Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Diplomásként takarítói munka?

Egy ismerősöm mesélt egy szomorú, de az álláspiaci helyzetet ismerőnek nem meglepő történetet. Egy magyar középvállalkozás takarítói pozíciót hirdetett meg decemberben. Három hét alatt 200 feletti jelentkezés érkezett. A pozíciót pedig egy diplomás fiatal nyerte el, akinek nagyon kellett a pénz a napi betevőhöz. Két hónapja az új munkatárs takarítja a cég székhelyét a főnöki irodától a wécéig.

Több gondolat is forrong bennem a sztori hallatán.

1. Együttérzek és tisztelem azt a fiatalt, aki az állami támogatások helyett munkából akar pénzt szerezni.

2. Sajnálom azokat az álláskeresőket, akiknek ugyancsak kellene az állás, szakképzetlenek, így sok lehetőségük nincsen, és most egy túlképzett diplomás happolta el előlük a munkát.

3. Kissé értetlenül állok a cég ügyvezetőjének a döntése előtt. Miért diplomást vesz fel ilyen munkára? Nem valószínű, hogy hosszú távra érkezett a fiatal és szerintem már most állást keres, az első adandó alkalommal pedig továbbáll. A cégnek pedig újra meg kell hirdetnie a munkát.

4. Takács Gabi kolléganőm készített egy remek és tanulságos interjút egy Angliában dolgozó fiatallal, aki egy érdekes jelenséget világított meg a cikk vége felé. Sok magyar diplomás, aki Angliába költözik, fizikai munkákat céloz meg, hogy kezdetnek ez is jó lesz, majd később megpályáznak diplomás állásokat. Szerinte ez csapdahelyzet (és szerintem is). A többség egy idő után belesüllyed ebbe a világba, később pedig a diplomásokat toborzó munkaadók furcsán nézegetik az önéletrajzát. Azt gondolják, valami stiklibe keveredett, hogy konyhai kisegítőként dolgozott mérnöki diplomával vagy pedig semmi ambícíó nincsen benne (utóbbi Magyarországon lehet gyakori munkaadói érv az elutasítás mellett).

Így a tanácsom: csak akkor pályázzunk meg képzettségünknél sokkal kisebb tudást igénylő pozíciót, ha nagyon kell a pénz.

1 Tovább

Milyen egy motivációs levél?

Néhány héttel ezelőtt egy ismerősöm keresett meg, hogy szeretne pályázni egy multi ruhabolt üzletvezető-helyettesi posztjára. Megkérte, segítsek a motivációs levél összeállításában. Egy óra alatt össze is hoztuk a dokumentumot. Gondoltam, nevek és konkrétumok nélkül közreadom a levél vázát. Talán több információt tartalmaz, mint tanács szinten általánosságokban írni a műfajról.

"Tisztelt Hölgyem/Uram !

Ezúton szeretnék jelentkezni az Önök cégénél megüresedett üzletvezető-helyettesi pozícióra.

Amint csatolt önéletrajzomból kitűnik, 7 éve dolgozom kereskedelmi területen. Ebből 6 évet a … viszonteladó partnerénél töltöttem.

Főnökeim megbízható, ügyfélközpontú, határozott munkatársnak tartottak / tartanak, a kitűzött célokat mindig sikerült teljesítenem. Alkalmazkodóképes, ember hírében állok, eddig minden munkahelyi csapatba sikeresen beilleszkedtem.

Munkámban fontos érték a precizitás, az ügyfél igényeinek szem előtt tartása és kielégítése. Irányítottam már korábban csapatot, ment is, és most újra szeretnék vezetői posztot betölteni.

Úgy érzem, az Önök cégénél betöltendő pozíció előrelépés lenne számomra.

Hogy miért az Önök cégénél szeretnék dolgozni? A … termékeit nagyon jónak tartom, személyesen is több darabot hordok. Emellett szeretnék egy 11 országot átfogó hálózat tagjává válni, és  a cég magyarországi sikereihez hozzájárulni. Fontos számomra a stabil munkáltatói háttér, ugyanis hosszú távra szeretek tervezni és a … ilyen vállalatnak tartom.

Amennyiben referenciaszemélyre lenne szükségük, kérem, jelezzék és elküldöm egyik volt főnököm nevét, elérhetőségét.

Bízom benne, hogy lehetőséget kapok egy személyes bemutatkozásra.

Válaszukat várva, tisztelettel:

..."

UPDATE: Reakciókra válasz: A posztom elején írtam, hogy ez a váza a levélnek, ismerősöm személyiségi jogait és a beazonosíthatóság elkerülése miatt kivettem sok személyes információt ebből, ami valóban sablonossá tette.

Az utóbbi tíz évben több százas nagyságrendben beszéltem munkaadókkal. Nekem az körvonalazódott, hogy olyan pályázóknak nagyobb az esélyük, akik motiváltak, pozitívak, találnak kapcsolódási pontokat a cég és őközöttük. És nem kell annyira túldimenzionálni a motivációs levélnek a szerepét sem. Ez egy beköszönés, amire valaki vagy ajtót nyit vagy nem.

