Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Karriertervezés az év végén - most alkosd meg a nyerő stratégiát

Az év vége a karrierépítésben a gyors pályázások helyett a jövőről való ötletelés és a tervezés időszaka. Ráadásul ezen a héten és valószínűleg a következőn sem lesz elérhető a HR-esek jelentős része. Mit lehet karácsony és Újév tájékán tenni azért, hogy a 2014-es év sikeresebb legyen. Akár van állásod, akár éppen keresel, mindig kell előre tervezni. Ha van jövőképed és cselekvési terved, nagyobb eséllyel érsz célba. Íme tanácsaim.

Kapcsolódj ki. A minap olvastam a Randstad személyzeti tanácsadó felmérését, miszerint a munkavállalók közel fele a karácsonyi ünnepek alatt is nézegeti céges levelezését. Ezt nem tartom jó stratégiának. Akár van munkád, akár nincsen, a karácsonyi ünnepek a kikapcsolódásról szóljanak. Bármennyire is szorít a cipő és új állást kell találni, ennek ne a szeretteid legyenek az áldozatai. Én rengeteg erőt merítek az ünnepek alatt kapott pillanatokból, ami utána hetekig repít a munkában.

Ne pályázz ész nélkül. Az év vége arról is szól, hogy az ember kicsit lenyugszik, alaposabban átgondolja a helyzetét. Ne töltsd fel önéletrajzodat december 25-én személyzeti tanácsadók adatbázisába „Minden lehetőség érdekel” jeligével. December 26-án ugyanis nem csörren meg a telefon, amelyben állásinterjúra invitálnak.

Tekintsd át az évet. Ha magadhoz tértél a karácsonyi menüsor okozta ételsokkból, gondold át, hogy honnan hová jutottál el egy év alatt. Mi az, amit a mérleg pozitív és a negatív serpenyőjébe tudsz tenni. Akár papírlapon is vezetheted. 

Néhány szempont:

Ha van munkahelyed: Hogyan változott munkád felelősségi köre, fizetésed, a munkahelyi légkör, munkád piacképessége, munkaadód stabilitása, a cégen belüli továbblépési lehetőséged, saját szakmai tudásod, a munka-magánélet egyensúly, szakmai kapcsolati hálód.

Ha nincs munkahelyed: mióta nincsen, mit tettél azért, hogy legyen (hány pályázat, kitől kértél segítséget, kitől nem), fejlesztetted-e magad, mennyi ideig bírod ki anyagilag ezt az állapotot. Itt is szempont lehet: szakmai kapcsolati hálód változása.

Fogalmazd meg céljaidat. Az a jó, ha ezek a célok minél konkrétabbak. Azt kevésnek érzem, ha valaki csak annyit ír le, hogy jobb állást akarok. Milyen munkakörben? Milyen jellegű cégnél? Mikorra? Szintén kevés, ha valaki magasabb fizetést céloz meg. Mekkora emelés kellene? Van-e B-terv, azaz hogyan lehetne ezt más módon megoldani (cafeteria, rugalmas munkaidő)? A célok egyébként lehetnek hosszú és rövid távúak egyaránt.

Építsd kapcsolataidat, fejleszd magad.  Bármilyen tervet is készítesz, ez a két tényező ne maradjon ki belőle. Fogalmazd meg, kikkel szeretnéd bővíteni kapcsolati hálódat, őket milyen módon érnéd el. Beszélgess minél több szakmabelivel. Járj el rendszeresen szakmai fórumokra, mert személyes ismeretségek révén adódnak a legjobb lehetőségek és ekkor látod, hogy szakmád, iparágad merre is halad. Az önfejlesztésben pedig fogalmazd meg, milyen képességekben vagy szakmai ismeretekben kellene fejlődnöd és erre keress megoldást.

Készíts konkrét cselekvései tervet. Írd le magadnak, hogy milyen ütemtervvel fogsz haladni. Mikor ülsz le a főnököddel beszélgetni? Mikor iratkozol be angoltanfolyamra? Mikor küldöd el az első álláspályázatokat? Mikor beszélsz azokkal az ismerősökkel, volt kollégákkal, akik közelebb vihetnek az új álláshoz.

Oszd meg másokkal is céljaidat. Például a legjobb barátoddal, egy közeli családtagoddal. Ha ezt megteszed, akkor nyomás alá helyezed magad. Lesz egy külső kontroller, akinél magyarázkodnod / szégyenkezned kell, ha nem teszel meg mindent a sikerért.

Merj segítséget kérni. Fontos ismérve a jó karrierépítőknek a bátorság. Minél több emberrel beszélsz terveidről vagy kérsz tanácsot, annál több helyre eljut az üzenet, hogy új kihívások érdekelnek. Ne félj attól, hogy valamiben gyenge vagy és kudarcaidról is merj beszélni.

Folyamatosan ellenőrizd, hol tartasz. Bizonyos időközönként nézz rá karriertervedre. Tekintsd át, mi sikerült belőle, mi nem. Ha valamiben kudarcok értek, nézd meg annak okát. Ha kell, tervezz újra. Fontos tényezője a sikernek a rugalmasság, a hibákból való tanulás.

Bármilyen álláskereséssel, karrierépítéssel kapcsolatos dilemma esetén a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Facebook-oldalam erre a linkre kattintva érhető el. Minden like-nak örülök. :)

Hangban ma (december 23-án) 15-16 óra között leszek hallható. A Klubrádió kérdez (illetve már felvették) a németországi munkavállalási lehetőségekről a Szolidaritás című műsorban.

Megtaláltok még weboldalamon a www.jobb-allas.hu lapon is.

Ezúton kívánok minden kedves olvasómnak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet!

Karácsony Zoltán

0 Tovább

10 álláskeresői bosszúság – mi áll a miértek mögött?

A nyáron felmérést készítettem olvasóim körében arról, hogy mi zavarja őket leginkább az álláskeresésben. Múlt pénteken lakóhelyemen, Nagykovácsiban a Trebag Kft. meghívására álláskeresőkkel találkoztam egy EU-s projekt keretében. Aktívak, érdeklődőek, nyitottak voltak a közel kétórás beszélgetés alatt. Sok olyan bosszúság visszaköszönt, amely korábbi netes szondámban is megjelent. Most sokan háborogni fognak, de nézzük meg a kérdéseket a munkaadó szemszögéből is. Mert nem fekete-fehér a valóság és ezzel is hatékonyabbá tehető az álláskeresés.

1.Miért nem hirdetnek meg minden állást?

A közszférában minden üres pozíciót kötelező meghirdetni, a versenyszférában azonban valóban az új állások jelentős része nem jelenik a nyílt álláspiacon. Ennek elsősorban gazdaságilag racionális okai vannak. A munkaadó hajlamos a legolcsóbb megoldás felé menni: ez pedig a belső kinevezés vagy a munkatársak, ismerősök ajánlása / kapcsolatrendszerének megmozgatása. Egyik sem kerül egy fillérbe sem.

 

2. Miért nem derül ki sok hirdetésből, hogy ki keres új munkaerőt?

Rengeteg álláskeresőt zavar, ha a hirdetésben nem szerepel a munkaadó neve, csak sejtelmes megfogalmazások („iparágában piacvezető, nemzetközi hátterű vállalat”) vagy semmitmondó email címek (palyazas…. kukac gmail.com) Ennek több oka lehet. Megesik, hogy a cég már tudja, hogy kinek a helyére keres új munkatársat, de nem akarja, hogy azt az érintett idő előtt megtudja. Előfordul az is, hogy a munkaadó nem akar bővüléséről információt adni a versenytársaknak.

Ezzel azonban azt is eléri, hogy egy álláskeresői réteg egyszerűen nem mer jelentkezni. Elsősorban azok, akiknek van munkahelye, de váltanának. Ők félnek attól, hogy a hirdetés mögött a szomszéd szobában ülő HR-es van…

 

3. Miért tesznek bele a hirdetésbe túlzó elvárásokat?

„Könyvelői munkához három idegen nyelv ismerete?” – kérdezte tőlem megrökönyödve egy álláskereső.  

Vannak esetek, amikor jogos lehet a követelmény: jelen esetben egy több országot kiszolgáló nemzetközi cégnél. A munkaadók sokszor Supermant akarnak. Aztán ha nem jönnek a megfelelő jelöltek - vagy akik jönnek, ők átmeneti állomásnak szánják a céget - akkor saját hibájukból tanulva alábbadják.

Sajnos arra is akad példa, hogy a nyelvtudás indokolatlan megkövetelésével a senior álláskereső réteget riasztják el a pályázástól.

 

4. Miért kérik az álláshirdetésben a fizetési igény megjelölését?

Láttam olyan hirdetést, hogy az email „Tárgy / Subject” részébe kértek összeget. Az álláskeresők azt sérelmezik, hogy a munka pontos ismerete nélkül kell nyilatkozniuk bérigényükről.

Feltettem ezt a kérdést egy nemzetközi középvállalat HR-vezetőjének néhány hónappal ezelőtt. Ő azt mondta, csak azért kérik, hogy a nagyságrendi különbségeket kiszűrjék. Aki bruttó 500 ezer forintos havi bért kér, de a cég csak 250 ezret tudna kínálni, vele felesleges folytatni a kiválasztást. Bármennyire is alkalmas a munkára, nem jutnak majd egyezségre és csak egymás idejét rabolják.

Legtöbbször azonban nem a legalacsonyabb bérigény nyer. A munkaadók zöme hajlandó többet fizetni a legjobb jelöltért.

 

5. Miért nem írják ki hirdetésben, mennyi bért ajánlanak?

Tavaly ősszel megkérdeztem egy országos bank HR-vezetőjét egy esélyegyenlőségi konferencián, nem lenne-e jobb, és igazságosabb, ha nyilvánosak lennének a fizetések? Ahogyan azt például az USA-ban a hirdetésekben megteszik. Azt válaszolta, hogy nem. Sőt, összeomlana a pénzintézet, romokban lenne  a munkamorál. A munkatársaknak ugyanis a relatív (egymáshoz viszonyított fizetése) fontosabb. Európa nagy részén tabu a fizetés, és ez darabig így is marad. (Ez hosszabb elemzést igényelne, nagyon merevnek érzem a munkaadói hozzáállást.)

 

6. Miért nem szerez nekem állást a fejvadász? Nem az a dolga?

Hát nem az. Ugyan a személyzeti tanácsadó cégek mosolygós, segítő arcukat mutatják az álláskeresők felé, de állást nem garantálnak, az ő fizetős ügyfeleik a munkaadók. Megbízóik ugyanis állásonként több százezer forintot (a munkaadó éves bruttó bérének 10-15 százalékát) fizetnek, ha a fejvadász megfelelő jelöltet prezentál. A fejvadásznak tehát fontos a jó kapcsolat az álláskeresővel, de a megbízó érdekeit nézi elsődlegesen. Ha azonban ez találkozik az álláskeresőkével, akkor dupla az öröm.

 

7. Miért nem válaszolnak az álláspályázatomra?

Ez volt a top bosszúság nyári felmérésemben.

Jogos elvárás bármilyen kommunikációban egy megkeresésre valamilyen válasz küldése. Ráadásul az álláskeresők jelentős része rutintalanság miatt időt is veszít ezzel, ugyanis heteken át bízik a pályázatban és leáll a kereséssel.

Nincsenek azonban könnyű helyzetben a munkaadók, ha egy kiírásra százas nagyságrendben érkeznek CV-k. A toborzásban élenjáró vállalatok szoftveres segítséggel adnak visszajelzést. Ennek előnye, hogy képben van a pályázó, mi történt, ám személyre szabott „használható választ nem kap, csak sablonosat („megkaptuk pályázatát”, „sajnos nem jutott a következő körbe”).

A kis- és közepes vállalkozások többsége nem költ ilyen szoftverre és az egy szem HR-esnek nincs energiája mindenkinek válaszolni.   

 

8. Miért a szakmámhoz nem értő HR-es tartja az első interjút?

Sok esetben a HR és a szakmai osztály képviselője együtt ül az interjún. Ahol csak a HR-es ül az első körben, ott a cél az előszűrés. Megfelel-e az álláskereső a formális elvárásoknak, személyiségében illik-e a céghez. A szakmai rész ezt követően kerül terítékre.

 

9. Miért húzzák hetekig / hónapokig a döntést az állásinterjú után?

Nem azért, mert lebegtetni akarnak, hanem azért, mert egyre több helyen lassult le a kiválasztás. Ennek oka lehet a bizonytalan gazdasági környezet vagy multi cégen belül a többszintű döntéshozatal.

 

10. Miért nem mondják meg őszintén az elutasítás okát?

Az álláskeresők jelentős része hiányolja az egyenes választ, amiből tanulhatna. Sokszor itt is semmitmondó szófordulatokkal találkozni.

Ennek oka lehet:

- nem az hozta meg a döntést, aki közli,

- olyan szempontok szerint határoztak, amelyek támadhatóak / rossz fényt vetnek a munkaadóra (diszkrimináció)

- nem tudnak racionálisan érvelni.

Van még valami, ami dühít benneteket a munkaerő-kiválasztás során? Írjátok meg ide kommentbe, emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre vagy blogom Facebook oldalára.

3 Tovább

7 ok, amiért nem találnak állást a fiatalok

Tegnap konferencián jártam. A téma az egyik legforróbb Európában: Hogyan lehet fiatalok millióit munkához juttatni? Sok más előadó mellett a munkaadókkal napi kapcsolatban álló karrier-tanácsadók is megosztották tapasztalataikat. Azért gondolom tanulságosnak az általuk elmondottakat, mert jelzés, hogy ne a kifogásokat keressük, ne mástól várjuk a megváltást, hanem az álláskereső maga is sokat tehet azért, hogy munkához jusson. Íme 7 pontban a legfontosabb gondolatok.   

Álláslehetőségek márpedig vannak, nem is kevés. Csak eltökéltség, megfelelő önismeret és a lehetőségek alapos feltérképezése kell hozzá. Többek között erről beszéltek karrier-tanácsadók az EURES, Eurodesk, Euroguidance és Europass hálózatok "Mutass utat" című budapesti konferenciáján.

1. Hiányzik a belső hajtóerő, kicsi a felelősségvállalás
"Amikor állásbörzéken arról kérdezem a fiatalokat, lényeges-e a szakmai gyakorlat az elhelyezkedéshez, akkor szinte mindenki igennel felel. Majd amikor arról érdeklődöm, hogy eddig mit tettek ezért, akkor kiderül, hogy szinte semmit. Sokan tudják, hogy mit kellene csinálni, ám kicsi bennük a felelősségvállalás"- említ egy személyes tapasztalatot Szűcs István, karrier-tanácsadó, az Ygen Humánerőforrás Központ vezetője.

2. Nincs megfelelő munkatapasztalat
Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze szervezője szerint az sem mindegy milyen az a szakmai gyakorlat. "Legalább fél éves távlatban kell gondolkodni, annál rövidebb időre nincs értelme. Mi is minimum ennyi időre fogadunk gyakorlatosokat" - teszi hozzá. Az is fontos, hogy az egyetemista/főiskolás maga keressen ilyen munkaadót, így ugyanis álláskeresői kompetenciái is fejlődnek.

Ennek ellenére sokan az iskolapadból kikerülve gyakorlati tapasztalat és elképzelés nélkül ülnek tanácstalanul otthon. Szűcs István elárulta, náluk minden hónapban akad olyan eset, amikor az édesanya hozza be 25-30 éves kisfiát, kislányát állást keresni. "Ezeknek a fiataloknak különösen nehéz a helyzetük, ugyanis nem belső elhatározásból érkeznek, így nem is motiváltak."

Sokat javíthat a fiatalok hozzáállásán, ha tanulmányaik alatt külföldön is kipróbálják magukat, például az Erasmus-program keretében. Ekkor ugyanis eltűnik a védőháló, maguknak kell megoldaniuk a problémáikat idegen nyelvi környezetben, más kultúrában.

