvetítő sajtóanyagát, amelyben két hónapon át tartó, nyolc várost érintő karrier roadshow-juk tanulságairól számoltak be. Jobban szeretem az ilyen közleményeket, mint a kétes hitelű online felméréseket (igaz, azért nem írnám le a műfajt), mert az álláskeresőkkel való személyes találkozás Győrtől Debrecenen át Szegedig mégis "életszagúbb", ott tényleg az aktív álláskeresők valós problémáit lehet látni.

Néhány érdekes megállapítás:

Alulmotiváltság, önbizalomhiány, de aránylag jó önéletrajzok jellemzik a magyar munkavállalót.

Az álláskeresők még mindig nem szívesen költöznének a munka után, inkább a rosszabbul fizető, alacsonyabb kvalitású pozíciókat választanák, ha ezzel helyben maradhatnak.

Sokszor apró korrekciók is elegendőek az önéletrajzban, és máris jelentősen javulnak az elhelyezkedési esélyek. Jellemző probléma, hogy az álláskeresők a cv-ben a korábbi pozícióknál nem részletezték konkrétan a munkát, így a munkaadó nem tudhatta meg, mit is csinált például egy asszisztens ténylegesen az adott helyen.

Ez számomra a három legfontosabb tanulság.

Mindebből a legnagyobb problémának az alulmotiváltságot és a kis mobilitási hajlandóságot látom. Az álláskeresési technikákon lehet javítani, az önbizalom is növelhető tanácsadói segítséggel. De ha valakiben nincs meg az a hajtóerő, hogy egy (jobb) állás reményében várost váltson, azon nagyon nehéz segíteni.

Néhány héttel ezelőtt hallottam egy mini prezentációt a hatvani Bosch-gyár egyik munkatársától. Azt panaszolta, hogy 50 kilométernél távolabbról nem tudnak megfelelő képzettségű munkaerőt toborozni. Még akkor sem, ha albérleti támogatást ajánlanak fel. Nyugatról kelet felé pedig egyáltalán nem működik a migráció. Budapestről, annak vonzáskörzetéből az álláskeresőknek valahogy ciki kelet felé venni az irányt (ezt már saját hallomásból én teszem hozzá).

Bizonyára sok szempont a szülővárosában tartja az álláskeresőt (gyermekek iskolái, rokoni kötelék). De azt tudomásul kell venni, az állás nem megy házhoz. Ha pedig nincs helyben, akkor költözni kell vagy a hosszabb ingázást vállalni.

0 Tovább

Mennyit keres egy fejvadász?

A következő kérdést kaptam egy olvasómtól: „Jelenleg egy kisebb fejvadász cégnél dolgozom. Megbízás-, továbbá jelöltszerzéssel is foglalkozom, az interjúztatásba némileg besegítenek, a többi feladatot egyedül csinálom. Azt szeretném kérdezni, mi az a reális jövedelem, amit ebben a tevékenységben kereshetek? Úgy érzem, keveset keresek.”

Mivel nem vagyok fejvadász, így utána kellett kérdeznem. Több, egymástól független forrásból tájékozódtam. Nem tudom, Ön most mennyit keres, de mindegy is, Önnek lesz viszonyítási alapja. Nos, amit hallottam: A fizetés alapbérből és teljesítményfüggő jutalékból tevődik össze. Egy kezdő fejvadász/személyzeti tanácsadó alapfizetése körülbelül bruttó 220 ezer forint, ami az első években 40-50 ezer forinttal emelkedik. Tehát 3 éves tapasztalattal már bruttó 400 ezret is meg lehet keresni. Növeli a fizetést, ha az ember csoportvezetői szintre jut (kb. 450 ezer forint). Hogy mennyi a jutalék? Ez cégtől függ és megállapodás kérdése. Valahol ügyfelekre bontva kap az ember plusz pénzt egy-egy behozott és sikeresen kiközvetített ügyfél után. Máshol célszámot határoznak meg, és ennek függvényében lehet az éves jutalék 3-4 havi fizetésnyi összeg.

Nem a kérdéshez kapcsolódik, de érdekes, mennyiért dolgoznak a fejvadász cégek. A betöltendő álláshoz kapcsolódó fizetés alapján határozzák meg a díjat. Alacsonyabb pozícióknál az éves fizetés 15-20 százaléka a fejvadász megbízása díja, felsőbb vezetői munkaköröknél pedig ez felmehet 25-30 százalékra.

0 Tovább

Pénzt ötletért – reform kanadai módra

Néhány (elsősorban nyugati gyökerű) vállalatnál már kultúrája van annak, hogy a cégvezetés kikéri a dolgozók véleményét, miben lehetne hatékonyabb a munka. A menedzsment pedig a legjobb javaslatokat valamilyen módon jutalmazza.

A közszférából eleddig még nem hallottam ilyen kezdeményezésről. Érdemes lenne a hazai döntéshozóknak figyelni egy ősszel indult kanadai kormányzati kezdeményezésre. A két évre tervezett Employee Innovation Program (Munkavállalói Innovációs Program) lényege: a résztvevő állami szervek alkalmazottai javaslatokat tehetnek, miként lehet (például egységükön belül) csökkenteni a költségeket, és ezzel együtt javítani a szolgáltatások színvonalát. Ha módosításaikkal valóban kevesebb pénzt kell kiadnia az államnak, akkor a megtakarítás 10 százalékát (maximum 10 ezer kanadai dollárt – 2 millió forintot) a javaslatot tevő dolgozó vagy a csapat kapja. Ha a javulás számokkal nem mérhető, de érezhető a változás, akkor is jár valamilyen jutalom.

A kezdeményezés mögött szerintem egy követendő vezetői filozófia húzódik meg. Egy nagy szervezet vezetője nem tudhat mindent és ennek tudatában is van. Nem felülről mondja meg a tutit, hanem kikéri még a legalsó szinten dolgozó alkalmazott véleményét is. Az alsóbb szinteken tevékenykedők ugyanis pontosan látják, hogyan lehetne saját egységükön belül jobban megszervezni munkát, okosabban gazdálkodni az erőforrásokkal. Ha pedig anyagilag is érdekeltté tesszük őket az ötletelésben, akkor valóban olyan javaslatokat hallunk, amivel egyszerre költséget lehet csökkenteni és minőséget növelni.   

Nálunk nem lehetne kipróbálni közhivatalokban vagy állami nagyvállalatoknál? Vagy ez inkább illúzió? Ha az, miért is?

1 Tovább

Kell-e nyelvvizsga az álláspiacon?

Úgy is mint egykori nyelvtanár, első kézből tudok válaszolni erre a kérdésre. Szerintem nyelvet nem a nyelvvizsga miatt kell tanulni (legfeljebb, ha diplomához, egyetemi felvételi előtt a többletpontokhoz vagy a közszférában a nyelvpótlékhoz kell), hanem ez csak egy motivációs eszköz ahhoz, hogy egyre jobban beszéljünk. Sokan vannak, akiknek ezek a mérföldkövek szükségesek a feljebblépéshez.