Amit fontosnak vélek: cégre és pozícióra kell íródnia, tehát két ugyanolyan motivációs levél nincsen. Persze voltak olyan vezetők is, akik elborzadnak  a közhelyektől, a sablonosságtól, kreatív területre bizonyára más stílus dukál.

De a többség ódzkodik olyan álláskeresőtől, aki igazából nem akarna ott dolgozni, zéró kedve van, csak otthon az asszonyt el kell tartani… Szerintem a motivációs levél óvatos udvarlás a cég felé, amit a másik oldalon vagy „vesznek” vagy nem. És szerintem ennek a valódiságát munkaadóként később lehet ellenőrizni (referencia felhívása, állásinterjú).

Ha van még megjegyzés, szívesen veszem. Senki se kímélje magát (és engem sem). :)

6 Tovább

Álláskeresés hallás-, látássérültként

Néhány napja kaptam az alábbi levelet, amelyben a kérdező egy siket álláskereső számára kért tanácsot.

„Tisztelt Karácsony Zoltán Úr!

Álláslehetőség után kutatok a párom számára, aki 43 éves rokkantnyugdíjas és siket. Nem nagyothalló, hanem betegség miatt teljesen megsüketült felnőttként, viszont a beszéde hibátlan, szájról olvas.

Előnye, hogy nem magántelefonálással, beszélgetéssel tölti a munkaidőt, nem zavarja semmilyen háttérzaj (legyen az csak beszélgetés vagy akár hangos gépek működése).  :))  Egy rokkantnyugdíjas foglalkoztatása további előnyöket is jelent egy munkáltató számára. A megszerzett ismeretei, gyakorlati tapasztalatai nagyrészt még hallóként születtek, de azóta új területen is dolgozott.

Bármilyen fizikai, irodai munka szóba jöhet, ahol nem feltétel a telefonok kezelése, valamint a személyes kommunikáció (nem e-mailon, sms-ben, chat-en történő) minimalizált, illetve személyre szabott (lassabb, szemből érkező beszéd).

Sajnos egy fogyatékos számára még nehezebb az elhelyezkedés, mint egy egészségesnek. Szinte csak ismerősökön keresztül lehet munkához jutni, ám még így is sokszor belefut az ember olyan foglalkoztatókba, akik kihasználják a szorult helyzetet, hogy szinte bármit kénytelen elvállalni.

Megköszönném, ha foglalkozna ezzel a témával is, illetve értesítene, ha bármilyen ötlete lenne számunkra.

Köszönettel
Ildikó”

 

Kedves Ildikó!

Bő fél évvel ezelőtt egy újságcikkben foglalkoztam a témával. Akkoriban munkaadói szempontból közelítettem a kérdéshez annak kapcsán, hogy tavaly januártól hétszeresére emelték a rehabilitációs hozzájárulás összegét. Hogy mit is jelent ez pontosan? Ha egy 20 fő feletti cégnél a dolgozói létszám 5 százalékát nem éri el a megváltozott munkaképességűek aránya, akkor annyiszor 964 500 forint illeti az államkasszát, ahány ilyen dolgozó hiányzik. Egy 21 fős cégnek közel egymillió, egy 100 fősnek már majdnem ötmillió forintot kell utalnia. Ez már megváltozott munkaképességű álláskeresőként érv lehet a munkaadó előtt.

Akkoriban beszéltem a Hotel Panda vezetőjével, Kocsy Bélával, aki csak megváltozott munkaképességűeket alkalmaz (!!!). Az övé egy igazi mintavállalkozás. Sajnos inkább a kivételek közé tartozik, de egy telefont megér.

Tudok ajánlani még munkaerő-közvetítő cégeket, amelyek rehabilitációs közvetítésre szakosodott üzletágakat alapítottak. Ők azokat a munkaadókat (főleg multi cégek) szolgálják ki, akik saját erőből vagy szakértelem hiányában nem tudnak mit kezdeni a látás- hallássérült jelentkezőkkel, de szeretnék kikerülni a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését. Ilyen közvetítő például a Workforce és a Trenkwalder. A Trenkwalder például 2009 januárjában rehabilitációs üzemet létesített, ahol bérgyártást végeznek megváltozott munkaképességű munkavállalók: betanított munkások, targoncavezetők, bérszámfejtők. Fóliázást, nyomdai behúzást, csokoládé és teacsomagolást, textilszövést végeznek, valamint a szellemi munkák közül lehetőség van call centeres és adatrögzítési szolgáltatásra. Szóval náluk is lehet próbálkozni.

És hadd említsek egy újdonságot: Friss hír, hogy „munkaszimulátorokkal” tervezi felmérni a megváltozott munkaképességűek alkalmasságát a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. Mi is az a munkaszimulátor? Egy olyan több tízmillió forint értékű berendezés, amely különböző képességeket - például fizikai erőnlét, reflex, memória - képes felmérni. A gép a vizsgált személynek feladatokat ad, majd a bevitt válaszokat értékeli. A megállapított erősségek-hiányosságok alapján a gép egy 13 ezer foglalkozást tartozó adatbázisból választja ki, milyen munkák jöhetnek szóba.
Nem tudom, milyen stádiumban van a gépek üzembe helyezése és milyen hatékonysággal dolgoznak. Ki kell próbálni.