3. Konkrét elképzelés helyett "Minden érdekel!"
Hajdú Csongor hiányosságként említette, hogy a pályakezdők néha még a területet sem tudják megfogalmazni. "Megretten a munkaadó attól, ha valakit a HR-től a marketingen át a pénzügyigs minden érdekel. Ez a cégek szemében a szakmai elkötelezettség teljes hiányára utal."

Gyakran előforduló probléma, hogy a pályakezdők képtelenek meghatározni, hogy milyen célállásra akarnak pályázni. "Közgazdász pozíció nincs a hirdetésekben, ellenben általában közgazdász végzettségűt keresnek key account manager munkakörbe" - mondja Szűcs István.
Ahogyan pályakezdő pozíciók sincsenek, csak olyan állások, melyeket pályakezdőként is be lehet tölteni.

4. Hiányzó proaktivitás, talpraesettség
Filáj Gábor business coach (Umbrella Consulting) megjegyzi, hogy az álláskeresés nem a fair play-ről és nem szociális szempontokról szól. "Az első nyer, a többi üres kézzel tér haza." Éppen ezért annak jobb az esélye, aki küzd érte és megelőzi versenytársait. "Ha értékesítőt keresek, akkor a hirdetésre beérkező önéletrajzokra két héten át nem reagálok. Megvárom azt, hogy ki jelentkezik telefonon, ki gondolja komolyan a jelentkezést. Úgy gondolkodom, hogy ha valaki álláskeresőként képtelen proaktív módon viselkedni, utánamenni a munkalehetőségnek, akkor hogyan szerez majd ügyfeleket?" - mondta toborzási fogásáról.

5. Irreális célkitűzéssel vágnak bele
Hajdú Csongor a tanácsadók és a tanárok felelősségét is hangsúlyozza. "A legjobb egyetemek azt a képet sugallják magukról, hogy az itt végzők a legjobbak és vezetői munkakörökben, magas fizetésért kezdhetik pályájukat. Ez nyilvánvalóan nincs így, és téves képzetet kelt a fiatalokban."

Szűcs István erre reagálva egy szomorú, ám reális forgatókönyvet is felvázol, amelyet karriertorzulásnak nevez. "A pályakezdő fiatal júliusban megkapja a diplomáját, szeptemberben elkezd keresgélni. Nem keresni, hanem keresgélni. Vezetői vagy több éves szakmai tapasztalatot igénylő szakértői munkákra adja be jelentkezését. Nem érkezik válasz, így visszajelzést sem kap az irány helytelenségéről. Majd egy-másfél év múlva - amikor még mindig nincs állás - szülői nyomásra a végzettségéhez képest sokkal szerényebb munkát vállal el. Aztán bekerül a mókuskerékbe és onnan már nem akar kijönni."

6. Tévhitekkel, kibúvókkal mentik ki magukat
"Kifogást mindig lehet találni arra, hogy miért nem vesz fel a munkaadó" - mondja Filáj Gábor. "A fiatalok azt mondják, hogy csak a tapasztaltak kellenek, de a kisgyermekeseknek, negyveneseknek, ötveneseknek is megvannak a kibúvó mondataik. Arra kellene fókuszálni, hogy hogyan lehet a hátrányokból előnyt kovácsolni. Ehhez felmérést kell készíteni magunkról és ennek tükrében keresni a tudásunkhoz, tapasztalatunkhoz passzoló munkaadókat." Hajdú Csongor hangsúlyozza, hogy vannak állások és nem is annyira nagy a túljelentkezés. "A legutóbbi HVG Állásbörzén több mint 5 ezer állásajánlatot hirdettek meg a munkaadók, és 11 ezren látogattak ki a rendezvényre. Bár a munkaadók többsége a rendezvény óta eltelt két hónapban már több álláskeresőt is felvett - köztük sok olyan cég is van, amely több mint 10 alkalmazottal bővítette csapatát- akadt sok pozíció, amit a látogatók nagy száma ellenére nem tudtak betölteni a munkaadók."

Filáj Gábor munkaerő-közvetítőként ráerősít erre. "Ameddig a vállalatok munkaerő-közvetítő cégek segítségét kérik megfelelő munkaerő felkutatásához, addig vannak állások."

7. A külföldben látják a megváltást
Filáj Gábor óva inti a fiatalokat attól, hogy sikertelen próbálkozások után a külföldben lássák a megváltást. "Ott is ugyanúgy ki kell taposni az utat. Akinek itthon nem megy, ott sem fog. Ha mégis, akkor diplomás létére mosogathat, pizzafutárként, felszolgálóként találhat állást. Elképzelhető, hogy így is többet keres, mint itthon a szakmájában. Ám kárba vész a tanulmányokba fektetett energia és pénz, nincs előrelépési lehetőség és szerényebb körülmények között éli életét."

Karácsony Zoltán

Cikkem a Monster.hu állásportál karriermagazinjában jelent meg.

12 Tovább

Brutális kérdések állásinterjún: így reagálj rá

Augusztus végén „Így fegyverezd le a HR-est – fogós kérdések, okos válaszok” címmel írtam posztot arról, hogyan lehet állásinterjún ügyesen válaszolni. Mostanra érett meg bennem a folytatás. Úgy gondoltam, hogy a második részben az övön aluli kérdéseket veszem nagyító alá. Mit lehet tenni, ha a pártszimpátiáról, a vallási meggyőződésről vagy a gyermekvállalási szándékról kérdeznek?

Állásinterjún csak a munkával kapcsolatos kérdések kerülhetnek terítékre. A munkaadónak tilos érdeklődnie többek között a politikai, vallási meggyőződésről, a privát életről, a gyermekvállalási szándékról. Még elvileg a közösségi oldalakon sem lehet szaglászni a pályázók privát élete után. Ennek ellenére akadnak cégek, amelyek megteszik és „bekérdeznek”.

Mit tehet a pályázó? Többféle stratégia kínálkozik. Ha annyira unszimpatikus a munkaadó, hogy az álláskereső nem is szeretne ott dolgozni, akkor kérje ki magának a kérdést, és álljon fel az asztaltól. Ha azonban nagyon kellene a munka, akkor viselkedhet diplomatikusan is. Én most utóbbi stratégiára javaslok néhány választ.

1.Politikai, vallási, erkölcsi meggyőződés

Melyik politikai párttal szimpatizál?
Nem érint meg olyan mélyen a politika, hogy bármelyik párttal is szimpatizáljak. Párttag sem voltam soha. Igyekszem minden oldalról tájékozódni és levonni magam számára a tanulságot.

Akkor másképp kérdezem: Orbán vagy Mesterházy?
Inkább a férjem / feleségem. Vagy a cég, amelynek alkalmazásában állok.

(Politika a munkahelyen témában ajánlom még Takács Gabriella kolléganőm a Monster.hu-n megjelent cikkét. Ebben többek között egy vezetői tanácsadó megemlíti, azért értelmetlen politikai színvallásra vonatkozó kérdést feltenni interjún, mert valószínűleg nem kap őszinte választ a HR-es, ellenben rossz fényt vet a szervezetre, gátolja a nyílt kommunikációt más kérdésekben is.)

Szokott templomba járni?
Elnézését kérem, de a vallást a szűk magánéletemnek tekintem. Nem szívesen beszélek róla még baráti társaságban sem. Ha előfordulna, hogy valamikor vasárnap is dolgozni kellene, akkor meg tudnám oldani.

Mi a véleménye a románokról?
Nem szeretek általánosítani és egy nemzetre jelzőket aggatni. Közöttük is vannak szimpatikus és antipatikus emberek. Külföldi ösztöndíjam alatt beszélgettem román fiatalokkal. Jól kijöttem velük, sokat szórakoztunk. Igaz, a történelmi kérdéseket inkább kerültük.

2. Privát életvitel, szimatolás közösségi oldalon

Milyen gyakran iszik alkoholt és mennyit?
Munkaidőben soha. Munka után, társaságban időnként igen, de csak hébe-hóba. Csapatépítő tréningeken azonban nem maradok ki a koccintásból…

Dohányzik?
Igen.
Hány szálat szív munkaidőben?
Munkaidőben elsősorban a munkára koncentrálok. Alkalmazkodom a munkaadó előírásaihoz. Első a munka, csak sokadik a dohányzás. (A dohányzási szokások firtatása akkor lehet jogszerű, ha tűzveszélyes helyen dolgozik a munkavállaló vagy a hiteles munkához fontos az egészséges életmód.)

Facebook-oldalán olvastam egy bejegyzését. Azt írta, hogy minden vágya, hogy Olaszországban éljen. Most akkor nem is Magyarországon képzeli el a jövőjét?
Örülök, hogy ennyire feltérképezett, megtiszteltetés… Egy Olaszországban élő barátomnak írtam. Szeretem az országot, a klímát, az ételeket. Talán majd egyszer sok év múlva. Magyarországhoz köt a család, a barátok. Budapesten szeretnék élni egy jó ideig. (Elvileg a Facebook oldalakat nem nézheti meg a munkaadó, mert ez is alkalmas, hogy privát információk befolyásolják a döntésben.)

3. Üzleti titkok

Mennyi pénzt költött korábbi munkahelyén az XY Kft.?
Sajnos ez üzleti titok. Ha azonban lehetőséget kapok önöknél, és szeretnék ezt a céget behozni ügyfélnek, akkor abban szívesen segítek, vannak ott ismerőseim.

Mennyi pénzt keresett korábbi munkaadójánál?
Előző munkaadóm aláíratott velem egy titoktartási szerződést, hogy béradataimat harmadik félnek nem adhatom ki. Törvénytisztelő ember vagyok, ehhez tartom magam.

4. Gyermek, családi háttér

Van kiskorú gyermeke?
Igen, van egy négyéves kislányom.

Miért nem írta bele az önéletrajzba?
Úgy gondoltam, hogy egy önéletrajzba a munkával kapcsolatos információkat, a szakmai tapasztalatot, az erősségeket kell szerepeltetni. Büszke vagyok a kislányomra, de ez a tény a tény nem befolyásolja a munkavégzésemet.

Valóban nem hátráltatja ez a munkában? Akkor sem, ha netalántán megbetegszik vagy túlórára lenne szükség?
Óvodába jár már egy éve. A nagyszülők besegítenek a gyermeknevelésbe. Egyszer-egyszer a túlóra is megoldható, de igyekszem a munkát a munkaidőn belül befejezni. Ha gondolja, megadom előző munkaadóm elérhetőségét, aki megerősíti, hogy ezzel nem volt gond.

Tervez (második) gyermeket?
Most nincs napirenden a kérdés.

Mit lehet tenni?

Aki úgy érzi, hogy diszkriminatív, a munkához nem kapcsolódó, a magánéletében vájkáló kérdéseket kapott állásinterjún, az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál tehet bejelentést (www.egyenlobanasmod.hu). Ha egy munkáltatónál jogszerűtlen gyakorlatot állapítanak meg, többféle szankció alkalmazható. 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedő pénzbírság, a határozat nyilvánosságra hozatala vagy a jövőbeli jogsértés megtiltása. Utóbbi nem jelent bírságot, hanem egy utolsó esélyt ad a munkaadónak, és csak a következő esetnél lesz – igaz, annál súlyosabb - szankció.

Ha vannak olyan kérdések, amelyeken megütköztetek, írjátok meg nekem mailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre vagy alább kommentbe.

0 Tovább

Így találj állást magyarként Berlinben

Régóta nem jelentkeztem.  Most viszont két kedves olvasóm is sikerekről számolt be, ráadásul mindketten (egymástól függetlenül) Berlinben találták meg számításukat. Korpa Klaudia online marketingesként dolgozik egy fiatalos, dinamikus start-up vállalkozásban, Paál Benjámin pedig a blogomon olvasott infók alapján pályázott gyakornoki munkára és most a szakács szakmát tanulja ki egy hotelben. Közös bennük, hogy 25 évesek és nagyon jól érzik magukat Európa egyik legizgalmasabb városában. Hogyan szerezték meg állásukat? Milyen Berlinben élni és dolgozni?

Korpa Klaudia berlini karrierje azért tetszik, mert cáfolata több „karrierigazságnak”. Egészen pontosan három tételnek.

- Külföldi munkavállaláshoz kell a helyi nyelv ismerete

- Németországban a magyartudás nem nyerő álláskeresésnél

- A marketing telített terület, még Magyarországon sem egyszerű, külföldön reménytelen magyarként az állásszerzés.

Ehhez képest Klaudia Berlinben némettudás nélkül (erős angollal) kapott olyan online marketinges munkát, amelynél fontos a magyartudás.

A most 25 éves Klaudia a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán végzett. Nem a jobb élet reménye és a magyarországi lehetőségek hiánya vitte el külföldre, hanem a szerelem. Olaszországi Erasmus-ösztöndíja alatt ismerkedett meg német párjával, akivel Németországban kezdték el közös jövőjüket építeni. Párját a berlini Humboldt Egyetemre vették fel tavaly szeptemberben, így Klaudia a német fővárosban keresett munkát. „Németül nem tudtam, csak angolul, ám szerencsémre jókor voltam jó helyen” – mondja álláskereséséről, amely sok általános tanácsot megcáfol. „Állásportálon akadtam egy berlini vállalat, a Shopalike hirdetésére, amely magyarországi terjeszkedése miatt magyarul tudó gyakornokot keresett online marketinges pozícióba berlini irodájába. Önéletrajzzal, motivációs levéllel jelentkeztem, majd egy személyes interjú után megkaptam a munkát.”

Klaudia öt hónapig gyakornokként dolgozott, majd ezt követően véglegesítették szerződését. „Nem tipikus német munkahely. 110 fős start up cégnél dolgozom, 25-35 év közöttiek között. Tetszik, hogy lapos a struktúra, bármilyen ötletet viszonylag gyorsan keresztül lehet vinni.”

Korpa Klaudia Berlinben

Klaudia a Spree folyó felett Berlinben. Háttérben a Bode Museum és az Alexanderplatzon található tévétorony

Kerékpárral a munkahelyre

Mihelyt felvették munkahelyére, Klaudia azonnal elkezdett németül tanulni. Munka után nyelviskolába jár, és persze otthon is egyre többet beszélnek németül… Szakmájáról elmondja, hogy online marketinget az egyetemen nem tanultak, mindent a gyakorlatban és saját erőből sajátított el. Elsősorban Google Adwords kampányokat szervez a weboldal népszerűsítésére.

Berlint nagyon megszerette. A keleti városrész Friedrichshain kerületében lakik, munkahelyére kerékpárral jár, amely az ismert egykori határátkelő, a Checkpoint Charlie közelében található. „Berlin igazi nemzetközi város, ahol csak angoltudással is el lehet lenni. Európa minden részéből érkeznek dolgozók, egyetemisták. Óriási a kulturális kavalkád, rengeteg féle étterem, szórakozóhely található.” A városnak is több arca van: az egykori Kelet-Berlintől, a törökök lakta Kreuzbergen át egészen a nyugat-berlini Charlottenburgig.

Úgy látja, hogy német összevetésben nem drága az élet, ám ismerősei szerint az albérleti árak nagyon emelkedtek az utóbbi években. Egy garzonlakás rezsivel körülbelül 500 euróért (150 ezer forint) bérelhető. Az élelmiszer viszont nem drága, okosan vásárolva sokat lehet spórolni.

A baráti kör kialakításával sem volt gondja. „Nyitottnak kell lenni a külvilág felé, és akkor lehet találni barátokat. Én a munkahelyi kollégákkal járogattam el munka után beszélgetni, szórakozni pubokba és gyorsan sikerült beilleszkednem.”

Egyelőre nem tervezi a hazatelepülést, bár családtagjai hiányoznak. 