A versenyszférában nem számít, ki milyen nyelvvizsga-bizonyítványt szerzett. A nyelvtudás szintje ugyanis állásinterjún egy 10 perces beszélgetéssel azonnal és nagy pontossággal kideríthető (ezért sincs értelme lódítani erről az önéletrajzban).

Ebből következik, hogy versenyszférás álláskeresőknek megfelelő belső motiváció esetén nem javaslom a nyelvvizsga letételét, viszont a nyelvtudást nekik is folyamatosan karban kell tartaniuk. (Utóbbihoz elég lehet angol tévéműsorok, podcastok hallgatása, internetes újságolvasás)

A már említett élethelyzeteken kívül vannak esetek, amikor a vállalati világban dolgozóktól is nyelvvizsgát kérnek. Például TOEFL-vizsgát MBA (vezetőképzői) tanulmányok esetén illetve amerikai egyetemi felvételi előtt, a Goethe Intézet/Osztrák Intézet nyelvi papírját német/osztrák munka esetén, a Cambridge rendszer vizsgája pedig Angliában mutat jól.

Még 2 fontos megjegyzés:

Akire idegen nyelvű állásinterjú vár (illetve ha erre a pályázás során van esély), annak érdemes egy 1-2 napos felkészítő tréninget elvégeznie. Még akkor is, ha megfelelő szinten beszéli a nyelvet. Ők ugyanis ezzel a célzott gyakorlással jelentősen javíthatnak teljesítményükön.

Idegen nyelvre váltásnál ne ijedjünk meg. Sokkal jobb értékelést kap az a pályázó, aki ha hibákkal is, de mer beszélni, folyamatosan kommunikál, mint aki nyelvtanilag helyesen beszél, ám tőmondatokban és nehézkesen.

A nyelvvizsga/nyelvtudás egyébként szerteágazó témakör. Ha erről vagy bármilyen álláspiaci kérdésről kérdeznétek/kérdeznének a karacsony_zoltan@freemail.hu címre írjatok/írjanak.

5 Tovább

A korán kelők jobbak a karrierépítésben

Aki korán kel, nagyobb eséllyel épít karriert. Sőt, már középiskolában jobb jegyeket szerez, így nagyobb sansszal jut be egyetemre, ahonnan kikerülve jobban fizető pozíciókat tölthet be. Ráadásul a korán kelők a munkában aktívabbak, lelkiismeretesebbek, nagyobb a teherbíró képességük és jobbak a problémamegoldásban, mint későn ébredő, és más bioritmusú kollégák.

Mivel jómagam is a korán kelők táborba tartozom, elégedett mosollyal nyugtáztam e sorokat. Sokan talán brit kutatós kamufelmérésnek hiszik az eredményt (akkor meg sem említettem volna), ám minderre egy tekintélyes üzleti lap (Harvard Business Manager) német kiadásában akadtam. A konklúzió pedig Christoph Randler, heidelbergi biológiaprofesszor kutatási eredményein alapul, akivel az interjú készült.

Persze nem kell a sokáig alvóknak sem kétségbe esniük, náluk másban rejlenek az erősségek: ők kreatívak, humorosak, intelligensek, extrovertáltak. És ezek csak átlagok, így kivételek bőven akadnak.

Hogy mi az oka a későn kelők versenyhátrányának a karrierépítésben?

Csak feltevések léteznek: A munka világa a korai kezdésre van kihegyezve, az 5-6 körül ébredők pedig jobban rá tudnak hangolódni a munkára. Randler professzor megjegyzi, vannak már egyetemek, ahol figyelembe veszik a hallgatók más-más bioritmusát és rugalmas órákat ajánlanak.

Ezt már én teszem hozzá: vannak munkahelyek is, ahol nem a reggel 8 órás munkakezdés, hanem az asztalra letett teljesítmény számít. Igaz, a munkaadók többsége még a szigorú 8 vagy 9 órás starthoz ragaszkodik.

Ami számomra előny a korai kezdésben: a reggeli órákban nyugodtabb az iroda, hatékonyabban lehet dolgozni, tehát rövidebb idő alatt több feladatot meg tudok oldani. És persze heti kétszer reggel 7-kor kezdődnek a webkamerás online angolóráim, ami nagyon fekszik nekem. Este már nehezen fogna az agyam. 

Aki tud németül, olvassa el a teljes interjút, mert tanulságos, szerintem sok igazság van benne.

0 Tovább

Ki az a key account manager?

Hogy miért angol névvel (sales manager, account manager, pricing specialist stb.) látják el pozícióneveiket a cégek? Úgy gondolják, ez presztízst ad és szűrő is egyben. Azok úgysem jelentkeznek account managernek, akik nem tudnak angolul. Emellett multi cég esetén az anyavállalat előírása is szerepet játszik, a helyi HR pedig vagy nem tudja vagy nem meri lefordítani.

Key account manager

Szintén trend: egyre több magyar kkv-nél látom, hogy munkatársaik angol nevekkel operálnak. Mert milyen jól is néz ki egy névjegykártyán a key account manager – mint a vezető/kiemelt értékesítő… Főleg akkor, ha egy multi ügyfelet szeretne behálózni. (Ha már a címben feltettem a kérdést ennek a pozíciónévnek a jelentésére vonatkozóan, hadd magyarázzam meg pár szóval. A key account manager általában az értékesítési csapat ranglétrájának felsőbb régióiban található. Olyan tapasztalt ügyfélmenedzser/értékesítő, aki a nagyobb, kiemelt ügyfelekkel foglalkozik. Lejjebb van nála az account manager és feljebb a sales manager, utóbbi az értékesítési csapat vezetője.)

Key account manager állások a Monster állásportálon erre a linkre kattintva érhetőek el.

Tanácsom álláskeresőknek: ha nem biztosak az angol pozíciónév pontos jelentésében, kérdezzenek utána a cégnél, nem szégyen. Én például majdnem ezért maradtam le egy állásról, amelyet végül megkaptam. „Content manager” szerepelt a kiírásban. Szinte már értetlenül átsiklottam rajta, amikor az „Elvárások” rovatban láttam, az újságírói végzettség előny. Ez volt számomra a hívó szó, ekkor tudatosult, hogy ez internetes tartalomfejlesztés, ami újságírói tudást kíván, tehát nekem szól.  Pedig már akkor középfokú szinten tudtam angolul.

Tipp: vannak az interneten angol állásneveket magyarázó cikkek, például itt (jobpilot karriermagazin), és a kapcsolódó cikkeknél tovább lehet kattintani.

0 Tovább

Harc a tehetségekért Google-módra

A Google 10 százalékkal emeli minden amerikai munkavállalójának a fizetését, és 1000 dolláros (200 ezer forint) karácsonyi bónuszt fizet mindenkinek – olvashattuk néhány napja. A hír önmagában azt jelzi, a Google-nál jó dolgozni, ebben a nehéz gazdasági helyzetben is bőkezű dolgozóival. A színfalak mögé pillantva azonban merőben más mozgatórugók jelennek meg.