Remélem, tudtam segíteni.

Ha bárkinek van kérdése, a karacsony_zoltan@freemail.hu címre küldje.

0 Tovább

Sírás a munkahelyen – gátja a karriernek?

Több amerikai állásblogger is foglalkozott az utóbbi hetekben a munkahelyi sírás problémakörével. A tekintélyes Forbes üzleti magazinban például a Kaliforniai Egyetem egy több éves kutatásának (Kim Elsbach vezetésével) eredményeit idézik. Ebből nem meglepő, hogy a nők sokkal gyakrabban sírnak munka közben, mint a férfiak. A férfiak többségét gyermekkoruk óta tréningezik a könnyek visszafogására, ami egy idő után reflexxé válik náluk.

A sírásnak azonban kifejezetten rossz a munkahelyi megítélése, inkább gátja a karriernek. Különösen meetingen, egy elmarasztaló teljesítményértékelő beszélgetésen, határidős munka közben vagy a kollégákkal vívott szócsaták közepette. Ha ilyenkor törnek elő a könnyek, akkor a főnök és a kollégák a síró munkatársat gyengének, amatőrnek vagy nagy manipulátornak gondolják. A könnyeiknek szabad utat engedő hölgyek közül többen úgy nyilatkoztak, a közjáték hátráltatta előléptetésüket. Főnökeik közül többen képtelenek voltak kezelni a helyzetet és utána nem vették őket komolyan. Csupán a magánéleti sokk – hozzátartozó halála, válás – kiváltotta sírás megítélése semleges.

Tudom, hogy az ember megkönnyebbül, ha kisírhatja magát, de ne a munkahelyen. Jobb otthon elpityeredni… Valakinek esetleg van tapasztalata bármelyik oldalról?

0 Tovább

Mit ér a 7 nyelven beszélő au pair?

Egy fiatal hölgytől kaptam az alábbi kérdést.

Kedves Zoltán!

Érdeklődni szeretnék, hogy jelenlegi tervem mennyiben okozhat nekem majd hátrányt a későbbiekben, ha majd a munkaerő piacra szeretnék lépni:
2008-ban érettségiztem, az kötelező tantárgyak mellett egy emeltszintű elméleti gazdaságtan érettségim van. Egy angol C típusú középfokú nyelvvizsgám van. Az angol nyelvet is rendszeresen használom, ugyanis 2010 nyarán aupairnek (babysitter, aki a családdal is lakik nap, mint nap, s így a család része) szegődtem Olaszországba, hogy megtanuljam az... Egy angol C típusú középfokú nyelvvizsgám van.

Az angol nyelvet is rendszeresen használom, ugyanis 2010 nyarán aupairnek (babysitter, aki a családdal is lakik nap, mint nap, s így a család része) szegődtem Olaszországba, hogy megtanuljam az... olasz nyelvet. A dolog olyannyira megtetszett, hogy a következő 5 éves tervem 1-1 év aupairként, Ausztria-Spanyolország-Portugália-Franciaország-Oroszország, tehát a német-spanyol-portugál-francia és orosz nyelv elsajátítása végett.

A kérdésem tehát az volna, hogy egy esetleges 5-6-7-8 nyelvtudás (ki tudja, hogy végig tudom-e vinni az 5 éves tervemet...), mindennapi kommunikációs szinten, mennyire ellensúlyozza egy esetleges alap és mesterképzéses diploma hiányát? Volt tervbe véve diploma, csak nem láttam értelmét, hogy én legyek a 200.004. közgazdász, illetve a 196.875. turizmus-vendéglátásos. Milyen esélyekkel indulhatok majd a munkaerő piacon? Egyáltalán milyen állást érdemes megpályáznom?
Válaszát és segítségét előre is köszönöm. Alexandra


Kedves Alexandra! Kicsit irigylem, hogy ilyen mozgalmas az élete. Világnyelvek tanulása mindig jó befektetés. A külföldi au paires lét pedig azt mutatja, hogy alkalmazkodóképes, nyitott, tanulékony, önálló. Ez mind fontos érték a munka világában, a turizmusban aztán méginkább. Az, hogy később, az álláspiacra kikerülve mi jöhet szóba, az Önön múlik. A tervére a válaszom: én más utat választanék. Inkább tanuljon meg 2 esetleg 3 nyelvet (ebből az egyik az angol legyen), de azt felsőfokú szinten.

A 7 év au pairkedés pedig inkább az egy helyben járás látszatát kelti. 1 év alatt pedig nem igazán lehet egy nyelvet magas szinten megtanulni. Ezt úgy is mondom, mint egykoron aktív nyelvtanár.