Benjámin, aki kitartó volt és hitt magában

Paál Benjámin sztorija büszkeséggel tölt el és visszajelzés nekem, hogy van értelme ezt a blogot írni. Ő ugyanis olvasta év eleji bejegyzésemet a német állami munkaügy „Job of my Life” programjáról, melynek célja a hiányszakmákban tehetséges fiatalok toborzása az EU-tagországokból (bővebben itt: www.jobofmylife.de).  Benjámin kommunikáció szakon tanult egy főiskolán, ám a jövőkép hiánya előbb Dániába vitte önkéntes munkára, majd Magyarországra hazatérve az új útkeresés kellős közepén akadt rá blogbejegyzésemre. „A program oldalán leírt útmutatások alapján a magyarországi EURES tanácsadóknál érdeklődtem. Válasz és mindennemű segítség hiányában, - sajnos - felvettem a kapcsolatot szintén a program oldalán található bonni állami munkaügy (ZAV) irodájával, leírva „vágyaim” , hogy a szakács szakmát kiválasztva szeretnék a program keretében tanulmányokat folytatni Németországban.” Két hónap múlva kapott egy levelet a ZAV-tól, hogy Berlinben találtak egy hotelt, ahol egy magyar jelöltet szívesen alkalmaznának. „Kapva az alkalmon, elküldtem nekik egy német önéletrajzot és vártam a választ.” Ami meg is érkezett. A hotel vezetése egy berlini interjúra invitálta, ahol végül megkapta a gyakornoki lehetőséget.

Segítőkész főnök, nincs túlóra

Benjámin augusztus 28-án érkezett Berlinbe. A következő héten már részt vett egy egyhónapos nyelvtanfolyam heti 5 alkalommal napi 6 órában, ami érzése szerint élete eddigi leghasznosabb nyelvtanulási periódusa volt. „Október elsején kezdtem el a munkát a konyhán. Az első napok rendkívül kimerítőek voltak, köszönhetően a sajátságos konyhai nyelvezetnek, szlengeknek, a már nem nyelvtanári kiejtéssel beszélő munkatársaknak és a folyamatos rohanásnak. Mára már szerencsére hozzászoktam a „nyomáshoz” a munkatársaim pedig türelmesek és segítőkészek, sokszor rám is szólnak, hogy kicsit lassítsak, nem kell ennyit stresszelni, de hát mit csináljak, ezt hozom otthonról… A konyha és a hotel rendkívül rendezett, tiszta, profi. A főnök egyenes, segítőkész és nincs túlóra. Ha már 5 perccel tovább maradok bent akkor hazazavarnak. Ha esetleg túlórába kell hajlania a munkának, akkor az így összegyűjtött órákból a későbbiekben egy szabadnapot lehet kiváltani. A praktikum mellett heti két alkalommal van lehetőségem a nyelviskolát látogatni, ami szintén nagyon hasznos.”

November végén döntünk a hotellal közösen, hogy elkezdhetem-e a 3 éves képzést. Én nagyon szeretném és meg is teszek érte mindent, életem lehetősége lenne.

„Berlin szegény, de szexi”

Benjámint Berlin is lenyűgözi. „A város nagyon sokszínű. Körbelengi egy megfoghatatlan miliő „köszönhetően” a történelemnek és a kelet és nyugat európai hatásoknak. Berlin nem Németország leggazdagabb városa, de az biztos, hogy a legszínesebb. Van errefelé egy szólás ami még anno Berlin polgármesterétől hangzott el. „Berlin ist arm, aber sexy”, azaz Berlin szegény , de szexi. (azért magyar léptékkel gazdag város – a szerk.)

Berlin igazi arcát talán a Prenzlauer Bergben mutatja meg. Ez az a negyed, amely leginkább megtestesíti a polgármester által mondottakat. Sok-sok szórakozóhely, kávézó, kiállítás, minden sarkon egy élményszámba menő profi utcazenész. Mikor még az idő barátságosabb volt, gyakran elmentem sétálni és órákig tudtam ülni a zenészek előtt , hallgatva az ingyenes koncerteket…

Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy itt lehetek, minden egyes napért hálát adok, hiszen lehetőségem van a nyelvtudásom pallérozni és minden percben tapasztalatokat gyűjteni, nem is beszélve Berlin megfoghatatlan bájáról” – zárja sorait Benjámin.

Örülök annak, hogy Klaudia és Benjámin is megtalálta számítását. Mindketten bátrak voltak, ki mertek lépni komfortzónájukból és idegen környezetben állták / állják meg a helyüket.

Ha valaki külföldön dolgozik és megosztaná velem a sztoriját a világ bármely részéről, kérem írjon a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre egy rövid mailt arról, hol él, mióta, milyen területen dolgozik. Előre is köszönöm.

Néhány hasznos linkei is összegyűjtöttem a német álláskereséshez

monster.de – a vezető német állásportál (főleg diplomás állások)
Arbeitsagentur.de – a német állami munkaügyi szervezet lapja, infók a német bevándorláshoz
jobofmylife.de - a német állami munkaügy projektje külföldi, EU-n belüli álláskeresőknek (főleg hiányszakmákban)
bmas.de – a német szövetségi munkaügyi minisztérium weboldala
anerkennung-in-deutschland.de – infók különféle diplomák elismeréséről
eures.europa.eu – az EU állásportálja, a német munkaügy állásai is megtalálhatóak
deutsche-sozialversicherung.de – a német nyugdíjbiztosítás oldala
arbeitsratgeber.com – infók a bérekről
lohnspiegel.de – bérinformációs portál
bewerbung-tipps.com – pályázási tippek
yourfirm.de – középvállalkozások állásportálja
careerjet.de – állásportál
careerbuilder.de – állásportál
jobkralle.de – állásgyűjtőoldal
jobrapido.de – állásgyűjtőoldal
stellenanzeigen.de – állásportál
zig-jobs.de – állásportál
academics.de – kutatás-fejlesztési állások
berufsstart.de – gyakornoki, pályakezdői állások
jobsuma.de – gyakornoki állások
unicum.de – állások egyetemistáknak, főiskolásoknak
access.de - állások egyetemistáknak, főiskolásoknak

Karácsony Zoltán

7 Tovább

Hogyan lehetsz vonzó és versenyképes pályázó?

Hiába a megfelelő szakmai tudás, ez még messze nem garancia arra, hogy bárki is megtalálja számítását az álláspiacon. Az utóbbi hetekben több karrierrendezvényen (toborzási konferencia, állásbörzék) jártam, gyűjtöttem az impulzusokat arról, min múlik a siker és a kudarc. Alább néhány fontos szempont. Egyébként a héten zajlik a Monster állásportál virtuális állásexpója, ahol chaten válaszolok  az álláskeresői kérdésekre. Akár ezekről is beszélhetünk részletesebben. Most 13 pont, amivel sokat javítható az esély.

1. Akarj és merj segítséget kérni
Nem szabad szégyenként felfogni az állás elvesztését. A felmondás után természetes egy kis bezárkózás, de utána nyitni kell a külvilág felé. Még az állásukat vesztett topmanagereknek is segítségre van szüksége: nekik is kell a visszajelzés, a bátorítás – hallottam a minap a truBudapest toborzási konferencián. Minél szélesebb körben jelzed, hogy éppen álláskeresésben vagy, annál nagyobb az esély a segítségre.

2. Sértődés helyett tanulj a szakemberektől
Az álláskeresési technikák megtanulása speciális tudás. Nem nehéz kitanulni, de időbe telik. Konfliktust okozhat, ha a pályázói önkép és a külső szakember által látottak nem esnek egybe. Például eltúlzott a pályázó célja, bizonyos erősségek nincsenek is meg vagy a tökéletesnek gondolt önéletrajz alapos átdolgozásra szorul.

3. Fogd fel az álláskeresést munkaként
Az álláskeresés komoly munkát jelent. Az állások felkutatása, a kapcsolatrendszer mozgatása és bővítése, a cégre és pozícióra szabott pályázati anyag összeállítása, az állásinterjúra készülés az ottani szereplés teljes állásnak számít. Ezért se gondold magadat munkanélkülinek.

4. Legyen ritmusa napjaidnak
A már említett toborzási konferencián mondta egy topmanager, mennyire fontos volt álláskereső időszakában, hogy nemcsak otthon ült, hanem elment a városba, találkozott ismerősökkel, sportolt. Ha nincs munkád, akkor is kell a szigorú napirend.

5. Légy nyitott a megkeresésekre
Ha van munkahelyed, nem akarsz váltani, de egy fejvadász megkeres egy ajánlattal, ne utasítsd vissza azonnal. Hallgasd meg. Összehasonlíthatod a munkakört, a fizetést jelenlegi körülményeiddel, kapcsolatot alakíthatsz ki az álláspiac egy fontos szereplőjével és ő is jobban megismer téged. Nem tudhatod, hogy mikor lehet szükséged a segítségére.

6. Légy büszke önmagadra
Ki legyen az ügyvéded, ha nem te magad? Szinte alig van olyan álláskereső, aki ne bizonyított volna korábbi munkahelyein, akinek ne lennének sikeres projektjei, eredményei. Ne csak az önéletrajzban legyenek benne ezek a sikerek, hanem sugározzanak a fellépésedből.  

7. Fejleszd magad folyamatosan
Az internet korában nincs olyan terület, amelyről nem tanulható valami az interneten. Ha van munkahelyed, akkor is érdemes a szakmádba vágó álláshirdetéseket elolvasni. Ha úgy látod, hogy valamiben le vagy maradva, ne sajnáld az időt és a pénzt a pótlásra.

8. Állíts össze egy vonzó, eredeti önéletrajzot és egy motivációs levelet
Ennek könyvtárnyi az irodalma, én is foglalkoztam vele. Ha szükséges, kérj szakértői segítséget.

9. Mutass tiszteletet a munkaadó felé
„Segíthetek valamiben?” – kérdezi a múlt heti HVG Állásbörzén egy munkaadó a stand elé lépő 30 év körüli álláskeresőtől.
„Kérhetnék egy zacskót? Túl nehéz ez a sok prospektus, amit gyűjtöttem” – hangzott a spontán válasz.
„Sajnos azt nem tudok adni” – így a multinacionális cég képviselője.
„Nem baj. Ja, egyébként közgazdász vagyok. Milyen állást tudnak ajánlani? Mivel is foglalkoznak?”
Fültanúja voltam a beszélgetésnek. Nem célravezető ez a hozzáállás. Legalább a megcélzott cégek tevékenységével tisztában kell lenni és érdemes „üzletiesen” viselkedni a standnál.

10. Mutatkozz motiváltnak és megbízhatónak
Többnyire a „Miért szeretne nálunk dolgozni?” kérdéssel szűrnek a cégek interjún. Az egyik legfontosabbnak vélem, hogy erre megfelelő válasszal készülj.
Ezen kívül sok fogással tesztelhető a motiváltság. Egy fejvadász mesélte nekem, ő első körben úgy teszteli a motiváltságot, hogy az őt felhívó álláskeresőtől azt kéri, küldje el még aznap pályázati anyagát a megadott mailcímre. Átlagban ötből ketten teszik meg határidőre…
Egy pályázatíró cég vezetője házi feladatot ad a jelölteknek: egy emailben elküldött  uniós pályázatról kell a következő alkalommal beszámolniuk és a potenciális ügyfél kérdéseire válaszolni.

11. Légy tisztában piaci értékeddel
„Várjuk pályázatát fizetési igény megjelölésével”. Elég sok hirdetésben látni ehhez hasonló mondatokat. A pályázók irtóznak attól, ha bérigényt kell megadniuk. Nem tartják fairnek, hogy a munka pontos ismerete nélkül írniuk kell valamit. Beszéltem erről az utóbbi hetekben több HR-essel, akik elmondták, ez főleg a túlzó bérigények kiszűrésére szolgál. Például ha valaki nettó 500 ezer forintot jelöl meg, ám a cég csak 200 ezer forintot tud adni, akkor eleve interjúra hívni a pályázót.

Szóval ha kérik, valamit írni kell. Ne érzésre írj valamit, hanem mérd fel (internet, ismerősök, bérinformációs portálok). Arra is ügyelj, mi az a minimális összeg, ami kell a megélhetésedhez. 10-15 százalékkal a vágyott összeg fölé lőhetsz, hogy tudj engedni… Nagyon olcsón ne add magad.

12. Mutasd a legjobb arcodat, de maradj őszinte
Tegnap egy gyesen levő anyuka kérdezte tőlem, megemlítse-e pályázatában, hogy most éppen otthon van kétéves gyermekével. Én mindenkit arra sarkallok, vállalja fel élethelyzetét. Az a munkaadó, akit ez a tény riaszt el egy állásinterjúra való behívástól, nem is biztos, hogy a megfelelő egy családos ember számára. Egyébként lehet egy pályázatot úgy alakítani, hogy a megszerzett szakmai tapasztalaton és az elért eredményeken legyen a fókusz. Például alá lehet támasztani a tudást a korábbi vezetőtől kért referencialevéllel.

13. Figyelj a közösségi médiás megjelenésedre
Szeptember közepén egy toborzási konferencián jártam, melyen visszatérő elem volt a közösségi média szerepe a munkatárskeresésben. A toborzók egyre inkább bújják a Facebookot és a Linkedin-t, megnézik a pályázók adatlapját. Ezzel is egyre több írás foglalkozik, így most nem bocsátkozom hosszas elemzésbe. Csupán annyit: csak olyan fotót, írást tegyél publikussá, amit bárki előtt mersz vállalni. A magánéletből való szalonképes életképek még szimpatikusabbá is tehetik a pályázót, erősíthetik az önéletrajzból kialakuló benyomást. A szélsőséges vélemények – cégekről, politikáról, vallásról – azonban egyértelműen rontják az álláskeresési esélyeket.

Karácsony Zoltán

A virtuális állásexpón ma 14-15 óra között vagyok elérhető az InfoStand chatjén a www.allas-expo.hu oldalon.

A rendezvényen egyébként több mint 500 állás várja az álláskeresőket péntek estig. A 3D-s grafikával megrajzolt kiállítói térben a standok mögött neves cégek valódi képviselői várják a kérdéseket és a pályázatokat. Nem kerül semmibe, érdemes benézni.

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-ot, véleményt, kritikát szívesen fogadok.

3 Tovább

Mit ér egy diplomás nyelvtudás nélkül? - egy javaslat margójára

Nem kell minden egyetemistának, főiskolásnak nyelvvizsgát tennie ahhoz, hogy diplomát szerezzen. Ezt tartalmazza az a javaslat, amely a hírek szerint hamarosan a kormány, majd a parlament napirendjére kerül. Először olvasva padlót fogtam, majd összegyűjtöttem, mit ér egy frissdiplomás nyelvtudás nélkül.

Az egész magyar sajtón végigfutott szerdán az Eduline.hu oktatási portál híre: a Felsőoktatási Kerekasztal azt javasolja a kormánynak, enyhítsen a diplomaszerzés feltételein. A dokumentum szerint vannak olyan szakmák, amelyekben az idegen nyelv ismerete a munkavégzés szempontjából másodlagos. Idézek tovább a cikkből: „Az "irreális" nyelvvizsga-követelmények "ésszerűvé tételével" 15-18 százalékkal lehetne növelni a diplomát szerzők arányát: a stratégia szerint a szabályozást képzési szintenként és képzési területenként kellene felülvizsgálni.”

Olvasom a sorokat, és azt hiszem, rosszul látok. Furdal a kíváncsiság, hogy kik ülnek a Felsőoktatási Kerekasztalnál, hogy ilyen „reformon” gondolkodnak. Persze mondogatják, valószínűleg a nyelvvizsga hiányában oklevelet nem szerző fiatalok megmentése áll a háttérben valamint így szeretnének javítani a magyar diplomások arányszámán az európai statisztikákban.