A háttérben kőkemény harc zajlik a kaliforniai Szilikon-völgy informatikai óriásai – főként a Google és a Facebook között a tehetségekért, a vezetőkért és az image-ért. Míg korábban egyértelműen a Google-nál volt trendibb dolgozni, és ez a cég szívta el a legjobbakat a Yahoo-tól, a Microsofttól, az IBM-től, mostanára úgy tűnik, változott a helyzet. Megjelentek az új trónkövetelők, a Facebook és a Twitter: a Facebook sok Google-felsővezetőt és alkalmazottat elcsábított (nyilvános cv-k alapján több százat) és a frissdiplomásoknál is Zuckerberg cége tűnik az első választásnak.

A Google számára a fizetésemeléses húzás inkább kényszerűség: a csapat egyben tartásáért üzenni kellett: erősek vagyunk, bőven infláció felett tudunk emelni, mi vagyunk a legjobb munkahely, ne menjetek el. Egyébként annyira vadásszák a Szilikon-völgyben a mérnököket, hogy a Wall Street Journalnek nyilatkozó fejvadász elmondta, egy frissdiplomást évi 125 ezer dolláros (26 millió forint) kezdő fizetéssel helyezett el, de a konkurencia már most 175 ezer dollárt ígér neki.

Hogy mi a tanulság a magyar álláspiacra nézve? Ha álláskeresőként ez nem is látszik, de nálunk is ugyanez a helyzet. Mérnöki és informatikai területen – vagy más hiányszakmában - a cégek vadásszák a tehetséges munkaerőt. Tudom, hogy ez egy veszélyes játék, de - ha kapósak vagyunk - ne adjuk magunkat olcsón, mérjük fel alaposan piaci értékünket. Nem véletlenül csábítanak a nagy multik egyetemi állásbörzéken vagy toboroznak szakmai gyakorlatra.

Ja, és még egy tanulság: Kezeljük bizalmasan a céges fizetési adatokat. A munkatársat, aki Schmidt Google-vezér béremelésről szóló e-mailjét a sajtónak kiszivárogtatta, kirúgták. Valahogy kinyomozták. A Google-nak nem volt nehéz…   

0 Tovább

Merj váltani! – menekülés a taposómalomból

A napokban akadtam a http://www.escapethecity.org/ oldalra, amely több, mint egy karrierváltást segítő weboldal. Egy életérzés, válasz egy tehetséges munkavállalói réteg problémájára.

Az oldal jelentése: „menekülés a Cityből”, azaz London pénzügyi központjából. Azoknak (a tehetséges fiataloknak) készült, akik néhány év után kiégtek a nagy, multinacionális pénzügyi cégek világából és valami újra vágynak. Egy olyan dologra, ami kielégíti érdeklődésüket és boldoggá teszi őket a munkában.

Az oldal videója szerint a multik diplomás dolgozóinak 70 százaléka elégedetlen munkájával, 30 százalék aktívan keres alternatívát. Ám sokan közülük vagy nem mernek váltani vagy hiányoznak a segítő társak, a követendő példák. A weboldalt alapító két fiatalember szintén a Cityből menekülve találta meg önmagát. Erre a tapasztalatra alapozva közösséget alapítottak. Eddig közel 18 ezren regisztráltak az oldalra, akiket csak „Hero”-ként (hős) hívnak itt.

Ez eddig egy angol vagy amerikai történet is lehetne. Ám saját ismeretségi körből tudom, több száz, talán több ezer magyar küzd hasonló problémával. Hiába szereztek piacképes diplomát, hiába kaptak állást egy nagy multinál (például könyvvizsgáló vagy gazdasági tanácsadó cégeknél), hiába keresnek átlag felett, beleuntak a napi taposómalomba: a riportolásba, a túlórákba, a napi teljesítménykényszerbe, a felülről jövő direktíváknak való megfelelésbe. Alig látják szeretteiket, kiégtek, munkájuk rabjai. A szerencsések még ép egészséggel lépnek be reggel munkahelyük ajtaján, a pechesek alvászavarral küzdenek, a még pechesebbek…. ne is folytassuk… Hiányzik nekik egy utolsó lökés, de nem merik meglépni. Ez az oldal nekik szól.   

Mert milyen jó lenne saját vállalkozást indítani, ahol a magunk urai vagyunk. Vagy career break-et (karrierszünet) tartani és 30 évesen önkéntes munkát vállalva megismerni Ausztráliát, Thaiföldet vagy akár Chilét. Vagy egyszerűen megtalálni azt a munkát, ami igazán boldoggá tesz. A http://www.escapethecity.org oldalon sokféle élethelyzet és sokféle lehetőség szerepel. Csak körül kell nézni, kérdezni és tanulni mások példájából. Van ugyanis kiút a mókuskerékből.  

Nem láttam még hasonló magyar kezdeményezést. Valószínűleg nem is profitábilis vállalkozás ilyen oldalt elindítani. De ha valaki már ezzel az inspirációval jobbá tudja fordítani kiégett életét, és közösséget teremt, már megéri. Szóval?

0 Tovább

„Hogyan jellemezzem magam állásinterjún?”

„Szeretnék kérdezni valamit az állásinterjúról. Ha mondják az elején, hogy jellemezzem magamat, akkor ilyeneket kell mondani: - Kedves vagyok, megbízható, nyugodt, társaságkedvelő. Szeretek csapatban dolgozni. Vagy beszéljek arról is, hogy most végeztem itt meg itt....? El lehet mondani a hobbikat is ilyenkor? – Tamás”

Egy kedves álláskereső olvasóm kérdezte ezt tőlem. Megpróbálok röviden és praktikusan válaszolni.

Valóban, gyakran előjön ez a kérdés, sokszor már az írásbeli pályázatban. Sok múlik a válasz csomagolásán. Én nem javasolnám az összes pozitív tulajdonságot egymás után felsorolni (ez üres közhelyparádénak tűnik), inkább mindent példákkal alátámasztva. Önnek melyik megfogalmazás tetszik? „Szeretek csapatban dolgozni” vagy „Szeretek csapatban dolgozni. Előző cégemnél egy öt fős team része voltam. Csak közös munkával lehetett sikert elérni. Három év alatt a kétszeresére növeltük a csapat bevételét.” Ugye, az utóbbi meggyőzőbb…

A „Megbízható vagyok” megfogalmazás helyett pedig el lehet mondani (ha igaz): „Előző munkahelyi vezetőm megbízhatónak tartott. Nem késtem a tárgyalásokról, a munkakezdésről, határidőre teljesítettem a feladatokat.”