Én a diplomaszerzést javaslom, mellette pedig 1-2 félév külföldi szakmai gyakorlatot vagy ösztöndíjat. Ha a turizmusban karriert akar építeni, sajnos kell felsőfokú végzettség. (illetve nagyobb eséllyel építhet, mint anélkül). Már a kapcsolatok miatt is, amelyek az egyetemi évek alatt alakulnak ki. Persze még megpróbálhat au pairként 1-2 országot, ha 'élni akar', és a karrier várathat magára... Válasz a kérdésére: 5-7 nyelv középfokú ismeretével és au paires múlttal idegen nyelvű call centeres munkák és a rendezvényszervezés (főleg az idegenforgalomban) jöhet szóba.

0 Tovább

Vigyázat a csaló munkaközvetítőkkel!

Az utóbbi 24 órában két történet is eljutott hozzám, miként lehet állásra vágyó, elkeseredett munkanélkülieket rászedni.

Egy hölgy azt panaszolta, egy budapesti irodának 6 ezer forintot fizetett olyan cégek címeiért, amelyek állítólag állást ajánlanak. Nyugtát nem kapott róla, és a cégek hívásakor derült ki, hogy vagy nem jó a telefonszám, vagy nincs üres pozíciójuk. Valószínűleg a cégnevek nyilvános adatbázisból valók és ezt tette pénzzé egy csaló „munkaközvetítő”.

Tegnap az MTI egy 31 éves szabolcsi férfiról adott hírt, aki egy kft. nevében biztonsági őri állást hirdetett és a jelentkezőktől tanfolyami díj címén 11 ezer és 40 ezer forint közötti összeget szedett be, de se oktatást nem szervezett, se munkát nem szerzett a jelentkezőknek…

Mindkét történet jelzi, legyünk résen. Állásközvetítésért ne fizessünk senkinek.

Jogszabályellenes ugyanis állásközvetítés címén az álláskeresőtől pénzt kérni. Az állásközvetítő „fizetős” ügyfele ugyanis a megbízó, tehát az állást meghirdető vállalat. Érdemes egy pillantást vetni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldalán a magán munkaerő-közvetítőket tartalmazó listára, amely a hivatalosan nyilvántartásba vett ilyen profilú vállalkozásokat tartalmazza. http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=allaskeresoknek_magan_munkakozv_listaja

 Szintén a csalások közé tartozik az a jelenség, amikor formálisan ugyan meghirdetnek egy állást, de valós munkaerőigény nincs mögötte. Legtöbbször jól hangzó pozíciónevet adnak, amire a lehető legtöbben pályáznak – például marketingasszisztens, majd a beérkezett önéletrajzokban található személyes adatokat (e-mail cím, telefonszám, lakcím) kereskedelmi célokra használják, például termékeket ajánlanak.

Hogy mit lehet ezek ellen tenni? Érdemes nagy állásoldalakon próbálkozni, az már egy szűrő. Magát felfedni nem akaró munkaadóhoz pedig csak akkor pályázzunk, ha a közvetítéssel megbízott vállalkozás ismertnek és megbízhatónak számít.

Ha valakinek van rossz tapasztalata, ossza meg, kérem. Kíváncsi vagyok, mivel próbálkoznak még...

0 Tovább

Öt jel, hogy rossz főnök vagy

A fenti címmel találtam egy elgondolkodtató írást a tegnapi Wall Street Journal tekintélyes amerikai üzleti napilap online kiadásában. Gondoltam megosztom a lényeget. A teljes cikk itt található.

1. A legtöbb e-mailed egyszavas
Kényelmes, hatékony, de udvariatlan egy-egy e-mailre egy szóval válaszolni (Például: igen, nem, beszéljünk róla stb.). E stílus hagyománya a mobiltelefonos e-mailezésig nyúlik vissza, amelynél nehézkes a hosszabb válasz.

2. Ritkán beszélsz beosztottaiddal személyesen
Az e-mailes vezetési stílus inkább menekülés a konfliktusok elől. A személyes egyeztetés viszont bizalomépítő.

3. Beosztottaid táppénzen vannak – méghozzá sokszor
Ez lehet két okból: vagy így akarják elkerülni a kontaktust, vagy a rossz vezetési stílus betegíti meg őket. Egy 2008-es svéd felmérés szerint a rossz vezető alatt dolgozó munkavállalók 20-40 százalékkal nagyobb eséllyel kaptak infarktust.

4. A csapatod túlórázik, de nem sikerül határidőre végeznie
Az új vezetők hajlamosak teljesíthetetlen feladatokat kiadni. Ha túlmunkával sem sikerül végezni, az frusztráló.

5. Kiabálsz
A kiabálás rontja a munkahelyi légkört. A kollégák ezt követően még probléma/kérdés esetén is kerülik az ilyen főnök társaságát/megkeresését.

Magára ismer valaki? Vagy esetleg alkalmazottként dolgozó olvasóim ilyen főnök alatt dolgoznak?

1 Tovább

Miért szerezzünk diplomát?

Hajrájához érkezett az őszi félévre szóló felsőoktatási felvételi jelentkezés, február 15-ig már csak két nap van hátra. Korábban egy bejegyzésben arról értekeztem, hogy frissdiplomásként miért ne célozzunk meg egy újabb diplomát, ha ezzel az a szándékunk, hogy elkerüljük az álláskeresést/munkanélküliséget.