Nem tudom, mennyi az esély arra, hogy ez a javaslat megvalósuljon. Lehet, hogy holnap jön egy politikai döntéshozó és azt mondja, hogy mégsem. Mindenesetre érdemes elgondolkodni azon, mit ér egy frissdiplomás nyelvtudás nélkül.

Mit adott nekem az angol- és a némettudás?

Amikor 1981-ben beléptem a bakonyjákói általános iskola első osztályába, szüleim egyik leghangsúlyosabb útravalója az volt: "vedd komolyan a németet, nagyon fontos legalább egy nyugati nyelvet ismerni." Pedig akkoriban nem is volt kötelező (csak az orosz, az is negyediktől), német nemzetiségi község lévén azonban felajánlották minden diáknak. Megfogadtam szüleim tanácsát: becsülettel tanultam, ötösöket hoztam. Majd gimnáziumba érve az angolt is felvettem mellé. 18 éves koromra előbbiből felsőfokú, utóbbiból középfokú nyelvvizsgát szereztem. Aztán az ELTE-n német és média szakokon diplomáztam és azóta is napi szinten csiszolom mindkét nyelvet: olvasok, híreket hallgatok, angolul még ma is hetente online órákat veszek.  

Rengeteg energiát fektettem a nyelvtanulásba, de minden óra és forint busásan megtérült. El sem tudom mondani, hogy mennyivel szegényebb lenne az életem és szakmai pályafutásom e két nyelv nélkül. Külföldi egyetemi ösztöndíjak (Dortmund, Berlin), továbbképzések, sajtóutak, barátok Londontól Brüsszelen át Rigáig, munkák multinacionális vállalati környezetben. Óriási közhely, de minden nyelvvel új ember vagy, kinyílik előtted a világ.

Mivel ez egy karrierblog, most hadd tekintsek el a lelki és a kulturális dimenziótól és hadd fókuszáljak tömören a nyelvtudás álláspiaci szerepére.

Annyit azért elő bocsátok: különbséget kell tenni nyelvvizsga és nyelvtudás között. Előbbi eszköz, utóbbi cél. Az igazán fontos az azonnal előhúzható nyelvtudás. A versenyszférában sehol sem kérnek nyelvvizsgapapírt, ám ahol kell a nyelv, ott írásbeli teszttel vagy szóbeli beszélgetéssel mérnek. Bármilyen papírt is lobogtat valaki, állásinterjún néhány perc alatt kiderül az igazság.

Mit veszít az a frissdiplomás, aki nyelvtudás nélkül vág neki az álláskeresésnek?

1. Nem tud lépést tartani a szakma fejlődésével. Bármely szakmáról legyen szó, a külföldi szakirodalom olvasása, követése elengedhetetlen a fejlődéshez.

2. Beszűkülnek a lehetőségei. A nagy internetes állásportálokon az üres állások 60-70 százalékéhoz kell nyelvtudás. Multinál szóba sem állnak azzal, aki csak magyarul tud.

3. Alacsonyabb fizetést kap. Azokban a munkakörökben, amelyekben kell a nyelv vagy előnyt jelent a használat, többet fizetnek. A közszférában a nyelvvizsga után fizetett nyelvpótlék dobja meg a fizetést, a versenyszférában pedig önmagában a nyelvtudás. Egyébként a legjobban a multinacionális cégek fizetnek Magyarországon.

4. Kisebb az esélye az előrelépésre. Még magyar tulajdonú cégeknél is egyre fontosabb vezetői szinteken a nyelvismeret. Főként ha a cég külföldi piacra készül, exportra termel vagy külföldi hátterű magyarországi vállalatokkal áll üzleti kapcsolatban.

5. A külföldi álláskeresés szóba sem jöhet. A magyar nyelvvel legfeljebb a Kárpát-medencében lehet munkát találni. Lehet bármennyire jó valaki a szakmájában, a külföldi munkától eleve elzárja magát. Aki esetleg angolul tudó baráttal mégis nekivág a világnak, rettentő kiszolgáltatott lesz és sok veszély leselkedik rá.

Ha 2 éves kisfiam kicsit nagyobb lesz, első dolgom lesz elindítani őt a nyelvtanulás útján. Nem sajnálok majd se pénzt, se energiát. Hiába üzenné az állam, hogy az nem is annyira fontos...

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök.

Karácsony Zoltán

11 Tovább

Indulnak az őszi állásbörzék – mi, hol, mikor?

A következő másfél hónapban tucatnyi állásbörzét tartanak országszerte. Íme gyűjtésem, és néhány útravaló, kinek is szólnak ezek a fórumok.

A héten elindulnak az őszi állásbörzék. Csütörtökön a budapesti Syma Rendezvényközpont telik meg száznál is több munkaadóval, akiket két nap alatt várhatóan több ezer álláskereső ostromol. A HVG Állásbörze kicsit más, mint az egyetemi karrierfórumok. Ide nem csupán egyetemistákat, pályakezdőket kereső cégek érkeznek, hanem tapasztaltak után vadászók is. Rengeteg előadás, workshop, látványelem jellemzi a rendezvényt, amely elsősorban a multinacionális cégek toborzási terepe.

Virtuális állásbörze

Pontosan egy hét múlva startol a Monster állásportál virtuális állásexpója. Mivel jómagam is aktív szervezője vagyok az eseménynek, ezért nehéz erről elfogultság nélkül írni. Azt javaslom mindenkinek, hogy ha kíváncsi erre az újfajta álláskeresési fórumra, akkor próbálja ki. Teljesen ingyenes, már lehet regisztrálni, amely jövő hétfőn kezdődik a www.allasexpo.hu oldalon és öt napon át tart. A rendezvény egyik előnye, hogy nem kell sehová utazni, a számítógép előtt lehet barangolni a 3D-s grafikával felrajzolt standok között, ahol valódi munkaadók várnak valódi állásokkal. Lehet tőlük kérdezni chaten, önéletrajzot leadni, pályázni az állásokra. A munkaadói kínálat is széles palettán mozog banktól élelmiszer-kiskereskedelmi multikon át autóipari beszállítókig.

Egyetemi fórumok

Nem lehet kihagyni az ősz kínálatából a nagy egyetemek karrierfórumait. Október 9-10 a pesti „Közgáz”, majd egy hét múlva a budai BME tartja állásbörzéjét. Előbbi értelemszerűen közgazdász, utóbbi pedig mérnöki-műszaki-informatikai fókuszú rendezvény. Mindkettő elsősorban egyetemistáknak, főiskolásoknak szól, de persze bárki felkeresheti a standokat. A budapesti egyetemek mellett Szeged, Szolnok és Győr is rendez börzét, elsősorban saját hallgatóinak.

A fővárosi munkaügy is tart börzéket

Szép számmal tartanak állásfórumokat a fővárosi munkaügyi kirendeltségek is (hosszabb a nevük, most hadd ne írjam le). Ide elsősorban a velük kapcsolatban álló cégek érkeznek, és főként szakmunkás pozíciókat hirdetnek meg (építőipar, vendéglátás, egészségügy). Akadnak azonban cégek, amelyek pénzügyi tanácsadói vagy idegen nyelvű ügyfélszolgálatos állásokra toboroznak.

Nem állásbörze, de érdekesnek ígérkező karrierrendezvény a szeptember 27-i Nyitott Gyárak Napja, amelyen egyetemisták, frissdiplomások látogathatnak meg hat mátészalkai és nyírbátori gyárat. Találkozhatnak a gyárigazgatókkal, személyzeti vezetőkkel; megismerhetik az állás- és szakmai gyakorlati lehetőségeket.  

Íme a lista:

Szeptember 26-27. HVG Állásbörze (Budapest)
Szeptember 27. Nyitott Gyárak Napja (Nyírbátor, Mátészalka)
Szeptember 30 - október 5. Monster Virtuális Állásexpo (www.allasexpo.hu)
Október 4. Munkaügyi Központ (Vác, Madách Imre Művelődési Központ)
Október 8. Szolnoki Főiskola
Október 9-10. Budapesti Corvinus Egyetem
Október 10. Munkaügyi Központ, III. kerület (Budapest, Heltai tér)
Október 15. Munkaügyi Központ, IX. kerület (Budapest, XI. kerület, Zsombolyai utca)
Október 15. Szegedi Tudományegyetem
Október 16-17.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
November 5-6. Széchenyi István Egyetem (Győr)
November 13. Munkaügyi Központ, XXI. kerület (Budapest, Királyerdei Művelődési Héz)
November 21. Munkaügyi Központ, VIII. kerület (Budapest, Mátyás tér)

Miért jönnek a cégek?

- Új munkatársra van szükségük. (ezt nem kell nagyon magyarázni)

- Önéletrajzokat gyűjtsenek, adatbázist frissítsenek. Akadnak kiállítók, amelyek későbbi kereséseikhez vagy a CV-adatbázis minőségének javítása miatt látogatnak ki. (Például személyzeti tanácsadóknál előforduló motiváció) 

- Építsék munkaadói márkájukat. Főként nagy multi cégekre jellemző, hogy az állásbörzére reklámrendezvényként tekintenek. Nem csupán termékeiket mutatják be a standok mögött, hanem vonzó munkaadóként jelennek meg. Hogy a legjobb álláskeresőket ők szerezzék meg.

Mit lehet álláskeresőként kihozni egy állásbörzéből?

- Információgyűjtés. Ez az a fórum, ahol rövid idő alatt sok munkaadóval el lehet beszélgetni. Felmérhetőek az elvárások, a körülbelül kereshető fizetés, a kiválasztás menete, a várható munkakezdés.

- Önéletrajz javítása, állásinterjúra készülés. Több ingyenes szolgáltatás elérhető állásbörzéken. Ilyen például a CV-írási tanácsadás, amelyen tanácsadói segítséggel javítható az önéletrajz. A másik ilyen a próbainterjú, amelyen szintén HR-szakértővel lehet egy állásinterjús helyzetet szimulálni.

- Pályázás elindítása. A standoknál leadható a pályázati anyag. Ahová személyzeti döntéshozó is eljön, ott pedig egy jó fellépéssel még az interjúra való behívás is elérhető.

Mi a helyes álláskeresői hozzáállás?

- Nézz utána még a rendezvény előtt, mely cégek lesznek jelen, milyen állásokat kínálnak?

- Válaszd ki azokat a munkaadókat, amelyeket feltétlenül fel akarsz keresni. Nézz utána néhány alapadatnak még otthon (mivel foglalkozik, iparág, cégnagyság, termékek)

- Ugyan sok esetben már elektronikus formában kérik a pályázati anyagot, azért néhány papír CV-t vigyél magaddal. Csak akkor add le, ha helyben gyűjtik és később nem lehetséges pályázni. Máskülönben a helyben kapott infók alapján a cégre és pozícióra írt önéletrajz erősebb)

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök. :)

Ha akad karrierendezvény, ami itt nem szerepel, kérlek jelezzétek a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre írt mailben és akkor frissítem a listát.

0 Tovább

Így fegyverezd le a HR-est – fogós kérdések, okos válaszok állásinterjún

Kellemetlen kérdések sok állásinterjún előjönnek. Nem kell ezért elítélni a kötekedőnek tűnő HR-est. Neki az a dolga, hogy minél alaposabb képet alkosson a pályázóról, és a pozícióra legmegfelelőbb munkatársat találja meg. Általános recept nincsen arra, hogy pontosan mi a nyerő válasz, hiszen minden pályázó életútja más és más. Az alábbi kérdések és válaszok inkább arra példák, milyen stratégiával és attitűddel célszerű az ilyen helyzetekben viselkedni.

(Kérés, kérdés olvasóimhoz: Milyen szokatlan, furcsa, meglepő vagy fogós kérdésekkel találkoztatok állásinterjún? Írjátok meg nekem ide kommentbe vagy mailben a karacsony.zoltan@jobb-allas.hu mailcímre. Készítek egy gyűjtést. Előre is köszönöm.)

No, akkor íme a kérdések és a válaszok egy képzelt állásinterjúról.

Azt írja kísérőlevelében, hogy új kihívásokat keres. Nem találta meg eddigi munkahelyén?

Dehogyisnem. Az utóbbi években sok kihívásban volt részem, sokat fejlődtem. Ahogyan önéletrajzomból is kiderül kezdő szintről senior tanácsadóvá neveztek ki. Több ügyféllel foglalkoztam, nőtt az általuk generált forgalom. Eljött azonban az az idő, amikor úgy érzem, váltanom kell, és cégen kívül megtalálni az új kihívásokat.

Eddig Győrben élt és dolgozott. Valóban komolyan gondolja, hogy otthagy mindent és 130 kilométert költözik egy új állásért?

Elsősorban a munka érdekel, de a környezetváltozás sem utolsó szempont. Egyetemi éveim alatt is többször költöztem, voltam ösztöndíjas Angliában. Nem hiszem, hogy a Budapestre költözés nagy megrázkódtatás lenne.

Ahogyan látom, eddig nem dolgozott vezetői munkakörben. Miért gondolja úgy, hogy nálunk alkalmas lesz vezetői munkára?

Formálisan valóban nem dolgoztam vezetőként, azonban sok olyan projektben részt vettem, amelyben egy-egy részfeladat menedzselését rám bízták, ebben voltak vezetői feladatok is. Szerintem erre a tapasztalatomra lehet építkezni. Ezen kívül több olyan céges képzésen részt vettem – például prezentációs, motivációs, kommunikációs tréningek, ahol sok olyat tanultunk, amelyet vezetőként használni lehet.

Mit tart gyengeségének a munkahelyen?

Erre talán korábbi főnökeim tudnának válaszolni. Ha gondolják, referenciának megadom egyikőjüket. Egyébként úgy érzem, hogy minden szakmai kritikát komolyan vettem és azon voltam, hogy fejlődjek.

Mit jelent az, hogy „középfokú némettudása fejlesztésre szorul”? Akkor mégsem beszél németül?

Két évvel ezelőtt középfokú nyelvvizsgát tettem. Azóta viszont nem használtam a munkában, jelenlegi munkahelyemen az angol a hivatalos céges nyelv, ezért valószínűleg megkopott. Néhány hét mindenképpen kell, hogy behozzam a lemaradást. Mivel azonban már voltam ezen a szinten, menni fog. Az angol viszont naprakész, felsőfokú szinten áll.

Azt hallottam, hogy cégük leépítésre készül. Igaz ez?

Sajnos belső ügyekről nem beszélhetek. Mindig lojális voltam a munkaadóimhoz. Kérem megértését.

A sorok között olvasva úgy tűnik nekem, nem érezte jól magát a munkahelyén. Nem bántak fair módon önnel?

Melyik mondatomból következtet erre?

Ez csak egy érzés. Talán azért, mert az utolsó két évben nem tudott feljebb lépni.

Akkor valószínűleg nem fogalmaztam egyértelműen. Mindig jó munkakapcsolatban voltam a főnökömmel és a munkatársaimmal. Ha nem bántak volna fair módon velem, biztosan nem dolgozom négy éven át ott.

Mi a garancia arra, hogy nem ugródeszkának tekinti ezt a munkát, és fél év múlva, amikorra beletanul a vezetésbe, akkor nem máshol kamatoztatja tudását Budapesten?

Amit eddig hallottam a munkáról, az nagyon tetszik. Motiválóak számomra a feladatok, a vezetői pozíció, cégük bővülési stratégiája.

Pedig úgy látom önéletrajzából, hogy 5-6 évvel ezelőtt háromhavonta váltott munkahelyeket.

Ez olyan időszak volt, amikor nem azt kaptam, amit reméltem vagy amit ígértek vagy nem passzoltam a cégbe. Szerintem sokan kerültek már hasonló helyzetbe. Senkinek sem jó, ha olyan munkahelyen dolgozik, ahol nem érzi jól magát. Azonban korrekt módon sikerült mindenhol lezárnom a munkámat.

Vállalná a túlórázást?