A lényeg: az önjellemzés akkor lesz hitelesebb, ha mások rólunk alkotott véleményét idézzük vagy példákkal támasztjuk alá a megadott tulajdonságot. A leghatásosabb, ha azt is jelezzük, „ha gondolja, megadom volt főnököm elérhetőségét, akit megkérdezhet, milyen voltam a munkahelyen”. Így lesz ugyanis igazán hiteles a kép. (Utóbbit akkor érdemes bevetni, ha biztosak vagyunk abban, hogy ex-vezetőnk is hasonlóképpen vélekedik rólunk.)

Persze, a hobbijáról is beszélhet, ugyanis ez szintén sokat elárul személyestulajdonságairól. A hosszútávfutás a kitartásról árulkodik, a futball a csapatjátékos énről és még sokáig lehetne sorolni... A hobbival kapcsolatban két megjegyzés: 1. ne ezzel kezdje az önjellemzést, inkább a munkával kapcsolatos dolgokkal.  2. Csak olyasvalamit említsen hobbiként, amivel valóban foglalkozik. Kínos, ha a HR-esnek éppen az a hobbija és a pályázó alig tud erről valamit mondani.

Ha bárkinek van kérdése, témajavaslata, kérem a karacsony_zoltan@freemail.hu címre írja meg. Mindenkinek válaszolok.

0 Tovább

Nyílik az osztrák álláspiac – hogyan profitáljunk belőle?

A csütörtök estét és a péntek nagy részét Bécsben töltöttem. Az osztrák fővárosban tanuló magyar egyetemisták egyesülete (www.mde.hu) hívott meg egy álláspiacról, álláskeresésről szóló beszélgetésre a Collegium Hungaricum egyik előadótermébe. Másfél órát terveztünk, majd’ három órás, nagyon izgalmas eszmecsere kerekedett belőle.

Talán kevesen tudják, hogy magyarként szinte mindenféle szűrő nélkül be lehet kerülni az osztrák felsőoktatásba. Ha van magyar érettségi, megfelelő némettudás, akkor 2-3 szak kivételével el is lehet kezdeni a tanulmányokat, ugyanis nincs felvételi vizsga. Az is meglepő lehet, hogy a képzés nem sokkal drágább, mint Magyarországon, ugyanis Ausztriában nincs tandíj az EU-tagországok diákjai számára. Az igazi költség a megélhetés, ami Bécsben valóban húzós. És persze mentálisan az első vizsgák, amelyek az első igazi rostát jelentik.

Szóval több száz magyar fiatal tanul a bécsi egyetemeken. Akik eljöttek erre a beszélgetésre, álláskeresésre készülnek és még nincs konkrét munkahelyük. Közös bennük, hogy nem tervezik a visszatérést Magyarországra (talán nem meglepő…) és nagyon várják 2011. május elsejét. Miért is? Nem, nem a „munka ünnepe” ottani rendezvényei miatt, hanem mert ezen a napon nyílik meg a német és az osztrák álláspiac a magyar állampolgárok előtt.

Többen is említették, hiába szerezték meg az Universitat Wien vagy a Wirtschaftsuniversitat (az ottani közgazdaságtudományi egyetem) diplomáját, az osztrák munkaadókat visszatartja a felvétellel járó extra procedúra, a munkavállalási engedély igénylése. Most ugyanis az osztrák cégvezetőknek bizonyítaniuk kell az állami hatóságok előtt, hogy a magyar pályázót azért alkalmaznák, mert az adott állásra nincs alkalmas osztrák munkavállaló. Ez pedig macerás számukra.

Azért óva intenék mindenkit attól, hogy azt gondolja, jövő májustól itt a Kánaán, hogy bárki könnyen álláshoz juthat Ausztriában. Szerintem Ausztria mindent elkövet, hogy mérsékelje a keletiek rohamát, akár csavaros, adminisztratív, bürokratikus eszközök bevetésével.

Mit jelent a jövő májusi osztrák álláspiaci nyitás a magyar álláskeresők számára?

- Hiányszakmában dolgozóknál (például mérnök, informatikus, építőipari szakmunkás) és németül jól tudóknál nem lesz változás. Őket ma is várják az osztrák munkaadók, a munkavállalási engedélyt is könnyített úton kapják meg.

- Nyertesek lesznek az Ausztriában élő – nem hiányszakmában dolgozni akaró - magyar állampolgárok (akikkel csütörtök este beszéltem). Nekik ugyanis kiváló a nyelvtudásuk, vannak helyi és kulturális ismereteik, könnyebben jutnak állásinfókhoz, állásinterjún is könnyebben vesznek részt. Eddig legálisan még diákmunkát sem tudtak vállalni. (Egyébként egyszerűbb lesz még a kinti tanulmányok finanszírozása is a diákmunkával.)

- Ugyancsak nyertesek lesznek azok a határ mellett élő, németül tudó magyarok, akik eddig kimaradtak az államközi szerződésben meghatározott kvótából. Ők a napi ingázással osztrák fizetést kapnak és Magyarországon élnek, magyar rezsiköltségekkel. Remek kombináció. :)

- Szakképzettség és nyelvtudás nélkül a pályázón a nyitás sem segít igazán.

Tippem Magyarországon tanuló magyar egyetemisták számára: Ha Ausztriában szeretnének hosszú távon karriert építeni, az egyetem alatt menjenek ki egy félévre valamelyik bécsi egyetemre az Erasmus-program keretében. Itt megszerezhetik azt a helyi tudást és kapcsolatrendszert, amire az álláspiaci nyitás után építhetnek.

1 Tovább

600 ezres kereset hegesztőként

Tegnap szólt az alattam lakó szomszéd, hogy ázik illetve áztatom. Gyorsan kiderült, hogy csöpög a radiátorom, így szakembert kellett hívnom. Egy órán belül meg is érkezett egy 45 év körüli szerelő. Fél órájába telt a probléma megoldása, közben beszélgetésbe elegyedtünk.

Mint kiderült, a budapesti fűtésszerelés csak átmeneti állapot számára. Eredeti szakmája ugyanis hegesztő, most éppen a TÜV-minősítésén dolgozik és valószínűleg fél éven belül irány Németország, ahol havi 600 ezer forintnak megfelelő eurót fog keresni. Néhány napja volt egy hollandiai hegesztői munkára közvetítő cégnél, ahol már munkát is ajánlottak, de ő igazából Németországba vágyik.

Azon morfondíroztam, mennyire rossz kép él a köztudatban erről a szakmáról. Pedig a valóság az, hogy keresett, jól megfizetik Nyugat-Európában és biztos egzisztencia teremthető vele. A mesterember elmondta, amit egyébként kamarai oldalról naponta hallok, mennyire kevés fiatal választja a szakmát, szinte nincs jó minőségű utánpótlás, az igazán jók pedig Nyugat-Európa felé veszik az irányt vagy már ott is vannak. Elmesélte, hogy egy éve dolgozott egy budapesti irodaház építésén is, ahová Németországból (Kölnből) hozták a magyar hegesztőket, akiknek akkor éppen a válság miatt nem volt munkájuk. Aztán már vissza is tértek, ugyanis újra megszaporodtak munkák.