A bejegyzés talán azt a hatást keltette, hogy én diplomaellenes vagyok, pedig ez nincs így, éppen ellenkezőleg. Inkább az értelmetlen diplomahalmozás ellen vagyok. Aki ugyanis 28-30 éves koráig nem lép ki az álláspiacra, hátránnyal indul (elég csak arra gondolni, hogy 5-6 évnyi fizetés hiányzik a pénztárcából az egzisztenciateremtéshez és még a munkaadói kétségeket nem is említettük…).

No, de most hadd ecseteljem azt, miért javaslom mindenkinek, felvételizzen a felsőoktatásba. Múlt kedden könyvbemutatón jártam. „Diplomás pályakövetés – Frissdiplomások  2010” – ezzel a címmel mutattak be egy könyvet, amely az Educatio Nonprofit Kft átfogó kutatásának eredménye. A 2007-ben végzett egyetemistákat, főiskolásokat vizsgálták. A több ezer fiatalt egyebek mellett elhelyezkedésükről, fizetésükről, elégedettségükről kérdezték.   

A kötet átfogó, rengeteg számadat szerepel benne, még időm sem volt végigolvasni.

Hadd ragadjak ki azonban néhány adatot, ami jelzi, nem rossz befektetés a diplomaszerzés.

- A 2007-ben végzettek átlagban 3,6 hónap alatt álláshoz jutottak, 56 százalékuk 1-2 hónap alatt.

- Csupán 2,7 százalék  azoknak az aránya, akik a diplomázás óta kerestek, de nem találtak állást: (Összevetésül: a magyar munkanélküliségi ráta a 18-64 év közötti munkaképesek körében 10,8 százalék.)

- A frissdiplomások körében a teljes idejű foglalkoztatottak aránya: 83,5 százalék (a teljes népességben a foglalkoztatási ráta 56 százalék)

- A 2007-ben végzettek 21,4 százalékuk közép- vagy felsővezetői szintre ért (ez egyben lényegesen magasabb fizetést is jelent)

- Átlagos havi nettó jövedelmük: 136 100 forint (Összehasonításul: a KSH által 2010-ben mért nettó átlagbér, amiben minden korosztály szerepel, 132 ezer forint.)

- A mérnökök nettó 144 ezer forintot, az informatikusok 154 ezer forintot keresnek. 

- A végzettek több mint fele három éve ugyanannál a munkaadónál dolgozik, és nem tervez váltást

- 75 százalék elégedett munkája szakmai, tartalmi részével.

 - 14 százalék a pályaelhagyók aránya.

Aki a teljes könyvre kíváncsi és szakterületenként is látni akarja az eredményeket, a http://www.felvi.hu/diploman_tul/szakmai_tamogatas/kiadvanyok/dprfuzet4_megjelent

 oldalon megtalálja a kutatást.

0 Tovább

Miért akadályoz a munkaügyi hivatal?

Időnként elgondolkodik az ember azon, miért is működik egy állami munkaügyi hivatal. Hogy álláshoz segítse az álláskeresőket és hasznos kezdeményezéseket támogasson - gondolhatnánk. Nos, én most ennek az ellenkezőjét tapasztaltam.

A tanulságos történet: Három hete írtam egy cikket a „spontán álláskeresés” technikájáról. Egy olyan álláskeresési módszert mutattam be, amely nem a kiírt álláshirdetésekre való pályázásra épül, hanem a „rejtett álláspiacra”. Cégek közvetlen megkeresésére és ügyes önmarketinggel a szaktudás felajánlására.

A cikkben ezt a módszert Veszely György az állami munkaügyi hivatal tanácsadója mondta el nekem, mégpedig kitűnően. 12 éve foglalkozik a témával. A beszélgetés után megkérdeztem tőle, tartana-e munkaidőn kívül (!) privátban egy tréninget egy általam összehívott álláskeresői csapatnak. Ő azt mondta, szívesen, de ehhez igazgatói engedély kell Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjától. Megkerestem írásban Mátrainé Bartus Éva igazgatót, miközben blogom olvasóit szondáztattam, érdekelné-e őket egy ilyen tréning. Néhány órán belül tucatnyi jelentkezés érkezett.

Egy nappal később felhívott az Állami (bocsánat, már Nemzetire keresztelték) Foglalkoztatási Szolgálat sajtósa, Szalóky Eszter, és kikérdezett a kezdeményezésről. Elmondtam, Veszely Úr tartaná a tréninget, munkaidőn kívül (ha engednék, akkor talán egyik péntekből pár órát lecsípnénk, de ha nem akkor teljesen munkaidején kívül), én szereznék hozzá termet és nonprofit lenne, legfeljebb a terembérlés költségeit osztanánk szét magunk között. A munkaügyi hivatalnak ezzel semmilyen költsége nem lenne, csupán egy „Igen”-t kell mondania és már kezdenénk is, az eredményekről pedig beszámolnék blogomban. Jeleztem, ha nem engedik, azt is mondják meg minél hamarabb, hogy tisztán lássak és a már érdeklődő álláskeresőknek is tudjak valamit írni.