Alapvetően nem munkaidő-, hanem feladatközpontú vagyok. Tehát ésszerű keretek között, például határidőkhöz közeledve, igen. Igyekszem azonban úgy beosztani erőmet és energiámat, hogy a rendes munkaidőben el tudjam végezni a feladatokat. Fontosnak tartom hogy jusson idő a regenerálódásra, a sportolásra - én például munka után futni szoktam -, hogy reggel kipihenten érkezzek. Akkor nagyon hatékonyan tudok dolgozni.

Felvenném, de fizetési igénye nem passzol bele elképzeléseinkbe.

Az álláshirdetésben kérték a fizetési igény megjelölését. Mivel pontosan nem tudtam a feladatokat, a bér összetételét, ezért tárgyalási alapnak adtam meg ezt az összeget. És akadnak olyan elemek is, amik önöknek nem kerülnek semmibe, az én életemet viszont megkönnyítik. Természetesen nyitott vagyok a kompromisszumra. Milyen összegre gondoltak pontosan?

Tudna egy hét múlva kezdeni?

Legszívesebben már holnap kezdenék, de sajnos csak egy hónap múlva tudnék. Vannak kötelezettségeim a munkáltatóm felé, szeretnék korrekt módon elválni. Valószínűleg a felmondási időt végig le kell dolgoznom és ha igénylik, segítek az új kolléga betanításában is. Ha megállapodunk a részletekben és írásban kapok ígéretet öntől az állásra, akkor másnap közlöm a felmondást főnökömmel. Ha főnököm esetleg elengedné a felmondási idő vagy egy részét, akkor természetesen korábban is tudok jönni.

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök. :)

6 Tovább

Halálra dolgozta magát a gyakornok – egy tragikus eset tanulságai

Egy héttel ezelőtt londoni albérletében holtan találtak egy 21 éves német banki gyakornokot. Az eset bejárta a világsajtót, ugyanis az első – egyelőre még nem bizonyított - feltételezések szerint Moritz Erhardt “halálra dolgozta magát”. Az utolsó két hétben nyolc alkalommal is 24 órázott, halála előtt pedig zsinórban három éjszakát az irodában töltött. A tragikus eset több kérdést is felvet: Hol van a határ a karrierépítésben? Mi a munkaadó felelőssége? 

Magas fizetés, presztízs, csillogás, az elithez tartozás érzése, tanulás a legjobbaktól. Ilyen gondolatok fogalmazódnak meg közgazdász szakon tanuló egyetemisták tíz-, talán százezreiben világszerte, amikor a londoni City-re gondolnak, mint karrierlehetőségekre. Európa pénzügyi központjába bejutni egy álom beteljesedésével ér fel számukra. A legjobb pályázók komoly kiválasztási procedúra után kapnak lehetőséget. Először csak szakmai gyakorlatra.

Sikerült a terve a német Moritz Erhardtnak is, aki júniusban tízhetes nyári gyakorlatát kezdte el a tekintélyes Bank of America Merryll Lynch befektetési banknál. Aztán a szakmai gyakorlat augusztus derekán tragédiával végződött. A fiatalember albérletében összeesett és meghalt.
Az eset ráirányította a figyelmet a londoni bankszektorban zajló konkurenciaharcra, a fiatalok (ön)kizsákmányolására.

Nonstop pörgés 10 héten át

A brit sajtó azonnal rárepült az esetre. Tudósításaikból kiderül, hogy a City gyakornokai között általános a 12-15 órás munkanap. Sőt, befektetési banki területen nem ritka a mágikus körhintaként (magic roundabout) leírt jelenség, amikor a munkatárs hajnalban taxival hazaérkezik az irodából, a taxis járó motorral vár rá, míg lezuhanyzik, átöltözik és már indul is vissza a munkahelyre. Azt mondják, 8-10 hétig ki lehet bírni az extrém munkatempót.

Hogy ez mennyire elvárás a munkaadó részéről, arról megoszlanak a vélemények. A legtöbben azt mondják, túlórázni kell, igaz, csak ésszerű keretek között.

Bentmaradni minden áron?

A fiatalokban azonban bizonyítási vágy működik, a konkurenciaharc pedig óriási. Miután belekóstolnak ebbe a világba, minden eszközzel bent akarnak maradni. És ahogy ez Moritz Erhardt példáján látszik, e célért hajlandóak a végkimerülésig dolgozni. Csáberő a magas fizetés is. Barátai állítása szerint Moritz havi 2700 fontot (körülbelül 1 millió forint) keresett, ami első fizetésnek, gyakornokként még Londonban is szép summa.

Közbe kell lépni a munkaadónak

Hogy lehet az ilyen eseteket megelőzni? Érdemes lenne  már a felsőoktatásban felkészíteni a fiatalokat az egészséges karrierépítésre akár életvezetési tanácsadó bevonásával. Ebbe beletartozik a jó időgazdálkodás, a stresszkezelés, a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése. A fizetés és a kihívásokkal teli munka mellett ugyanis legalább olyan fontos a kikapcsolódás, a munkán kívüli társas kapcsolatok, a testmozgás.

A munka világában a megoldás kulcsa a munkaadó kezében van. Bármennyire is vonzó olyan munkatársakat a csapatban tudni, akik a csillagot is hajlandóak lehozni az égről, egy szint felett közbe kell lépni.

Néhány évvel ezelőtt beszéltem egy magyarországi banki felsővezetővel, aki elmondta, náluk hátrányos megítélés alá esik, aki 15-16 órát tölt az irodában. Ez ugyanis rossz időgazdálkodást jelent és egy idő után már úgysem hatékony a munka. Szerinte a legfontosabb reggel pihenten érkezni. Csak így előzhető meg a kiégés és tartható meg hosszú távon a munkavállaló.

Nem hiszem, hogy ez Magyarországon általános vélekedés lenne, ám a tehetséges dolgozók megtartása valahol itt kezdődik…

Karácsony Zoltán

Ha van kérdés, témajavaslat, azt a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre várom. A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök.

0 Tovább

17 település, ahol nincs munkanélküli - hol a legjobb az álláshelyzet?

Érdekes statisztikára bukkantam néhány napja a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat weboldalán. A listán minden magyarországi település munkanélküliségi mutatója megtalálható A könnyebb kezelhetőségért Excelben is elkértem a statisztikát a sajtóosztálytól. Hadd osszak meg néhány érdekes adatot.

Amikor munkaügyi statisztikákról esik szó, akkor a hírek zöme országos vagy megyei átlagadatokról szól. Pedig az is érdekes, hogy miként szerepelnek a megyénél kisebb közösségek – megyei jogú városok, városok, községek – az összesítésben. Mely településen él a legkevesebb munkanélküli, hol a legtöbb, melyik közösségben a legjobb a dolgozók és a nem dolgozók aránya.

Ahol nulla a munkanélküliek száma

A munkaügyi központok legutóbbi, június 22-i összesítése szerint 17 olyan település van Magyarországon, ahol ismeretlen a munkanélküliség.

Íme a lista (zárójelben: hány munkavállalási korú – 15-61 év közötti – személy él a településen és a megye, ahová tartozik)

Óbánya (102 – Baranya megye)
Ebergőc (84 - Győr-Moson-Sopron)
Lócs (78 - Vas)
Ólmod (69 - Vas)
Somlóvecse (66 - Veszprém)
Arka (64 – Borsod-Abaúj-Zemplén)
Kára (40 - Somogy)
Hegyhátszentmárton (39 - Vas)
Magyarföld (38 - Zala)
Gosztola (36 - Zala)
Hosszúvíz (29 - Somogy)
Kozmadombja (26 - Zala)
Csér (25 - Győr-Moson-Sopron)
Sénye (21 - Zala)
Debréte (10 - Borsod-Abaúj-Zemplén)
Felsőszenterzsébet (9 - Zala)
Tornabarakony (7 - Borsod-Abaúj-Zemplén)

Ez azonban inkább az érdekesség kategória. Ilyen kis létszámú lakosnál annyi apróság szerepet játszik, hogy messzemenő következtetéseket nem érdemes keresni a helyi viszonyok pontos ismerete nélkül.

Tanulságosabb a nagyobb településeket nagyító alá venni. Ha például azokat a falukat, városokat nézzük meg ahol 1000-5000 ezer közötti számban élnek 15-61 év közöttiek.

Az osztrák-magyar határ ereje

Ebben a lajstromban tarolnak az osztrák határhoz közeli, Sopron környéki és mosoni települések (többek között Fertőszentmiklós, Kópháza, Ágfalva, Rajka, Jánossomorja). Kis túlzással azt is mondhatjuk, csak annak nincs munkája ebben a régióban, aki nem akar dolgozni. Vélhetően jót tett az álláshelyzetnek a 2011-es osztrák munkaerő-piaci nyitás. Hiszen mostanra már mindenfajta engedély nélkül munkát lehet vállalni néhány kilométerrel odébb is. Ausztriában pedig a munkanélküliség mutató a legalacsonyabb az Európai Unióban.

Település Reg. munkanélküli 15-61 év közötti lakos
Ráta
Fertőszentmiklós 21 2470 0,85
Kópháza 14 1416 1,05
Ágfalva 15 1432 1,07
Nagycenk 15 1281 1,17
Harka 16 1275 1,25
Rajka 25 1895 1,32
Fertőd 32   2287 1,4
Darnózseli 15 1022 1,47
Jánossomorja 69 4210 1,64
Mosonmagyaróvár 613 21209 2,89

Ráta: a regisztrált munkanélküliek a munkavállalási korú népesség százalékában

A fővárosi agglomeráció

A másik nagy csoportot főleg a Buda és kisebb részt a Pest környéki települések alkotják (Nagykovácsi, Solymár, Üröm, Budakeszi, Csömör). Ez sem meglepő: Az utóbbi 15-20 évben többszörösére duzzadtak az agglomerációs falvak. Ráadásul a Budapestről kiköltözők az átlagosnál képzettebbek, jobban keresők és többnyire stabil munkahellyel rendelkezők. Az "őslakosok" pedig a fővárosban találnak munkalehetőséget.

Település Reg. munkanélküli 15-61 év közötti lakos
Ráta
Nagykovácsi 74 4582 1,62
Solymár 119 6783 1,75
Üröm 82 4522 1,81
Budakeszi 185 8972 2,06
Pilisvörösvár 203 9263 2,19
Telki 51 2256 2,26
Pilisborosjenő 54 2324 2,32
Diósd 141 5802 2,43
Csömör 145 5819 2,49


A Balaton partján

Szintén a legjobbak között szerepelnek Balaton-parti települések (például Csopak, Alsóörs, Balatonföldvár). A jó munkaerő-piaci mutatókat vélhetően segítette a nyári szezon (ahogy írtam, a június 22-i összesítést vettem alapul), amikor a helyi szolgáltatószektorban hirtelen megugrik a munkahelyek száma, szobakiadásból hivatalos munkahely nélkül is meg lehet élni. Persze szerepet játszhat a jó helyezésben, hogy a valójában máshol – például Budapesten – élő, jól szituált balatoni ingatlantulajdonosok egy része a kedvezőbb adózás miatt oda jelentkezik be, javítva ezzel is a statisztikát.

Település Reg. munkanélküli 15-61 év közötti lakosok Ráta
Csopak 26 1304 1,99
Alsóörs 20 991 2,01
Balatonföldvár 31 1491 2,08
Badacsonytomaj 37 1480 2,5


A budai „elit” kerületek

Budapesten érdemes kerületekre bontva nézni a mutatókat. Nem okoz meglepetést, hogy a budai „elit” kerületek vezetnek (az első hatból öt kerület Budán található).

Budapest Reg. munkanélküli 15-61 év közötti lakosok Ráta
II. kerület 1027 49800 2,06
I. kerület 341 15511 2,2
XII. kerület 757 32988 2,29
V. kerület 497 17031 2,92
XI. kerület 2591 80441 3,22
III. kerület 2648 79288 3,34

Megyei jogú városok: a nyugati határszél és Érd

A megyei jogú városoknál a már ismertetett trendek mutatkoznak meg. Élen a nyugat-dunántúli városok (Sopron, Győr, Szombathely), majd a budapesti agglomerációs Érd következik.

Megyei jogú város Reg. munkanélküli 15-61 év közötti lakosok Ráta
Sopron 684 37982 1,8
Győr 3395 82904 4,1
Szombathely 2156 51416 4,19
Érd 1828 43383 4,21
Székesfehérvár 3450 66382 5,2
Veszprém 2032 38718 5,25

A facebookon itt vagyok elérhető.

Mailben témajavaslatokat, kérdéseket, visszajelzéseket a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu maiklcímre várok.

0 Tovább

Mit tanulhatunk a világbajnok vízilabdázóktól?

Nyaranta mindig egy sportról szóló posztra vetemedem. Hiába, nem tudok kibújni a testmozgás és az élsport iránti rajongásomból. De nem is baj. Szombaton este 10 óra után emlékezetes másfél órát szereztek a magyar vízilabdázók Barcelonában. Tavaly még temettük őket az olimpián, most más összetételben felértek a csúcsra. Világbajnokok lettek. Új aranycsapat született. Mit lehet tőlük tanulni? A következő sorokat nem csak sportszeretőknek, hanem munkahelyi vezetőknek is ajánlom. Gondolatok egy szurkolótól.

- Fel kell készülnünk arra, hogy évekig nem játszunk az aranyéremért. A kétezres évek "aranygenerációja" visszavonul, elment mellettünk a világ, jöjjön a fiatalítás, új csapatot kell építeni.

Tavaly nyáron a vesztes olimpiai negyeddöntő után hallottam ezeket a szavakat a vízilabda szakértőitől. Akkor, amikor  kiderült, hogy nem védhetjük meg korábbi három olimpiai bajnoki címünket, még a négybe sem jutottunk Londonban.

Alig egy év telt el azóta, és a férfi válogatott szombaton világbajnok lett Barcelonában. Az előzetes esélylatolgatások szerint nem a miénk volt a legerősebb csapat. A szerbeket, a montenegróiakat, a horvátokat várták a trónra, de a magyarok ültek fel. Hogyan jutottunk fel újra a csúcsra? És ebből mi lehet a tanulság csapatot építő vezetők számára. Öt pont, amit tanulságosnak vélek.

1. Benedek Tibor, a hiteles és hatni képes "főnök". Az olimpia után Kemény Dénes, aki 15 évnyi kapitánykodás alatt 3 olimpiai bajnoki címre vezette a csapatot, lemondott. A stafétabotot az a Benedek Tibor vette át, aki játékosként mindhárom olimpiai bajnoki címben részt vett és aki az utolsó évben mellette segédkezett. Benedek utólag nézve zseniális húzásnak bizonyult. Eredményeivel tekintélye van a csapat előtt, korban sincs távol tőlük, és ahogyan a mérkőzéseken láttuk, képes motiválni, fanatizálni a fiúkat. A munkához való hozzáállása is példás: Egykori edzője, Horkai György (szintén olimpiai bajnok, még 1976-ból) mondta róla, hogy Tibit egyszer három napra eltiltotta az uszodától, mert annyit edzett és annyira dolgozott a sikerért.

2. Sikerre éhes csapat. Benedek Tibor olyan csapatot rakott össze, amelyben jelen van a fiatalos hév és a rutin egyaránt. Ugyan maradtak olimpiai bajnokok a csapatban (például Madaras Norbert, a Varga testvérek, Hosnyánszky Norbert), a csapat másik része fiatal és / vagy keveset szerepelt a válogatottban. Bátori Bence, Vámos Márton 21-21 évesek, Bedő Krisztián 20 éves. A torna legjobb kapusának választott Nagy Viktor (aki a legfontosabb meccseken védett káprázatosan) ugyan 28 éves, de korábban Szécsi Zoltán árnyékában csak kevés lehetőséget kapott. Vagy ott van Szivós Márton, aki már 31 éves, de eddig semmit nem nyert válogatott szinten. Az olimpiákról lemaradt, a 2007-es vb-döntős kudarcért pedig sokan őt hibáztatták (a hosszabbításban ordító ziccert rontott, majd elment a meccs a horvátok ellen). Azóta ég benne a bizonyítási vágy. Közös ezekben a fiúkban az óriási eltökéltség.