Az interneten böngésztem és tényleg keresnek hegesztőket Németországba és Hollandiába. A bruttó órabérek 12-14 euró (3300-3800 forint) között mozognak, sok helyen lakhatást is biztosítanak. Így a havi 600 ezer forintos bér is elérhető, akár nettóban. Általában próbamunkát kérnek, és jól veszi ki magát valamilyen minősítés beszerzése.  

3 Tovább

Jó munkahelyen dolgozol?

Csütörtökön kiderül, mely cégek kapják meg a Hewitt humán tanácsadó cég „Legjobb munkahely” díját. Valószínűleg sok médium foglalkozik a témával, a vállalatok nevei pedig forognak a sajtótermékekben sugallva azt, hogy ezeknél a cégeknél a legjobb dolgozni.

Nem szeretném kicsinyíteni a felmérést végző cég érdemeit, mert több évtizedes módszertan áll mögötte. Alaposan átvilágítják a versenyben résztvevő és ezért fizető vállalkozásokat. Aki elöl végez, az munkahelynek számít, legalábbis az ott dolgozók jól érzik magukat. Hogy a legjobb-e? A felmérésben résztvevő néhány száz cég közül bizonyosan. Az ország összes munkahelye közül? Ez nem tudható.

Úgy vélem, a „legjobb munkahely” fogalma egyéni szinten értelmezhető, relatív és én inkább a jó munkahely kifejezést használnám. Rengeteg tényezőtől függ a jó választás. Például elképzelhető, hogy egy ideálisnak gondolt munkahely azon bukik meg, hogy az új dolgozó a kollégákkal egyszerűen emberileg nem tud kijönni. Vagy divatos manapság jónak mondani olyan céget, amely nagyobb egyéni mozgásteret ad a dolgozóknak. Mi van akkor, ha valaki kevesebb egyéni felelősségre és folyamatos utasításokra vágyik? Számára ez nem jó munkahely.

A legfontosabb önvizsgálatot tartani, mit várok el a munkahelyemtől, számomra mi a fontos a munkában és ezt a jelenlegi munkahely miként teljesíti. Ha pozitív az összkép, akkor ez számunkra a "jó" vagy talán "legjobb" munkahely.

 

Néhány segítő kérdés a megítéléshez:

Mennyire becsülnek meg anyagilag és erkölcsileg?

Mennyire elégítik ki igényeimet a napi feladatok?

Milyennek találom a munkahelyi hangulatot/csapatot?

Karriercéljaim megvalósítását milyen mértékben támogatja a cég?

Mennyire stabil a munkaadóm? Jó irányba mennek-e a dolgok?

Jó vezetőnek tartom-e a főnökömet?

Majd állítsunk fel prioritási listát (mi a legfontosabb, mi kevésbé) és úgy értékeljük a helyzetet.

0 Tovább

E-flört szakértő – új szakma született

Ne a hagyományos szakmákban, sémákban gondolkodjunk a "web kettes" világban.

Számomra ez az üzenete egy szemfüles, huszonéves amerikai hölgy (Laurie Davis) sikersztorijának, aki vállalkozásával új foglalkozásnevet (is) alkotott. "E-flirt expert", tehát az internetes flörtölés, párkeresés, ismerkedés szakértője – így nevezi magát.

Honorárium fejében segít a partnerkeresőknek az interneten megtalálni a boldogságot. Ahogyan az álláskeresés, úgy a párkeresés is a jó önmarketingről szól: hogyan nézzen ki a bemutatkozó oldalam, milyen szöveget írjak magamról, miről ne tegyek említést, milyen fotót töltsek fel, hogyan reagáljak a megkeresésekre? És még egy sor más kérdés szóba jöhet: Milyen szempontok szerint keressek mely weboldalakon, hogyan szűrjem ki a hozzám nem illőket...

Sok csapdát kikerülhetünk, ha tapasztalt szakértő ad útravalót vagy segít a dilemmák megoldásában.

Magyarországon is egyre többen ismerkednek az interneten. És biztos vagyok benne, nálunk szintén sokan küzdenek ilyen kérdésekkel. Hogy ezért hajlandóak lennének-e pénzt is fizetni? Ki kell próbálni. Mindenesetre a netes ismerkedésben tapasztaltak, elindíthatják karrierjüket tanácsadói szolgáltatással. Online marketing tudás azért kell mellé.

Bővebb infó Laurie weboldalán: www.eflirtexpert.com

0 Tovább

Tippek ösztöndíjkereséshez

Két hónapja regisztráltam a Corvinus Egyetem bárki számára nyitott angol nyelvű beszélgetőklubjába, az American Cornerbe. Tegnap kaptam tőlük egy mailt, hogy a jövő héten lesz a Nemzetközi Oktatási Hét. Az amerikai ösztöndíjprogramokat koordináló Fullbright 2 érdekes rendezvényt is tart ennek keretében.

November 17. 15 óra: előadások az amerikai ösztöndíjprogramokról

November 18. 16 óra: Külföldi tanulási börze

Regisztrálni kell a részvételhez ezen az oldalon (egyébként ingyenes a részvétel): http://www.fulbright.hu/iew2010.htm

Hogy miért hasznos a külföldi ösztöndíj a karrierépítésben? Biztos nyelvtudást ad, és erősíti azokat a személyes kompetenciákat (magabiztosság, nyitottság, problémamegoldás), ami fontos a munkahelyi érvényesülésben.

Írtam erről egy cikket a Monster karriermagazinban pár hete egy rendezvény kapcsán. A Haszon Magazin aktuális számában pedig a vállalkozói ösztöndíjprogramról szól egy írásom.

Alább egy linkgyűjtemény néhány hasznos weboldalról:

www.tka.hu – a Tempus Közalapítvány weboldala (Erasmus, Tempus, Leonardo, Comenius stb. ösztöndíjak kezelője)
www.mobilitas.hu - a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat oldala (ösztöndíjak önkéntes munkára)
www.scholarshipportal.eu – európai ösztöndíjkereső, 800 ajánlat
www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság portálja
www.erasmus-entrepreneurs.eu – Erasmus Fiatal Vállalkozóknak ösztöndíjprogram
www.haesf.org – a Magyar-Amerikai Vállalkozói Ösztöndíjalap oldala
www.fulbright.hu – magyar-amerikai oktatási csereprogramok
www.pafi.hu – magyar pályázatfigyelő
www.kulturpont.hu – kulturális ösztöndíjkereső

0 Tovább

Fizetési igény a cv-ben – mit írjunk?

„Szeretném megkérdezni, hogy ha kérik a motivációs levélben a fizetési igényt, akkor hogyan adjuk meg? Legyen alsó és felső határ vagy min. vagy kb.? Bruttóban vagy nettóban? Köszönöm. Tamás” – Egy kedves olvasómtól kaptam a fenti kérdést.

Elismerem, nehéz kérdéskör, sok a dilemma.