Január 25-én küldtem el a mailt és ma, azaz február 11-én érkezett válasz (talán a reggeli telefonom hatott), Mátrainé Bartus Éva igazgató megbízásából Németh Magdolna képzési osztályvezetőtől, aki közli, „az Ön által kezdeményezett klub foglalkozás lebonyolításában nem áll módunkban közreműködni.” Aztán persze ajánlotta a hivatal Álláskeresők Klubja szolgáltatását stb.

Mi a problémája egy állami munkaügyi hivatalnak, ha egyik munkatársa munkaidőn kívül segítene álláskeresők munkához jutásában úgy, hogy ez nonprofit kezdeményezés és ezzel az államnak egy forintnyi költsége sincsen? – teszem majd fel a kérdést Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkárnak, a kormányzat részéről a munkaügy első számú felelősének, ha lesz rá alkalmam.

„A kormány azt várja a megújuló Állami Foglalkoztatási Szolgálattól, hogy váljon hatékony és fajsúlyos szereplővé a munkaerő-közvetítés piacán, s érdemben segítsen a tragikus foglalkoztatási helyzet javításán.” Ez a mondat abból a közleményből való, amivel a Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly augusztusban a munkaügyi központok vezetőinek leváltását indokolta. No komment. Talán csak annyi: Remélem, a segítőkész Veszely úrnak ebből a történetből nem lesz baja.

A tréning ötletét nem adtam fel. Ha az állam nem segít, úgy tűnik, más irányba kell indulnom...

Két irányból várok segítséget:

Ki az, aki tapasztalt trénerként nonprofit alapon vállalna egy ilyen tréninget? (praktikus álláskeresés, a spontán megkeresésre építve)

Ki az, akit érdekelne a részvétel (Budapesten)?

A karacsony_zoltan@freemail.hu címre írjatok/írjanak.

 

2 Tovább

Ne meneküljünk újabb diplomába

Már csak hat nap a felsőoktatási felvételi jelentkezési határidejéig és egyre inkább szaporodnak e témában a hozzám érkező kérdések. Igyekszem mindegyikre válaszolni és természetesen minden kedves kérdezőm adatait bizalmasan kezelem. Név nélkül azonban néhány tipikus jelenséget szeretnék kiragadni. Most például azt, hogy frissdiplomásként néhány álláskeresési kudarc után nem az a megoldás, hogy maradunk az iskolapadban és újabb diplomát célzunk meg.

Két kérdés röviden:

1. Egy édesanya írt nekem néhány napja, akinek a lánya francia-média szakon végez hamarosan. Volt már külföldi ösztöndíjon is Franciaországban, németül is beszél, most gőzerővel tanul angolul. Újságíró szeretne lenni, de nem vették fel sehová, ahová jelentkezett. Most azon gondolkodik, hogy egy újabb ösztöndíjat pályáz meg Franciaországban és egy újabb szakot végez ott el.

2. Egy másik hölgy közgazdász diplomát szerzett, mellette van még végzettsége közbeszerzési referensként és projektmenedzsment témában. Munkatapasztalat híján nem kap állást, és most azt tervezi, hogy kontrolling vagy logisztika témában szerez újabb diplomát.

Egyik kérdezőnél sem látom sok értelmét újabb diploma szerzésének. Ez ugyanis nem oldja meg a problémát, inkább elodázza a megoldást, sok pénzt emészt fel és inkább menekülésnek érzem az álláskeresés elől. Egy újabb diploma ugyanis nem jelent automatikusan könnyebb álláshoz jutást.

Keressük közvetlenül a cégeket

Mindkét hölgy megszerezte azt a tudást az iskolapadban, amivel el lehet kezdeni az álláskeresést. Az első hölgynek azt javasoltam, ne (csak) álláshirdetésekre jelentkezzen, ugyanis újságíróként nem ezen az úton lehet munkához jutni, hanem a kiadók, a szerkesztőségek közvetlen megkeresésével. Lehet, hogy egy-két évet minimális fizetségért dolgozik majd, de ennyi befektetés kell ebben a szakmában.

A második kérdezőnek is a közvetlen megkeresést javasoltam. Most, amikor indulnak az Új Széchenyi terv pályázatai, megnő a pályázatíró cégek munkája. És ezek a cégek kisvállalkozások, amelyek nem álláshirdetésekben keresik az új munkaerőt. Lehet, hogy az elején csak adminisztratív feladatokat kap, ám ezzel a munkatapasztalattal már később előrébb tud lépni. Persze ha teljesen mást szeretne, akkor megpróbálhat logisztika és kontrolling irányba lépni (megjegyzem: ez a már megszerzett közgazdász diploma egy-egy szakiránya…), ám csak azért ne meneküljünk újabb diplomába, mert nem sikerül elhelyezkedni.