3. Formaidőzítés. Minden sportban alapszabály: nem a selejtezőben vagy az előmeccseken kell brillírozni, hanem a nagy torna hajrájában az egyenes kieséses szakaszban. A magyarok két héttel korábban vereségeket gyűjtöttek egy budapesti tornán. Barcelonában a csoportmeccseken is kikaptak a szerbektől, döntetlent játszottak az ausztrálokkal. Ám továbbjutottak. A nyolc között a görögök elleni negyeddöntőben már káprázatosan játszottak, a négy között az olimpiai bajnok horvátok ellen drámai küzdelemben győztek, majd a végén Montenegró ellen is, 8-7-re. Pedig "papíron", játékerőben nem mi voltunk a legjobbak, viszont mi időzítettük legjobban a csúcsformát. Az egy hónappal korábban Világligát nyerő és a vb egyik legerősebb csapatának tartott Szerbia pedig csak 7. lett. Mert a legjobb 8 között, az egyik legfontosabb meccsükön nem tudták legjobbjukat nyújtani...

4. Vagányság, felősségvállalás. Ezek a srácok mertek játszani, nem nyomta őket agyon a tét. Képesek voltak éles helyzetben váratlan megoldásokra. Szerintem sokáig beszélnek még a szurkolók a Varga-testvérek (Dénes és Dániel) zseniális összjátékáról, ahogyan 10-10-es állásnál a horvátok ellen kevéssel a vége előtt ritkán látható "fineszes" góllal nyerték meg a meccset (ez egyébként egy gyerekkori figura volt - szinte filmbe illő a sztori). Vagy Hárai Balázs góljára a Montenegro elleni döntőben, amikor kapunak háttal, a védővel a nyakán csavar mozdulattal tette a hálóba a labdát. Vagy Szivós Márton vb-címet eldöntő húzásáról másfél perccel a döntő vége előtt 7-7-es állásnál. Pedig hányszor előfordult korábban, hogy kritikus helyzetben a játékosok egymásnak adogatták a labdát, senki sem merte elvállalni a lövést. Szerencsére ennek most nyomát sem láttuk.

5. Összhang. Jó volt látni egy ennyire küzdő és önmagával harmóniában levő csapatot. Nem voltak egyéni sztárallűrök. Nem számított, ki, hány gólt dob. A lényeg: győzzünk. Hihetetlen mennyire egyben volt a védekezés, mennyire érezte mindenki a másikat: blokkolt, váltott, kisegített, megúszott... Montenegro 13 percen át képtelen volt gólra ellenünk (ez vízilabdában nagyon ritka, főleg vb-döntőben). Kapusunk, Nagy Viktor minden védés után fanatizált és ezzel az ellenfelet demoralizálta. Nem voltak itt sztárok, maga a csapat volt a sztár.

Most a győzelem ünneplése következik, majd a megérdemelt pihenés. Aztán jön egy újabb ciklus, újabb kihívásokkal. Nem lesz könnyebb a helyzetük. Sőt, míg most a négy közé kerülést is sikernek értkelte volna a közvélemény, 2014-ben már az arany lesz a mérce. Főleg, hogy Budapesten rendezik jövőre az Európa-bajnokságot... És fenik ránk a fogukat az ellenfelek. De ez már a jövő zenéje. A barcelonai sikert senki sem veheti el Tőlük. Tőlünk.

Gratulálok a csapatnak! Köszönöm a felemelő pillanatokat! És persze a női vizipólósoknak is, akik a harmadik helyen végeztek. És az úszóknak is (Hosszú - két arany, egy bronz, Gyurta egy arany, Cseh - egy ezüst), akik ismét kitettek magukért.

Hogy a címben feltett kérdésre válaszoljak.

Mit is tanulhatunk a vízipólósoktól?
- Kell egy tekintélyt parancsoló, hiteles, motiválni képes edző (vezető), aki hisz a sikerben és akiben vakon bíznak a játékosok
- Jót tesz a sokszínűség: kellenek fiatal és rutinos játékosok egyaránt. Fontos, hogy mindenki éhes legyen a sikerre
- Akkor nyújtsd a legjobbadat, amikor a leginkább szükséges
- Merj dönteni és felelősséget vállalni csapattagként is
- Ne a saját, hanem a csapat érdeke legyen elsődleges.

Karácsony Zoltán

Szolgálati közlemény:

Ha van kérdés, témajavaslat, azt a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre várom. A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök.

...és persze következő posztomban már visszatérek blogom alaptémájához az álláspiachoz és a karrierépítéshez.

0 Tovább

Ennyit keresnek Európa csúcsmenedzserei

Kicsit elkalandozom Magyarországról a mai bejegyzéssel. Mennyi kereshető a csúcson Európában? Erről ad képet egy héten közölt német kutatás. A listán magyar szemmel sok az ismeretlen név, tanulsággal azonban ez is szolgál.

A berlini Humboldt Egyetem és a német Manager Magazin szerdán publikálta a 20 legjobban kereső európai menedzser toplistáját. A közölt éves jövedelem a 2012-es adatokon alapul, az alapfizetést és a bónuszokat is tartalmazza.

A lista élén Martin Winterkorn a Volkswagen konszern vezére áll 15,3 millió euróval (őt ismerheti a magyar közvélemény, minden évben előadást tart a BME-n Budapesten és az Audi autógyártó is a konszern tagja). Neki ráadásul szerződése szerint 20 millió euró járt volna a konszern eladási rekordjai miatt, ám ő és a felügyelőbizottság ezt eltúzottnak találta, ezért szűk 5 millió euróról lemondott...

A második helyen a sörgyártás világelsője, a belga központú AB Inbev főnöke, Carlos Brito végzett, aki 2012-ben 14,8 millió euróval gazdagodott. A harmadik helyen szintén egy italgyártó, a Diageo vezérigazgatója, Paul S. Walsh zárt, 14,5 millió euróval. Utóbbi cég gyártja többek között a Smirnoff és a Johnnie Walker márkákat.

A tavalyi hasonló listát is Winterkorn vezette, akkor a Vodafone CEO-ja állt a második, míg a Novartis vezetője a harmadik helyen. Akkor egyébként a top 10-be két bankvezető (Santander, Deutsche Bank) is befért, most a legtöbbet kereső (a HSBC-vezér) a 20. helyen zárt.

Íme a lista.

Éves jövedelem (millió euróban)

1. Martin Winterkorn (Volkswagen konszern - német, autóipar) 15,3 (4,59 milliárd forint)
2. Carlos Brito (AB Inbev - belga, sörgyártó) - 14,8
3. Paul S. Walsh (Diageo - brit, alkoholos italok) 14,5
4. Rakesh Kapoor (Reckitt Benckiser - brit, háztartási eszközök) 12,9
5. Robert Dudley (BP - brit, olajipar) 12,8
6. Richard Lepeu (Richemont - svájci, luxustermékek ) 11,2
7. Joe Jimenez (Novartis - svájci, gyógyszeripar) 10,7
8. Severin Schwan (Roche - svájci, gyógyszeripar) 10,0
9. Peter Voser (Shell - brit-holland, olajipar) 9,7
10. Mathias Döpfner (Axel Springer - német, médiavállalat) 9,6
11. Bernard Arnault (LVMH - francia, luxustermékek) 9,2
12. Andrew Witty (GSK - brit, gyógyszeripar) 8,6
13. Bill McDermott / Jim Hagemann Snabe (SAP - német, szoftvergyártó) 8-5-8,5
14. Kasper Rorsted (Henkel - német, háztartási cikkek) 8,5
15. Paul Bulcke (Nestlé - svájci, élelmiszeripar) 8,3
16. Dieter Zetsche (Daimler - német, autógyártó) 8,2
17. César Alierta Izuel (Telefonica - spanyol, telekommunikáció) 7,9
18. Peter Löscher (Siemens - német, ipari konszern) 7,87
19. Joe Hogan (ABB - svájci, ipari konszern) 7,8
20. Stuart Gulliver (HSBC - brit, bank) 7,6

(A név után zárójelben a cég neve, annak székhelye és az iparág)

A tanulságok álláskeresőknek (is):

- Érdemes megnézni, hogy a legjobban fizetett menedzserek mely iparágakban dolgoznak: autóipar, luxuscikkek gyártása, gyógyszeripar, háztartási termékek, olajipar. Árulkodó ez az iparágak jövedelmezőségéről.
- Szinte eltűntek a listáról a bankvezérek (tavaly még ketten is bent voltak a top 10-ben)
- Szinte mindegyik cégnek van magyar leányvállalata. Nekik (sem) megy valószínűleg rosszul
- Svájci, német és brit központúak a topmenedzserüknek legtöbbet fizetők.
- Nincs nő a top 20-ban

Ha van kérdés, témajavaslat, azt a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre várom. A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, kritikának, véleménynek örülök.

0 Tovább

Ha (nem) sikerül az egyetemi felvételi - jön a vonalhúzás

Idén július 24-én, szerdán lesz a „vonalhúzás”, azaz ezen a napon estefelé kiderül, kinek, hogyan sikerült a felsőoktatási felvételi: ki mely intézmény, mely szakjára jutott be illetve kinek kell sikertelenség esetén újraterveznie jövőjét. A számok a www.felvi.hu  oldalon lesznek elérhetőek. Hadd adjak most egy kis útravalót azoknak, akiknek sikerül, és azoknak, akiknek nem.

Ha sikerül a felvételi…

- Bulizz egy jót, pihend ki magad a tanévkezdésig

Ha idén érettségiztél / felvételiztél, sok vizsga és stressz van mögötted. A sikeres felvételi jó alkalom arra, hogy „kiereszd a gőzt”. Sokaknál a középiskola és az egyetem közötti 1-2 hónap életük egyik leggondtalanabb időszaka. Érdemes kihasználni.

- Vállalj diákmunkát augusztusban

Ha most szembesülsz azzal, hogy a tanévkezdéshez nincs elegendő pénzed, augusztusban még gyűjthetsz valamennyit. Ráadásul ekkor könnyebb diákmunkát vállalni, mivel a nyári szünet második felében kevesebben keresik fel az iskolaszövetkezeteket. Egy hónap alatt napi 8 óra munkával 90 ezer forint körüli összeg mindenki számára elérhető.

- Nézz el a gólyatáborba

Az augusztus végi-szeptember eleji gólyatáborokat nem érdemes kihagyni. Amellett, hogy jó buli, fontos infókat és kapcsolatokat szerezhetsz, ami megkönnyíti a tanévkezdést.

- Építsd tudatosan a karriered

Ez már hosszabb távú útravaló, ami a következő 3-5 évre vonatkozik. Természetesen fontos része a karrierépítésnek a tanulás, a vizsgák letétele, a minél jobb tanulmányi átlag. Ám ne csak erről szóljon egyetemi/főiskolai jelenléted, hanem a soft skillek (kommunikációs, szervezési, prezentációs készség) fejlesztéséről is. Ez történhet közösségi munkában – például hallgatói önkormányzat, rendezvények szervezése, vagy tanulmányi versenyeken, órai prezentációkban. A tanulmányok második felében vállalj szakmai gyakorlatot és menj ki külföldi részképzésre (például az Erasmus-programmal). Egy fejvadász ismerősöm mondta éppen tegnap, a frissdiplomások közül az átlagon felüliket keresik a cégek. Ezért igyekezzen mindenki valami pluszt hozzátenni a tanulmányi eredményhez.

Emellett érdemes egy-egy év után mérleget vonni, mennyire találod hasznosnak a képzést, mennyire szeretnénk később e területettel foglalkozni.

 Ha NEM sikerül a felvételi

- Pótfelvételi augusztusban

Ha sehová nem jutottál be vagy nem is jelentkeztél, akkor augusztusban van még egy esélyed. A pótfelvételin azonban már csak egy szakot jelölhetsz meg és kevesebb lehetőség közül választhatsz. (Erről pontos leírás a vonalhúzás utáni napokban várható.)

- Itthon – érettségi előkészítő, nyelvvizsga letétele

Ha vágyott iskolád vágyott szakjára nem vesznek fel, szeptembertől készülhetsz egy újabb megmérettetésre. Hogy jobb eredményt érj el, megcélozhatsz emelt szintű érettségit vagy más „pontnövelő” lehetőséget (nyelvvizsga).

- Itthon – OKJ-szakmatanulás

Mivel sima érettségivel csak egyszerű fizikai munka, esetleg adminisztratív munka csíphető meg, jó döntés lehet valamilyen szakterület kitanulása. Az OKJ-s tanfolyamok szeptembertől változnak: több pénzbe kerülnek és tovább tartanak. Ettől függetlenül egy keresett szakma kitanulása (személyes érdeklődés esetén) jó befektetés.

- Irány külföld – munka és / vagy tanulás

Ennek klasszikus formája a gyermekfelügyelői (au pair) munka. Ez általában heti 25-30 órás elfoglaltsággal jár, az au pair a családnál lakik, teljes ellátást, zsebpénzt kap, sőt, a család fizet számára a nyelvtanfolyamot. Anyanyelvi környezetben a nyelvtanulás megoldható munka nélkül is, ám itt már mélyebben zsebébe kell nyúlni a szülőknek. (Bővebb info a nyelvi utaztató cégeknél, nyelviskoláknál).

Kalandvágyóknak, más kultúrák iránt érdeklődőknek opció lehet önkéntes munkát vállalni. Ennek az EU-n belül már hálózata is van, az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS).

Szakképzettség nélkül, 18-19 évesen nem javaslom az önálló külföldi munkakeresést, részint a kockázatok, részint a szűk álláskínálat miatt.

Aki külföldön szeretne egyetemre járni vagy szakmát tanulni, ő már lecsúszott a szeptemberi tanévkezdésről. A jövő szeptemberi startot viszont már késő ősszel el kell kezdeni szervezni.

Tisztában vagyok azzal, hogy mindegyik pontról könyvet lehetne írni. Ezt a posztot inkább impulzusnak szántam. Amint látható, lehetőségből nincs hiány…

Ha van kérdésetek, vagy chatelnétek velem karrierügyekben, várlak benneteket ma délután 16.30-17.30 között a www.felvi.hu oldalon rendezendő virtuális „Pont Ott Partin”.

A Facebookon itt vagyok elérhető. Bármilyen véleményt, javaslatot, kritikát és like-ot is szívesen fogadok.

0 Tovább

Beszóltak az álláskeresők - mi a bajuk az állások meghirdetőivel?

Mi zavarja leginkább az álláskeresőket a pályázás során? Erről készítettem egy online felmérést olvasóim körében. 426 válasz érkezett, az eredmények nem túl hízelgőek az állások meghirdetőire. Lássuk a számokat és a tanulságokat.

Két héttel ezelőtt a "15 jel, hogy komolytalan pályázó vagy" című bejegyzésben a gyakran előforduló álláskeresői bakikról írtam, amely főként HR-szakemberek véleményén alapult. Akkor úgy gondoltam, hogy a másik oldalnak, tehát a munkaadóknak/HR-eseknek is küldök egy tanulságos csomagot. Arra kértem kedves álláskereső olvasóimat, mondjanak véleményt az állásokat meghirdető munkaadókról, álláskeresési tapasztalataikról. Összeállítottam egy online kérdővet, amelyet tíz nap alatt 426-an töltöttek ki.

A kérdés így szólt: "Álláskeresőként mi az, ami leginkább zavart egy-egy pályázat során?" A válaszadók 10 lehetőség közül jelölhettek meg maximum hármat, illetve egy szabad szöveges részben egyéni véleményt is megadhattak.