Ha nincs az álláshirdetésben erre vonatkozó kérdés, akkor az írásos pályázatba erről ne írjunk semmit. Érdemes erről a pozíció és az elvégzendő munka pontos ismeretében az állásinterjún nyilatkozni.

Ha kifejezetten kérik – például ezzel a formulával: „Pályázatát fizetési igény megjelölésével az alábbi e-mailre várjuk…” – akkor már írni kell valamit. Ön azt írta a motivációs levélben kérték megadni. Ebben az esetben ott tegye. Ám a leggyakrabban a cv-ben a Hobbi rovat alatt van ennek a helye.

Első körben gondolja át, mekkora nettó összeg kell a megélhetéséhez, ami alatt nem tudja elvállalni a munkát vagy mennyiért éri meg Önnek váltani. Ezt követően bruttóban adjon meg egy sávot, ami tárgyalási alap lehet (egy picit lehet magasabb a reméltnél, hogy tudjon engedni... De ha nagyon kell a munka és a pénz, akkor más a helyzet.) Ha lehet, ne legyen 50 ezer forintnál nagyobb ez a tartomány. Az összeg után zárójelbe oda lehet írni, hogy „a pozíció és a munka pontos ismeretének függvényében”. Nem probléma az sem, ha nettó összeget jelöl meg. A fizetési igénynél annyi kérdés vetődik fel, hogy nem lehet elsőre véglegesen nyilatkozni és ezt a legtöbb munkaadó is tudja. Nem tudható, van-e cafeteria, az mekkora összeg, mennyi a fix fizetés/jutalék aránya, milyen egyéb költségtérítés van stb.

Ha nem adunk meg összeget, annak rossz az üzenete: például nem olvastuk el alaposan a hirdetést vagy nem vagyunk tisztában piaci értékünkkel stb.

Ha van valakinek még kérdése, kérlek a karacsony_zoltan@freemail.hu e-mail címre küldjétek.

0 Tovább

Öt tanács (leendő) gyakornokoknak

Olvasom a tekintélyes Spiegel magazin online kiadásának a cikkét, amelyből kiderül, a német minisztériumok többsége egyáltalán nem fizet a szakmai gyakorlatért a fiataloknak. Csak a belügy- és az igazságügyi tárca ad fizetséget, havi 50-500 euró közötti összeget. A többiek vagy semmit sem fizetnek vagy jelképes juttatásokkal (étkezési jegy, utazási költséghozzájárulás) tudják le a munka ellentételezését. Hogy mi a helyzet magyar minisztériumokban, nem tudom. Amit én látok: a cégek jelentős része előszeretettel kihasználja a gyakornok munkaerőt. A tanulók élethelyzetükből fakadóan minimális összegekkel beérik, pedig többségük remek szellemi képességekkel rendelkezik.

Kérdés, mit tehet meg a munkaadó a gyakornokokkal? Dorofejev Tamara kolléganőm írt erről a Monster.hu karriermagazinjában egy jó cikket.

A lényeg: 6 hétig az egyetemista szakmai gyakorlat keretében ingyen foglalkoztatható, annál hosszabb idő esetén heti 11 ezer forint a minimális fizetség, azaz havi 44 ezer forint. Hát ez még bulira is kevés lehet...

Ugyan Európában (elsősorban Zöld párti) és főként fiatal képviselők harcolnak a szakmai gyakorlatosok „rendes” megfizetéséért, ebben nem érzem a radikális változás lehetőségét. Részben jogosnak érzem a munkaadók ellenérvét, hogy ők is áldoznak, tanítják, a munkában képzik a fiatalt. Már persze akkor, ha valóban ezt teszik, és nem takarításra, a főnök privát ügyeinek intézésére használják az olcsó és értelmes munkaerőt.

Ezek alapján:

Öt tanácsom (leendő) gyakornokoknak:

Ne a pénzt nézzük a gyakorlati hely kiválasztásakor, hanem a fejlődési lehetőséget

Ne a „könnyű megúszás/átvészelés” irányába menjünk. Rövid távon ugyan előnyös, hosszú távon kevésbé.

Ha tehetjük, jó nevű céget célozzunk meg (amelynek neve van az iparágban)

Csak olyan gyakornoki időt csináljunk végig, ahol foglalkoznak velünk

Legyen bennünk alázat a cég és a munka iránt. A legjobbaknak sok esetben munkaszerződést ajánlanak. A szakmai gyakorlat meghosszabbított próbaidő is egyben.

+ Tippem weboldal-fejlesztőknek:

Németországban már van olyan oldal, ahol az egykori gyakornokok értékelhetik a cégeket, ahol dolgoztak. Így a leendő gyakornokoknak könnyebb a választás. Például ezen az oldalon: http://www.prakti-test.de/

Miért nincs még ilyen magyar oldal?

0 Tovább

Nyelvtanulás online angoltanárral: nekem bejött

A modern kori karrierépítés egyik kulcsfogalma a nyelvtudás, annak folyamatos fejlesztése és szinten tartása. Augusztus közepén cikket írtam erről, saját bőrömön teszteltem a módszert, és ekkor nyílt meg előttem a nyelvtanulás új dimenziója, amelynek máig a rabja vagyok.

Az interneten kutatva láttam, hogy vannak online nyelvtanárok, akik skype-on mikrofon, fejhallgató és webkamera segítségével órákat adnak. Első olvasásra nem hittem ennek hatékonyságában.

Aztán megtaláltam egy közvetítői oldalt (www.buddyschool.com), ahol a világ bármely részéről lehet választani nyelvtanárt. Regisztráltam, ami nem került semmibe. A kiválasztott tanárnál a próbaóra is ingyenes, így gyakorlatilag nincs kockázat. Némi keresgélés után Jem mellett döntöttem, aki a Fülöp-szigeteken él, állítása szerint kiválóan beszéli az amerikai angolt, 7 dollárért (1400 forint) ad egy 60 perces órát és a tanulói értékelésekben (ez is látható) a legjobbak között szerepel. Mivel böngészésem idején online volt, üzentem neki, elküldtem skype nevemet, majd 10 percen belül jelezte, akár kezdődhet az ingyenes próbaóra. Beszélgettünk 20 percet, tényleg kiválóan beszélt angolul, szinte akcentus nélkül, kedves volt. 3 órán belül küldött e-mailben egy írásos értékelést produkciómról, ami megfelelt a valóságnak (kicsit zavarban voltam). Visszajeleztem, egy hét múlva kezdődhetnek az órák, heti kétszer egy óra (szerda-péntek).

A mérleg két és fél hónap után: sokkal magabiztosabban beszélek angolul, 400 új szót és kifejezést tanultam, 10 témát beszéltünk át az álláspiactól az öregedő társadalomig és hihetetlenül élvezem. Azóta 3 angol nyelvű szakmai fórumon voltam, ahol sokkal oldottabban mertem angolul beszélni (eddig inkább passzív szinten álltam erős középfok körül, most ezt aktivizáltam).