Mindezt saját példámból írom, ugyanis én is beleestem ebbe a hibába. 1999 nyarán az ELTE-n végeztem média és német szakokon. Újságíró akartam lenni, de álláskeresés helyett megpályáztam egy németországi ösztöndíjat (pedig már korábban tanultam német nyelvterületen). Az ösztöndíj nagyszerű volt, de a karrierépítésben nem vitt előre. Sőt, Berlinből visszatérve a nagy semmi kellős közepén találtam magam. A régi ismerősökkel, egykori tanárokkal megkopott a kapcsolat, nem volt meg az a biztonságos közösségi háttér, ami egyetemistaként az utolsó félévben erősíti az ember álláskeresését. 

A következő napokban igyekszem az egyetemi szakválasztás témakörben írni.

Ha van kérdés, a karacsony_zoltan@freemail.hu címre küldjék, küldjétek.

0 Tovább

Topszakmák Németországban

Május elsejétől nyílik a német és az osztrák álláspiac, ami azt jelenti, munkavállalási engedély beszerzése nélkül lehet dolgozni. Ennek kapcsán és a múltkor elkezdett keresett szakmák folytatásaként hadd idézzek egyik kedvenc német gazdasági magazinomból, a „Wirtschaftswoche”  című hetilapból, amely a közelmúltban „10 különösen keresett szakma” címmel készített összeállítást.

A gazdasági lap a következő tíz foglalkozást emelte ki az álláspiacról. (rövidítve a lényeg)

1. Orvos. Már most hiány van belőlük Németországban és a társadalom öregedése ezt a folyamatot csak felerősíti. A kezdő fizetés évi 45 000 euró (körülbelül 12 millió forint)

2. Építőmérnök. Energiatakarékos ingatlanok építésében jók a lehetőségek. Kezdő fizetés: 35 000 - 45 000 euró között

3. Kémikus (elektrokémiai specializációval). Jelenleg 100-ból egy autó nem hagyományos meghajtású. Tíz év múlva viszont már 10 százalék lesz alternatív üzemmódú. Az elektromos autókban nagy jövőt látnak, ennek kulcsszereplője az elektrokémiára specializálódott kémikus. 65-70 ezer eurót fizetnek a pályakezdőknek a nagy autógyárak, laboratóriumok.

4. Villamosmérnök. Itt az RFID (Radio Frequency IDentification) technológiában van óriási potenciál, erre érdemes specializálódni (a logisztikában és a kereskedelemben használják). A McKinsey tanácsadó cég szerint 2016-ig évi 19 százalékkal nő az RFID-piac.

5. Fizikus (fotovoltaika szakértő). A napenergiát hasznosítására épülő termékek piaca nőni fog. Fotovoltaikára szakosodott fizikusokból kétszer több kell a következő években. Kezdő fizetés: 50 000 – 80 000 euró

6. IT-biztonsági szakértő. Informatikai adatvédelemre nem sajnálnak költeni nagyvállalatok, bankok, állami hivatalok. Kezdő fizetés: 45 000 – 50 000 euró

7. Gépészmérnök. Már most hiányzik 5000 gépészmérnök és 5000 gépipari szakmunkás a német álláspiacról. 40 000 – 45 000 euró a pályakezdők bére.

8.  Közösségimédia-manager. Facebook, Twitter, Xing – Németországban ezek a legnépszerűbb közösségi oldalak, amelyeket 38 millióan használnak. Külsős szakemberként (egyéni vállalkozóként) jók az esélyek. Főleg termékmarketing, toborzás, vállalati kommunikáció területén. Kb. 40 ezer euró a start.

9. Mérnök-értékesítő. Magyarországon is keresett ez a szakma, nálunk egyébként nem tanítják. Feladata egy cég műszaki termékeinek népszerűsítése tervezők, kivitelezők, áruházláncok körében. Kb. 45 000 - 50 000 euró.

10. Mechatronikai mérnök. Egy trendi specializáció, ami arra épül, hogy manapság a műszaki termékek (pl. mobiltelefonok, szerszámok) fejlesztéséhez elektronikai, mechanikai és informatikai tudás is kell. (40 000-45 000 euró).

Szóval a lényeg: orvosi, informatika, műszaki és természettudományos diplomák. Ezek a nyerőek Németországban (is). Annyit még hadd tegyek hozzá: a nemdiplomás szakmák közül a vendéglátóipariak (pincér, szakács, szállodai recepciós), az építőipariak (cnc-esztergályos, és más szakmunkások) kelendőek.

0 Tovább

Marketing, reklám: hogyan lehet álláshoz jutni?

Egy kedves olvasóm kérdezte: „Tisztelt Zoltán! Mi a véleménye a marketingmenedzserek helyzetéről jelenleg? Most fejezem be a gimnáziumot és nagyon gondolkodom rajta. Azért szeretném ezt a szakmát tanulni, mivel engem olyan szakma érdekel, amelyben kreatívnak és versenyképesnek kell lennie az embernek. És mivel Magyarország diplomaközpontú, ezért felsőfokú végzettséget szeretnék belőle. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Ákos”

Kedves Ákos! Mindig azt mondom, pályaválasztáskor elsődleges szempont az legyen, Ön mivel szeretne foglalkozni. Mi az, amiben örömét lelné? Ezt követően érdemes azt is szemügyre venni, mennyire kapós a szakma az álláspiacon.