Top sérelem: nem válaszolnak az álláspályázatra

A 426 kitöltő közül 310-en jelölték meg a "Válaszra sem méltatnak az önéletrajz elküldése után" lehetőséget, ezzel messze ez az opció végzett az élen. Második helyre  227 szavazattal a "Nem indokolják meg, miért utasítottak el" lehetőség került, míg a panaszlista harmadik helye az anonim hirdetéseknek jutott - amelyeknél nem derül ki, ki hirdeti meg az állást (210 válasz). Sok kitöltőt zavart még, hogy fizetési igény megjelölését kérik a hirdetésben. A legkevésbé az állásinterjú időbeli csúszása és az ezzel járó várakozás bosszantja az álláskeresőket.
A 426-ból mindössze 11 válaszadó (2,7 százalék!) volt maradéktalanul elégedett. Azaz, ennyien tartották korrektnek és profinak azoknak a cégeknek a toborzását, ahová pályáztak.

Unfair kérdés, hazug hirdetés, túlzó elvárások

A válaszadók egy szabad szöveges részben egyéni tapasztalaikról is beszámolhattak. Akadt, akit gyermekvállalási terveiről faggatták, másvalaki szerint indokolatlanul magasak az elvárások. Egy pályázónak már az email "Tárgy" részébe be kellett (volna) írnia a fizetési igényét. Akadt, akit még aznap akartak behívni interjúra. Egy másik kitöltő azt nehezményezte, hogy a munkaadók túlságosan titkolóznak a fizetésről, pedig sok felesleges kört ki lehet így kerülni. Egy álláskeresőt az zavart, hogy csak interjún derült ki, hogy vállalkozói státuszú, jutalékos alapon fizető ügynöki munkáról van szó, miközben a hirdetésben alkalmazotti munkát hirdettek fix bérrel. Az állásinterjúra utazás miatt 4000 forint útiköltsége bánta...  

Íme az eredmények számokban:

Álláskeresőként mi az, ami leginkább zavart egy-egy pályázat során?
Válaszra sem méltatnak az önéletrajz elküldése után    310 (válasz)
Nem indokolják meg, miért utasítottak el    227
Nem derül ki, hogy melyik cég hirdeti meg az állást (pl. fejvadász cég keresésénél)     210
Fizetési igény megjelölését kérik a hirdetésben    165
Interjú után sokáig kell várni a döntésre    93
Udvariatlanok az interjúztatók, inkorrekt kérdéseket tesznek fel    76
Állásinterjún kevés infót árulnak el a munkáról    70
Túl sok dokumentumot kérnek csatolni (erkölcsi bizonyítvány, diploma stb.)     36
Késnek az interjúztatók, várnom kell    25
Nem zavart semmi. Korrekt, profin kiválasztó munkaadókkal volt eddig dolgom.    11

Mi a tanulság a munkaadók számára?

Egy kis munkaadói arroganciával az egész elintézhető lenne annyival, hogy a munkaadó hirdet meg állást, ő van erősebb pozícióban, az álláskereső ne nagyon elégedetlenkedjen.
Ezt az attitűdöt hosszú távon nem tartom célravezetőnek. Az inkorrekt munkaadónak hírét viszik álláskeresők és kirúgott munkavállalók százai/ezrei (már nem csupán ismeretségi körben, hanem internetes fórumokon. A Facebook "Feketelista álláskeresőknek" csoportja erre jó példa). Ilyen ellenszélben nehéz lesz neki a legjobb pályázókat megszerezni, főként nehezen betölthető pozíciókra... A rossz munkáltatói image pedig előbb-utóbb a cég termékeinek megvásárlóit is elérheti, ami már árbevételben is jelentkezik.

Mit lehet tenni?

Apró fogásokkal látványos eredményt lehet elérni. Ma már annyi informatikai eszköz / szoftver elérhető, amivel egyszerre akár több ezer álláskereső kezelhető. Nem bonyolult dolog az önéletrajz beérkezése után azonnal egy automatikus választ küldeni, melyben a cég megköszöni a pályázást. Szintén lehet automatikus, udvarias mailt küldeni, ha nem lesz állásinterjúra behívás. Ez az álláskeresőnek is segítség, mert nem vár, nem veszít időt.
Hadd ne részletezzem az állásinterjún való korrekt munkaadói hozzáállás fontosságát (csak a munkavégzéshez kapcsolódó kérdések, a munka feltéteinek ismertetése, barátságos légkör megteremtése stb.). Az interjú utáni elutasítást pedig szintén minél gyorsabban illik közölni.  

Köszönök minden választ! Remélem, szolgált némi tanulsággal.

A Facebookon itt vagyok elérhető. Minden véleményt, like-ot, kritikát, bátorítást örömmel veszek. Mailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen várom leveleiteket.

Karácsony Zoltán

12 Tovább

Mit ér a szakmunkás az álláspiacon?

Múlt hétvégén szakmunkás világbajnokságot rendeztek Lipcsében. Ennek kapcsán néhány gondolat a "kétkezi" szakmák értékéről.

A magyar médiában nyomát sem találtam egy vasárnap zárult világversenynek, a WorldSkillsnek, amelyet a "szakmák világbajnokságának" is titulálnak. Itt 22 év alatti fiatalok versenyeznek - a fodrásztól a hegesztőn, a virágkötőn át az asztalosig - nézőközönség előtt, a helyszínen elkészített munkákat pedig nemzetközi zsűri értékeli.
Talán azért ez a nagy csend a honi médiában, mert egy olimpiai aranyakhoz szokott országban nem hírértékű, hogy a magyar versenyzők érem nélkül zárnak? Pedig a németországi Lipcsében rendezett viadalon semmi okunk nem volt a szégyenkezésre. Öt versenyszámban is éremközelben végeztünk, összesen hat indulónkat "kiválóság díjjal" jutalmazták. (A részletes eredménylista ezen a linken.)

Itt vannak a legjobb magyar szakmunkások

Hogy kik is ők?
Bertók Kinga szépségápoló
Csőke János informatikai hálózati rendszergazda
Molnár János és Schmidt Péter mechatronikai szakértő
Sárvári Ádám asztalos
Szabó Sándor festő-dekoratőr

Ezeknek a fiatal szakembereknek rendkívül erős referencia lesz önéletrajzukban ez az eredmény. Elmondhatják magukról, hogy nemzetközi porondon, nemzetközi zsűri előtt megmérték őket és a legjobbak között végeztek. Nem hiszem, hogy gondjuk lesz mostanában az álláskereséssel, piaci értékük is növekedett.

A Távol-Keleten nagy a WorldSkills presztízse

A versenysorozat 1947-ben indult útjára, kétévenként rendezik. Hogy mekkora versennyé nőtte ki magát a WorldSkills, jól mutatja, hogy Lipcsében összesen 200 ezren látták a 46 szakma versenyeit, a Távol-Keleten pedig szinte olimpiai győzteseknek kijáró tisztelet övezi a szakmák világbajnokait. Az összesített pontlistán az 52 résztvevő ország közül Dél-Korea végzett az élen, Svájc, Ausztria és Taiwan előtt. Mi a 31. helyen zártunk, viszont a legutóbbi, 2011-ben Londonban tartott világbajnoksághoz képest néggyel több számban szereztünk "kiválóság díjat".

Hogy miért írok ilyen részletesen egy ilyen versenyről? Mert a WorldSkills célja a szakmunka presztízsének növelése (szerintem nálunk elég alacsony), és egy fontos álláspiaci problémára világít rá. Szinte minden országból hiányoznak a jól képzett "kékgalléros" szakmunkások. A fiatalok zöme az egyetemi diploma megváltó erejében bízik. Ám egy jó szakma többet érhet a diplománál. Tudom, merész ez a kijelentés.  Kapásból statisztikák sorával lehet cáfolni, mennyivel több a perspektíva a felsőfokú végzettségben, mennyivel többet keresnek stb... Ezzel nagyrészt egyet is értek, nem is akarok ezzel vitatkozni. Csupán azt mondom: egy keresett szakmával többet lehet kezdeni az életben, mint egy telített területen szerzett diplomával. Főleg ha utóbbinál a személyes érdeklődés is hiányzik.

Nyugaton is nagy a szakmunkáshiány

Évek óta hallom, hogy a magyarországi autógyárak és beszállítóik mennyire nehezen találnak fémipari szakmunkásokat; hogy mennyire lecsökkent a szakmunkástanulók száma; hogy nincs jó minőségű utánpótlás.

Nincs ez másként tőlünk nyugatra sem. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában (EURES) keresve Ausztriában a Friseur (fodrász) szóra 641 állásajánlat, a Tischler (asztalos) szóra pedig 715 ajánlat jelent meg. Itt azokat a pozíciókat hirdetik meg, amelyekre külföldi jelentkezőket is várnak. Pár napja kaptam egy emailt Németországból az egyik tartományi gazdasági kamara képzési vezetőjétől, aki a helyi újságokból küldött cikkeket. Örömmel újságolta, hogy elindult újra szakképzési programjuk. Magyarországról és Lengyelországból toboroztak idén érettségizett fiatalokat, akikkel kint tanulmányi szerződést kötnek: cégekhez helyezik el őket, ahol a duális szakképzés keretében dolgoznak és tanulnak három éven át (jellemzően fémipari, elektronikai és vendéglátóipari szakmákban). Mondanom sem kell, hogy ezekre a fiatalokra a tanulmányok lezárása után biztos állás vár.     

Hogy mi ebből a tanulság? Pályaválasztásnál az elsődleges szempont a személyes érdeklődés legyen. Emellett sok más szempontot, például a szakterület (honi és külföldi) keresettségét is érdemes nézni. Utóbbi kategóriában a CNC-esztergályos jóval erősebb, mint a kommunikációs munkatárs...

Karácsony Zoltán

Szolgálati közlemények:

Szavazzunk a munkaadókról! Aki eddig még vett részt az online szavazáson, de van véleménye, tapasztalata az álláskeresésről, várom.. Hogyan kezelték pályázatotokat, mennyire profik a munkaadók, milyen hiányosságokat láttok? Erre a linkre kattintva egy kérdőív jelenik meg, fél perc alatt kitölthető, az eredményekről beszámolok. Köszönök minden választ! Pénteken zárom a szavazást.

A Facebookon itt vagyok megtalálható. Minden visszajelzést (like, komment, bírálat, javaslat) köszönök.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető.

4 Tovább

15 jel, hogy komolytalan pályázó vagy

Álláskeresők és HR-esek élményeiből készítettem most egy gyűjtést, mikor is (lehet) komolytalan egy pályázó. Jó hír: egy kis odafigyeléssel mind a 15 buktatót ki lehet kerülni. A bejegyzés végén pedig szavazásra hívom kedves olvasóimat. Arra kérek mindenkit, mondjon véleményt, mi zavarta őket leginkább a kiválasztási folyamatban, tehát gyűjtsünk visszajelzést, a szabad szöveges részben akár "be is lehet szólni" a munkaadóknak...

1. Több helyre ugyanazt az emailt küldöd

Nem mutat jól, ha egy HR-es a „Fw” jelzést látja az email tárgyában. Ez ugyanis azt sugallja, hogy az álláskereső egy másik céghez küldött anyagot továbbított, tehát elsődlegesen nem ide pályázik. Ha ráadásul a megszólítás és az email szövege is általános (Például: Tisztelt Cím! Csatolva küldöm pályázatomat. Várom válaszát! Üdvözlettel: XY), akkor nagy valószínűséggel a kukában landol a mail. Kivéve persze, ha annyira kapós szakember vagy, hogy két kézzel kapkodnak utánad (például nyelveket beszélő mérnök, informatikus, sztársportoló...).

2. Ugyanannál a cégnél ugyanazzal a CV-vel minden meghirdetett állásra pályázol

„Minden megoldás és pozíció érdekel.” Kiveri a biztosítékot a HR-eseknél ez a mondat. Mennyire van ugyanis reális önképe annak a pályázónak, aki a HR-estől a recepcióson, logisztikuson át az értékesítőig minden meghirdetett állásra lő? Még akkor is, ha a háttérben a kétségbeesés húzódik meg, inkább több céghez pályázzunk hasonló területekre. Amihez a leginkább értünk vagy amiben a legerősebbek vagyunk.

3. Megmosolyogtató vagy elborzasztó az email címed

Az első benyomás az álláspályázatnál is fontos. Legyen üzleties a mailcím és ellenőrizzük, hogy a kimenő mailben a teljes nevünk szerepel-e (például küldjünk levelet egyik mailcímről a másikra). Kerülendőek az olyan mailcímek, mint például „kiralycsavo@...”, „killer@...” és még hosszan lehetne folytatni.

4. Rosszul írod le a cég /a kontaktszemély nevét. Helyesírási hibáktól hemzseg a pályázatod.

Sok jelentése lehet ennek, de egyik sem pozitív rád nézve: figyelmetlenség, pontatlanság, komoly érdeklődés hiánya, műveletlenség.

5. Csak magadról írsz, beszélsz és nem találsz kapcsolódási pontokat a kinézett céggel

A sikeres pályázat titka, kapcsolódási pontok találása közted és a vállalat között. Ha csak magadat mutatod be és nem tudsz semmit sem írni, mondani arról, mi az, ami megfogott a cégben, a munkakörben, milyen múltbeli tapasztalatot tudnál itt hasznosítani, az álláshirdetést olvasva miben ismertél magadra, akkor nem leszel az esélyesek között.

6. Nem érkezel pontosan interjúra, és nem jelzed telefonon a késést

Fontos a pontos érkezés, ám bármi közbejöhet: közlekedési akadály, előre nem kalkulált magánéleti esemény. Ennél még fontosabb, hogyan kezeled a helyzetet. Teljesen más a megítélés, ha előre szólsz telefonon, hogy késel vagy bizonytalan érkezés esetén új időpontot kérsz, mintha „csak úgy” késel fél órát vagy el sem mész interjúra.

7. Ápolatlanul, kopott öltözetben jelensz meg

A cég képviselője állásinterjún mindig felteszi magának a kérdést: „El tudom képzelni a cégnél? Hitelesen tudna képviselni ügyfelek előtt?” (utóbbi kérdés főleg közvetlen ügyfélkapcsolatot jelentő munkánál). Az ápolatlanság és a rossz öltözet még azt is jelzi: a pályázó nem tiszteli meg a munkaadót. Az elvárt öltözet egyébként szakma- és cégtípusfüggő. Érdemes erről előtte ismerősi körben tájékozódni.

8. Alig tudsz valamit a megcélzott vállalatról

Evidensnek tűnik, hogy állásinterjúra érkezve utána kell nézni a munkaadónak. Ennek ellenére még mindig megesik, hogy a legalapvetőbb információk hiányoznak a cégről.

9. Üzleti titkokat fecsegsz ki előző munkaadódról

Még ha érdekesek is a sztorik, a munkaadó felteszi magában a kérdést: „Lehet, hogy rólam is ilyen nyíltan fog beszélni, ha felveszem és egy idő után újra állást keres.”

10. Bizalmaskodsz az interjúztatóval

„Láttam a Facebook-oldalát. Jól néz ki a nyaralós fotókon.” Ha egy férfi pályázó így próbál egy hölgy interjúztatónál „bevágódni”, rossz úton jár. Nagyon kockázatos átlépni a határokat és a privát szférában kutakodni. Akkor is, ha az információ mindenki számára elérhető.

11. Felveszed a mobiltelefont interjú alatt

Kirívó udvariatlanságnak számít. Ha életbevágóan fontos hívást vársz, akkor is jelezd előre a lehetőséget. Máskülönben kapcsold ki a mobilt, amikor belépsz a tárgyalóba.