Külön előny számomra, hogy a reggeli 6.30-as kelés után már 7 órakor indulhat az óra. Nem kell a lakásban fogadni a tanárt, és külön utaznom sem kell. 8.10-kor pedig már el tudok indulni dolgozni, munka után privát életet élhetek. Jemnek nem probléma a reggel 7 órás óra, ugyanis 6 óra az időeltolódás, így neki helyi 13 órakor indul a tanítás.

 Ha van kedvetek, próbáljátok ki. Nagy kaland!

 

Mi az előnye az online nyelvtanulásnak?

 Sokkal nagyobb a nyelvtanári kínálat, a „világpiacról” lehet válogatni.

Olcsóbb. Nekem paypal internetes fizetéssel egy óra 7,3 dollárra jön ki (1500 forint). Ez nagyon jó egyéni óradíjnak számít. Az amerikai nyelvtanárok persze drágábbak, de nekem a fülöp-szigeteki bejött.

Sokkal inkább az egyéni életvitelhez igazítható. Nekem a legjobb reggel 7-8 között és kiválóan működik.

Megnyílik egy más kultúra. Korábban szinte fogalmam sem volt a Fülöp-szigetekről (csak annyi, hogy Manila és katolikus ország), mára sok mindent tudok.

Rá van kényszerítve az ember, hogy csak idegen nyelven beszéljen, úgy tudja csak megértetni magát.

 

Mi kell hozzá?

Számítógép

Szélessávú internet (ez a biztos. Lehet, hogy kisebb sávszélességgel is megy)

Skype-szoftver. Ingyen letölthető a skype.com oldalról

Fejhallgató mikrofonnal és webkamera (utóbbi nem feltétlenül, de én szeretem látni, akivel beszélek)

Hitelkártya vagy bankkártya (a paypal rendszeren át történik a pénz utalása)

0 Tovább

Online verseny és toborzás informatikusoknak

Tegnap kaptam a hírt erről az oldalról: www.controlyourlife.hu/

 

Ha HR-es lennék, tanulnék az akcióból. Ha pedig informatikus lennék, akkor kipróbálnám magam. Egy IT-szolgáltató cég online verseny keretében keresi új dolgozóit. Weboldalt készítettek erre (gondolom belső erőforrásból gyorsan ment), kreatív toborzási videót is. Bárki kipróbálhatja tudását egy háromhetes online kvízjáték keretében, a legjobbakat behívják állásinterjúra és tárgynyereményeket is kiosztanak. Ha jól olvastam a közleményt, alapinformatikai tudással is lehet próbálkozni, csak akkor ügyfélszolgálatos pozíciót kell megcélozni.

 

Ami nekem ebben tetszik: egy cég az új technológiát használva játék keretében szűri a jelentkezőket és még PR-nek sem utolsó a fogás...

 

Az akció november 2-án kezdődött és november 19-ig tart. A végén utánakérdezek az eredményről. Szóval IT-sok, hajrá!

0 Tovább

Álláskeresés óriásplakáttal – működik?

Óriásplakáton hirdette magát egy munkanélküli Franciaországban, a 4 méter széles és 3 méter magas hirdetést egy bordeaux-i autóút mentén ragasztotta ki. A 48 éves férfi fényképes plakátján megadta e-mail címét és mobiltelefonja számát. Mindezt végső megoldásként tette, miután csaknem hatszázszor utasították el álláskérelmét. Az úton naponta mintegy 30 ezer autó halad el, de a férfi eddig csak pár telefonhívást kapott, állást nem - írja az MTI. 

 

Megmosolyogtató és egyben elkeserítő is a sztori, amit tegnap a nemzeti hírügynökség lehozott. Megpróbáltam az eredeti forrásnak utánajárni. Sajnos nem sikerült, így az akció pontos részleteit, az illető szakmai hátterét nem ismerem.

 

Felvetődik a kérdés: hatásos lehet-e egy ilyen akció? Éljünk-e formabontó eszközökkel az álláskeresésben?

 

Van egy hasonló, de mégis más sztorim. Hadd osszam meg, tanulságos. Két évvel ezelőtt kaptam egy hírt egy reklámügynökségnél dolgozó fiatalembertől, aki közleményében leírta, hogyan jutott be akkori munkahelyére. Ebből cikk is kerekedett, hadd idézzek most belőle:

 

„Kreativitással, egyediséggel kiemelhetjük magunkat a konkurens álláskeresők százai közül. Ez az üzenete Fülöp Attila állásszerzésének, aki tanári diplomával a kézben, hatásos önreklám segítségével jutott be jelenlegi munkahelyére, egy kommunikációs ügynökséghez. A szegedi fiatalember saját magáról készített egy moziplakátra emlékeztető, színes bemutatkozó anyagot, amelyen fotója, eddigi életpályája és álláskeresési szándéka állt. Önéletrajz helyett ezt küldte el, amikor állásra pályázott, a plakátot pedig kitette több reklámkonferencián. Ezeken a megbeszéléseken bemutathatta kampányát is a döntéshozók előtt.

 

Emellett elkészített egy saját weboldalt (www.fulopattila.com), ahol ugyancsak eddigi szakmai tapasztalatát foglalta össze. „Annyi volt a célom, hogy megismerjék a nevemet, és úgy emlékezzenek rám a potenciális munkaadók, ha új munkatársat keresnek, hogy motivált, lelkes, kitartó és ötletgazdag pályázó vagyok” - mondja Fülöp Attila. Saját bevallása szerint csak egy farmernadrág árába került a kampány. A weboldal és a három plakát elkészítésében ismerősök segítettek, a konferenciákon való részvételért - vélhetően az újszerű marketingeszköz miatt - nem kértek pénzt.”

 

Eddig a cikkrészlet. Attila tehát úgy jutott be a reklámszakmába, hogy valami egyedi pályázási módszert vetett be. Nem csupán álláshirdetésre pályázott, hanem bejelentkezett egy reklámkonferenciára, ahol döntéshozókkal találkozott és nekik is megmutatta a plakátját.

 

Kreatív területen működik ez a stratégia és szerintem nagyon is hatásos. Ugyanis annak a munkának a lényege a formabontó, figyelemfelkeltő megoldások megtalálása. Ez a pályázás pedig bátorságról, proaktivitásról árulkodik. Más területen azonban nem igazán ajánlanám. Nem azt mondom, hogy ne éljünk a figyelemfelkeltés eszközével, csak azt, hogy bizonyos keretek között. Ha cv-t kérnek, akkor ne kreatív plakátot küldjünk.