Nagy a túlképzés
 
Most hadd reagáljak utóbbi szempontra. Manapság marketinges pályakezdőként nagyon nehéz elhelyezkedni. Szokás azt mondani, nincsenek állásajánlatok. Ezúttal üzenem minden kétkedőnek, marketinges állásajánlatok márpedig vannak. A nagy állásportálokon 170-220 körüli találat jön ki a marketing kulcsszóra. Még akkor is igaz ez, ha néhány ajánlat „marketing” címszó alatt futó értékesítői munka...

A probléma csupán az, hogy az egyetemek, főiskolák nagyon sok fiatalt bocsátanak ki gyakorlati ismeretek nélkül. Az álláshirdetésekben pedig kész, gyakorlott szakembereket keresnek (néhány asszisztensi hirdetés is akad, ezekhez viszont már sok a diploma…).

Igen, én is a diplomaszerzést javaslom. Hosszú távon ezen a területen (is) diplomával lehet karriert építeni.

Keressünk a rejtett álláspiacon

Aki kitartó, kreatív utakon jár, már az egyetemi évek alatt keresi a lehetőségeket, kapcsolatokat, megtalálja a számítását. És ami fontos: ne csak álláshirdetéseket böngésszünk, hanem keressük kreatívan a lehetőségeket. A rejtett álláspiacon (amit nem hirdetnek meg) ugyanis sokkal több a lehetőség és kisebb a konkurencia.

Egy sikeres álláskeresés története

Kedvenc példám Fülöp Attila álláskeresése, aki 2 évvel ezelőtt pályakezdőként akart bejutni a marketinggel rokon reklám területre egy reklámügynökséghez. Csinált magának egy saját weboldalt, ahová kreatív önéletrajzát feltöltötte, készített egy saját magát reklámozó nagy plakátot, amelyet személyesen reklámkonferenciákon állított ki (mint állásbörzén egy standnál). Itt azonnal a döntéshozók látták produktumát, akik közül többen be is hívták állásinterjúra, végül állást szerzett. Attilával egy cikk kapcsán volt szerencsém 2 hete egy e-mailt váltani. Hadd idézzek válaszából, ami útravaló lehet Önnek és minden marketing vagy reklám területen elhelyezkedni akaró fiatalnak:

„A reklámozás arról szól, hogy határozd meg a márkád jellemzőid, fogalmazz meg hozzá üzeneteket, majd ezeket juttasd el a célcsoportjaidhoz. Én két legyet ütöttem egy csapásra a saját álláskereső kampányommal. Egyrészt megmutattam, hogy értek valamelyest a szakmához, vagyis létre tudok hozni egy hatásos reklámot (ez esetben a saját márkámra, ami a személyem volt), másrészt a kampány fő üzenete az volt, hogy ezeket a kvalitásokat más szolgálatába is tudom állítani.
Tehát én nem elmeséltem, hogy megoldásokat tudok szállítani kommunikációs kihívásokra, hanem bemutattam azt, olyan eszközökkel, amelyeknek fontos jellemzőjük volt, hogy alkalmasak voltak arra, hogy átlépjék a befogadók ingerküszöbét. Emellett van egy hosszútávon beérő siker is, ami nem más, mint a személyes márkaépítés. Minél többen ismerjenek meg engem, a stílusom, az életszemléletem, a kvalitásaim, stb.


Ne várd meg míg az esetleges munkaadók kérnek arra, hogy bizonyíts, előzd meg őket! Az álláskeresés is egy piaci verseny, ahol nemcsak a konkurencia nagy, hanem mindenki csak a minőségi árura utazik. El kell adnod magad úgy, hogy minimum egy lépéssel előttük jársz!

Kell a kapcsolatépítés

Ebben a szakmában különösen fontos a kapcsolatépítés. A pályakezdők sok esetben nem rendelkeznek ilyen hálózattal, mégis rögtön a legjobb helyen, a legjobb fizetésért akarnak dolgozni. Pedig egy megfelelően elkezdett ismerkedés, már néhány hónapon belül kiváló eredményeket hozhat, legfőképpen, ha a munkánk során ismernek meg minket. Lehet, hogy ehhez önkéntes munkát kell vállalni (ingyen), vagy proaktívan előre dolgozni, kész megoldásokat nyújtani, esetleg komoly PR munkát végezni a saját reputációnk növelésére.”


Szolgálati közlemény: Az álláskeresői klub ötlete egyelőre megfeneklett az állami munkaügyi központnál. Találtam egy állami kötelékben dolgozó tapasztalt trénert, aki a spontán álláskeresési technikáról tartana egy 18 órás tréninget, de ehhez kell a hivatal engedélye. Köszönöm az eddigi jelentkezéseket, rajta vagyok a kérdésen. Ha nemet mondanak, keresek más utakat. Ha van valakinek álláskeresői kérdése, a karacsony_zoltan@freemail.hu címre küldje.

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)