 

A fenti MTI-s hírnél maradva: két problémát látok. Az egyik az ár. Egy óriásplakát elkészíttetése és kihelyezése nem olcsó mulatság, főleg nem egy munkanélkülinek (kivéve, ha jól kereső menedzser volt). A másik a célzás: Akkor jó egy pályázat, ha a potenciális munkaadókra fókuszálunk, úgy adjuk be, hogy náluk szeretnénk dolgozni. Biztosan több tízezren látják a reklámot, de mennyi ebből a potenciális döntéshozó és mennyire veszik  komolyan a „csak úgy” jelentkezőt. Ha pedig nincs visszahívás, akkor a pályázó tehetetlen, ugyanis nem tudhatja, hová jutott el a hír, kinél lehet érdeklődni.

 

Nem lennék meglepve, ha a hirdetés mögött egy extrovertált marketingmenedzser állna, aki egy következő kampányához használná fel az ismertséget. Bár lehet, hogy tévedek…

2 Tovább

Kirúgássorozat a közszférában - 30 ezer új álláskereső

Szombaton végre vége lett a találgatásoknak, a jól értesültek tuti infóinak. Maga a gazdasági miniszter jelentette be a jövő évi költségvetés benyújtásakor, hogy 25-30 ezres leépítés – ez egy kisváros lélekszáma - lesz a kormányzati szférában: 5 százalékos mínusz a minisztériumokban, 10 százalék a háttérintézményeknél.

 

De hadd idézzek az origo.hu hírportál cikkéből. „Matolcsy szerint egyébként is van egy természetes létszámcsökkenés a közszférában, és hozzátette, arra számítanak, hogy a munka nélkül maradó embereket magáncégek foglalkoztatni fogják.” 

 

A leépítésekkel kapcsolatban mindig azt mondom: ha egy munkára kettő helyett egy ember elég és a rosszabbul dolgozót küldi el a vezetés, ez teljesen jogos és ésszerű lépés. Ráadásul sok ismerősömtől hallom, kevesebb emberrel is meg lehetne oldani a munkát a minisztériumokban.

 

A fő gond, hogy nem egyenletes a terhelés. Vannak, akik rengeteget dolgoznak, mert speciális tudás birtokában vannak. És akadnak, akik már munkakezdéskor visszafelé számolják az időt. A tömeges közszférás kirúgások jogosságával kapcsolatban mindig szkeptikus vagyok. Valóban a rosszabbul dolgozó talpára kötnek útilaput? Ennek megállapítására egy alapos teljesítményértékelési rendszer szükségeltetik, ami nincsen, illetve ami van, az erre totálisan alkalmatlan. Szetey Gábor személyügyi államtitkár próbált valamit bevezetni még a Gyurcsány-kormány alatt, de a politika elkaszálta a tervét. 

 

Egy minisztériumban dolgozó barátomtól tudom, hogy az egyes egységeknél vannak úgynevezett „listázók”. Így hívják a kirúgandók nevét összeállító „mumosokat”. Ha nincs kontaktod hozzá, akkor csak folyosói pletykákból vagy a közlés pillanatában tudhatod meg, hogy széna vagy szalma. Pokolian nehéz lehet így bemenni a munkahelyre. Főleg, ha nem kapsz visszajelzést a munkádról és nem vagy a „listázó” ismerőse.

 

Ismerek olyan háttérintézményt, amelybe hetek óta gyomorgöccsel járnak be dolgozni, a korábbi oldott hangulat a múlté. Szóval izgalmas és drámai hetek várnak a minisztériumi és háttérintézményi dolgozókra. Hogy ne csak a veszélyekről, hanem az esélyekről írjak, néhány tanács azoknak, akiket utolér a végzet. Matolcsy György fentebb idézett nyilatkozata szerint őket nagyrészt felszívja a versenyszféra. Valóban? 

 

Közszférából kirúgott álláskeresőként abból induljunk ki, hogy a versenyszféra gyanakodva fog ránk tekinteni. Rengeteg jogos vagy túlzott előítélet él a minisztériumokban szocializálódott álláskeresőkkel szemben. Ezt sajnos el kell fogadni, azonban ha állásinterjúra eljutunk, akkor a HR-est ennek az ellenkezőjéről meg lehet győzni. 

 

Fontos megjegyezni, olyan nincs, hogy "közszférás álláskereső". Több típusú álláskeresők vannak, én most négyet nevesítek.

 

1. Talán a legjobb esélyekkel azok indulnak, akik a versenyszférában is betölthető munkakört végeztek és még nyelvet is beszélnek. Ilyen például a könyvelő, a HR-es, a PR-munkatárs, az EU-referens. Ha van megfelelő szakmai tapasztalata és kapcsolatrendszere (PR-esnél például újságírók ismerete, könyvelőnél szakmai tudás, EU-referensnél az erős nyelvtudás vagy az uniós tudás pályázatíró céghez jelentkezve), lehetséges a zökkenőmentes váltás. 

 

2. Vezetői posztról távozva kapcsolatrendszer kell a megfelelő szintű elhelyezkedéshez. Ebben az esetben kevés esélyét látom az álláshirdetésre pályázásos megoldásnak. Ők korábban kirúgott főnökeik farvizén próbálhatnak új munkát találni.  

 

3. Nincsenek rossz helyzetben azok a szinte pályakezdők, akik 1-2 évet töltöttek minisztériumnál. Ez még kevés idő arra, hogy vérükbe ivódjanak rossz munkareflexek és megpecsételje őket a versenyszféra. Ha van nyelvtudás, motiváció, lelkesedés, könnyebb lehet számukra a továbblépés. 

 

4. A legnehezebbnek azoknak az esélyeit látom, akik 20-30 évet lehúztak egy minisztériumban, például adminisztratív munkakörben, nem képezték magukat, nincsenek tisztában a versenyszféra elvárásaival, gyengék önmenedzselésben, nem igazán proaktívak, hiányzik belőlük a szolgáltatói attitűd és a projektszemlélet. Nem reménytelen, de fel kell kötni…   

 

Amint látható, lesznek olyanok, akiket nem fog felszívni a versenyszféra. Igazából egy-egy ilyen leépítéshez olyan állami munkaközvetítői rendszer szükségeltetik, amelyik felkészíti a munkanélkülieket a versenyszféra elvárásaira. Vannak jó példák (például a budapesti Álláskeresők Klubja). A fő gondot azonban ott látom, hogy az állami „karrier-tanácsadóknak” sok esetben nincs versenyszférás tapasztalata vagy ha van, az tíz évvel korábbi. 

 

Csak drukkolni tudok, hogy a megfelelő emberek a megfelelő helyen maradjanak. Akiknek pedig menniük kell, remélem, találnak valamilyen munkát. Ha van infóm közszférás sorsokról, feltétlenül beszámolok. 

 

A legfontosabb minden ex-közszférás álláskeresőnek. Tanulják meg a pályázási technikákat (cv, kísérőlevél, interjúra készülés stb.), mert ez viszonylag könnyen elsajátítható. Ennek hiányában még nehezebb lesz a munkához jutás. Ha pedig anyagilag megengedhetjük, a kirúgás után azonnal iratkozzunk be nyelvtanfolyamra. Közösségbe kerülünk és hasznosan töltjük az időt. Egyelőre ennyi.

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)