12. Ellentmondások vannak a pályázati anyagodban és / vagy állásinterjús szereplésedben

Mielőtt interjúra indulsz, olvasd el milyen önéletrajzot küldtél el. Rendkívül kínos, ha a szóban elmondottak és az írásos verzió ellentmondanak egymásnak. Példa: egy a CV-ből „kifelejtett” korábbi munkaadót megemlítesz, másként nyilatkozol nyelvtudásodról, tanulmányaidról, de akár a hobbin is elcsúszhatsz. Nézd nyilvános közösségi médiás adatlapodat is, mi szerepel rólad. A HR-esek egyre nagyobb aránya szaglászik a pályázók után.

13. Extrém alacsony vagy extrém magas a fizetési elvárásod

Egy felkészült pályázó nagyságrendileg be tudja lőni, mekkora fizetést tart reálisnak. A legtöbb esetben állásinterjú kerül szóba a kérdés. A túl alacsony és a túl magas összeg is azt jelenti, a pályázó nincs tisztában piaci értékében vagy nem értette meg a pozíció tartalmát.

14. Nincs kérdésed, és nem mutatsz érdeklődést a cég iránt

Érdemes 1-2 kérdéssel készülni akár a cégről, akár a betöltendő munkakör részleteiről. Ha nagyon informatív a cég képviselője, akkor elképzelhető, hogy nehezebb, de valamilyen szintű érdeklődést mutatni kell.

15. A fizetésen kívül más érved nincs, miért szeretnél ott dolgozni

Szinte minden állásinterjún elhangzik a kérdés: „Miért szeretne nálunk dolgozni?” Bármennyire is nehéz a megélhetés, próbálj meg a szociális háttér helyett más, a munkával vagy a munkaadóval kapcsolatos érvekkel előállni.

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, visszajelzésnek, kritikának örülök.

...és akkor kérek mindenkit mondjon véleményt eddigi pályázási tapasztalatairól. Alább a kérdőív. Majd az eredményt is közlöm. (Nem kell megadni semmilyen személyes adatot)

20 Tovább

10 jel, hogy ideje munkahelyet váltani

Minden munkavállaló életében eljön a pillanat, amikor új állás után kell nézni. Sokkal könnyebb azonban meglévő munkahelyről pályázni, mint egy esetleges kirúgás, cégmegszűnés után mindenféle bevétel nélkül próbálkozni. Melyek lehetnek azok a pontok, amikor el kell kezdeni körülnézni a munkaerőpiacon? Tegyünk egy kis tesztet magunkon az alábbi tíz pont alapján.

1. Lejtőre kerül a munkaadó.  Vegyük szemügyre munkaadónk gazdálkodását. Nem jó jel a csökkenő árbevétel (főleg, ha a versenytársak növekednek), a veszteséges működés és ezzel párhuzamosan a fejlesztések/beruházások elmaradása.

2. Fúzió, felvásárlás.  Krízispont a munkahelyen a felvásárlás és a fúzió is. Ekkor ugyanis „újra keverik a lapokat” és ennek vannak személyi következményei. Nem kerülünk feltétlenül rosszabb pozícióba vagy azonnal az utcára, de ilyen helyzetben jobb a fokozott éberség.

3. Új vezető érkezik.  Résen kell lenni akkor is, ha új vezető érkezik. Az esetek nagy százalékában ugyanis nem elődje bizalmasaival dolgozik együtt, hanem hozza a saját embereit. Lehet, hogy a váltás több hónapon át történik meg, de az előző ügyvezető közeli munkatársai bizonyosan nehéz helyzetbe kerülnek.   

4. Megváltozik a vezető viselkedése.  Gyanakvásra adhat okot, ha a korábban nyitott és támogató vezető elérhetetlenné válik, nem ad világos válaszokat, elmaradnak a korábbi megbeszélések.

5. Távoznak a kulcsemberek.  Intő jel, ha meghatározó emberek mennek el a cégtől. Bár ha ennek ellenére nincs bajban a vállalat, akkor ez esély is lehet az előléptetésre.

6. Sorozatos vezetői bírálatok. Akár jogosak - például egy teljesítményértékelő beszélgetésen – az elmondottak, akár igazságtalannak érezzük a kritikát, a rendszeres vezetői bírálat nem sok jót ígér. Megeshet, hogy már megvan az utód, a vezetőnek azonban valahogyan igazolnia kell a felmondást. Ennek egyik nem fair módja, hogy teljesíthetetlen feladatokat ad ki kollégájának, majd a borítékolható kudarcra hivatkozva kirúg.  

7. Megromlik a munkahelyi légkör. Nem sok jót ígér, ha megfagy a munkahelyi légkör. Ez adódhat új, a közösséget megváltoztató munkatársak érkezéséből, és a meglévők viselkedésének változásából is. Bármi is az oka, rossz légkörben nem lehet huzamosabb ideig és hatékonyan dolgozni.

8. Nincs szakmai fejlődés és előléptetés. Érdemes álláspiaci értékünket is figyelni. Aki éveken át ugyanazt a munkát végzi, nincs kilátásban előléptetés és szakmájában sem fejlődik, egyre kevéssé lesz kapós a munkaerőpiacon. Ha nem fizet a munkaadó továbbképzést, akkor álljuk saját zsebből vagy képezzük magunkat. Hosszú távon azonban keresnünk kell olyan munkaadót, ahol biztosított a fejlődés.

9. Romlanak a munkafeltételek. Évek óta nincs béremelés, megvonták a cafeteriát, az ügyfeleket már saját autóval kell látogatni, nincs munkavédelmi felszerelés. Ha romló feltételeket tapasztalunk, érdemes ismerősi körben egy kis felmérést végezni: mennyit fizet a konkurencia, hol áll fizetésünk és a munkafeltételek más munkaadókhoz képest. Ha jelentős az elmaradás, akkor meg lehet keresni vezetőnket vagy elkezdhetünk jobban fizető állást keresni.

10. A kiégés jeleit észleljük magunkon.  Huzamosabb ideje nincs munkakedv, közönyös viselkedés a kollégákkal, robotszerű munkavégzés, időnként fejfájás, gyakori panaszkodás. Ha úgy érezzük, hogy belesüppedtünk ebbe az állapotba, valószínűleg csak nagy váltással tudunk megújulni. Talán új iparágba és/vagy szakmába kell beletanulnunk. És persze hadd idézzem Mike Wallace amerikai újságíró örök érvényű „karrierigazságát”: „Ha nem úgy ébredsz minden reggel, hogy izgatottan folytatni akarod a tegnap abbahagyott munkát, akkor még nem találtad meg a hivatásod.”

Szolgálati közlemények:

- Várom olyan kedves olvasók jelentkezését, akik külföldön dolgoznak, Magyarországról települtek ki és megosztanák kijutásuk és kinti dolgozói életük tapasztalatait. Kérem, ide írjanak mailt: karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu Előre is köszönöm a jelentkezést.

- Álláskereséssel kapcsolatos kérdéseket is erre a mailcímre várok.

- A Facebookon itt vagyok elérhető. Örülök minden like-nak, visszajelzésnek és kritikának is.

- Az ESZA Nonprofit Kft. HR-vezetőjétől kaptam mailt, hogy folytatódik a "szenior gyakornoki program", még 15 főre van keret. Ide olyanok jelentkezhetnek, akiknek legalább 15 éves munkatapasztalata van, és szeretnének új szakmát kitanulni az állami tulajdonú, uniós pályázatokat kezelő vállalatnál. Továbbra sem hallottam hasonló kezdeményezésről, ezért is karoltam fel. A gyakornok a cégek többségénél még mindig csak 20-25 éves lehet. Itt nem. Akit érdekel, pályázzon nyugodtan.

Karácsony Zoltán

0 Tovább

Nyári diákmunka: a legfontosabb jogi tudnivalók

Kaptam néhány hasznos infót Gedeon Andrástól, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal sajtóreferensétől a nyári diákmunkával kapcsolatban. Mivel úgy érzem, kevés fiatal van tisztában a jogaival, idézem a legfontosabb tudnivalókat. Sok jogvita megelőzhető vele. Hivatalos, állami forrásból valók.

„A fiatal munkavállalók általában nem ügyelnek arra, hogy írásba foglalt munkaszerződéssel rendelkezzenek, és hogy a munkaviszonyuk be legyen jelentve az adóhatóság felé, hiszen elsődleges céljuk általában a nyaraláshoz vagy iskolakezdéshez szükséges „zsebpénz” megszerzése vagy kiegészítése. Pedig az írásbeli munkaszerződés és a munkaviszony bejelentése – amellett, hogy kötelező - sok problémát előzhet meg.

Hogyan létesíthető munkaviszony?

A Munka törvénykönyve fő szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki betöltötte a 16. életévét. Kivételes szabályként azonban

  • az iskolai szünet tartama alatt (természetesen nem csupán a nyári szünetről van szó, hanem minden olyan időszakról, amikor a tanítás szünetel) munkát vállalhat az is, aki a 15. életévét betöltötte és nappali tagozatos oktatási intézményben tanul,
  • gyámhatósági engedéllyel, külön jogszabályban meghatározottak szerint foglalkoztatható a 16. életévét még be nem töltött személy kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében (természetesen nem csupán az iskolai szünet tartama alatt).

A munkaszerződésnek feltétlenül tartalmaznia kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét. Rendelkezni kell továbbá a munkaviszony tartamáról (határozatlan vagy határozott idő - diákmunka esetében nyilvánvalóan határozott időtartamú szerződést kötnek a felek), a munkavégzés helyéről. Mivel a munkaviszony létrejöhet teljes munkaidős (napi 8 óra) vagy részmunkaidős (8 óránál kevesebb, pl. napi 6 vagy 4 órás munkaidő) foglalkoztatásra, ebben ugyancsak meg kell állapodni, hiszen ez alapvetően befolyásolja a munkavállaló munkabérét is.

Be kell jelenteni az adóhivatalnak

A munkaviszony létrejöttét - a munkaszerződés írásba foglalása mellett, legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig – be kell jelenteni az adóhatóság részére is, ennek hiányában ugyanis a foglalkoztatás „feketének” minősül. A diák munkavállalókat többnyire elsősorban a munkabér megszerzése érdekli, ezért kevés figyelmet fordítanak arra, hogy munkáltatójuk bejelentette-e őket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. A munkaszerződés és a bejelentés hiánya – azon túlmenően, hogy a későbbi nyugdíj szempontjából ezt a munkaviszonyt nem veszik majd figyelembe szolgálati időként – egyéb hátrányokkal is járhat: egy esetleges munkabalesetnél nehezebb a munkaviszony bizonyítása, de a diák kockáztatja azt is, hogy a munkaviszony végén nem - vagy nem a remélt mértékben - kapja meg a munkabérét. Célszerű ezért „számon kérni” a munkáltatón a bejelentési kötelezettség teljesítését.

18 év alatt: kell a szülői hozzájárulás

A korlátozottan cselekvőképes személy (tehát a 18. életévét be nem töltött fiatalkorú) olyan jognyilatkozatához, mely a munkaszerződés megkötésére, annak módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul, a törvényes képviselő (többnyire a szülő) hozzájárulása szükséges. Ha a fiatalkorú még a 14. életévét sem töltötte be (tehát cselekvőképtelen) – sporttevékenység, modell munka, művészeti tevékenység stb. körében – a munkaszerződést helyette a törvényes képviselő köti meg.  

A legbiztonságosabb: iskolaszövetkezeten át

Gyakori foglalkoztatási forma a diák munkavállalók esetében az iskolaszövetkezetek közreműködésével történő munkavállalás is. Ilyenkor a diák tagsági és munkaviszonyt létesít az iskolaszövetkezettel, mely biztosítja számára a munkalehetőséget. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás előnye, hogy a diák mögött ott áll az erősebb pozíciókkal rendelkező iskolaszövetkezet, ami nagyobb garanciát nyújt a foglalkoztatás biztonságára.

Fiatalkorú éjszaka nem dolgoztatható

A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Éjszakai munkának minősül a 22.00 és 06.00 óra közötti időtartam. Rendkívüli munkavégzésnek a napi munkaidőt meghaladó munkavégzés minősül (pl. a napi nyolc órás munkaidő utáni munka).  A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Ha a fiatal egyszerre több munkáltatónál is végez munkát, a napi 8 órás korlát szempontjából valamennyi munkaidőt össze kell adni!

Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállaló részére. A két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani. (Ha pl. a munkavállaló beosztása szerint este 21:00 órakor fejezi be a napi munkáját, másnap legkorábban 9:00 órakor kezdhet.)

Korlátozásokat tartalmaz az Mt. a pihenőidő kiadásával kapcsolatban is:

  • a fiatal munkavállaló pihenőnapjai nem oszthatók be egyenlőtlenül, tehát minden héten két pihenőnapot kell biztosítani számára (általános szabály szerint havonként legalább egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni).
  • ha a munkáltató a heti pihenőnapok helyett pihenőidőt biztosít (erre akkor kerül sor, ha a pihenőidő nem esik egybe a naptári nappal), annak tartama nem lehet kevesebb 48 óránál.

Fontos:

A munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a 18. életévét be nem töltött fiatalt nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében (pl. megbízási, vállalkozási szerződés) foglalkoztatják.

Szabadság: jár az időarányos rész

Természetesen nem csupán a „rendes” munkaviszonyban álló munkavállalót, hanem a nyári munkát végző fiatalt is megilleti az éves rendes szabadság. Általános szabály szerint a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján 20 nap alapszabadság jár, melyhez az életkortól függően jár pótszabadság. Fiatalkorú esetén az életkor szerinti pótszabadság nyilvánvalóan nem jöhet számításba, viszont a 18. életévét be nem töltött munkavállaló részére (utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti) az alapszabadságon túl további – évi - 5 munkanap pótszabadság is jár.

A naptári évnél rövidebb foglalkoztatás esetén a megállapított éves szabadság időarányos része jár a munkavállalónak. Ha tehát a diák munkavállaló 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság 1/12 része, vagyis 2 munkanap szabadság jár.

Ki kell fizetni a ki nem vett szabadságot

A diák munkavállaló esetében többnyire az a helyzet, hogy a részére járó szabadságot – a foglalkoztatás rövidsége miatt - nem veszik ki természetben; ebben az esetben a munkaviszony befejeződésével a munkáltatónak a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani (vagyis 1 hónapi foglalkoztatás esetén a megállapított havi munkabér mellett szabadságmegváltás címén további 2 napi munkabért is ki kell fizetnie).

Egyenlő bánásmód

Az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályokat természetesen a fiatal munkavállalók esetében is be kell tartani. Így alapvetően érvényesülnie kell az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének, vagyis a diák munkavállaló azonos munkavégzési körülmények között nem kaphat kevesebb bért az adott munkahelyen dolgozó többi munkavállalónál pusztán azért, mert diákként dolgozik.

A munkabér

Az elvégzett munkáért a munkavállaló részére a munkaszerződésben megállapított munkabér jár. A munkabért meg lehet állapítani időbérben (havi, heti, napi vagy órabér), vagy teljesítménybérben is. A munkabérben a felek szabadon állapodnak meg, a munkajogi szabályok meghatározzák azonban azt a legkisebb összeget, az ún. minimálbért, amelyet a munkavállalónak a megállapított munkaidő ledolgozása esetén mindenképpen meg kell kapnia. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét 2013. évre vonatkozóan jelenleg a 390/2012. (XII.20.) Korm. rendelet határozza meg. A minimálbér összege a napi 8 órás teljes munkaidőre vonatkozik, részmunkaidős foglalkoztatás esetén ennek időarányos részét kell megfizetni. Az alábbi táblázatban mutatjuk be, hogy mely díjazási formákban milyen összegű minimálbért kell megállapítani."

Tehát ennél kevesebb bér nem fizethető

 

8 óra

6 óra

4 óra

havi bér

98 000

73 500

49 000

heti bér

22 560

16 920

11 280

napi bér

4 510

3 383

2 255

órabér

564

564

564

A Facebookon itt vagyok elérhető. Ha tetszik az oldal, köszönök minden like-ot...

0 Tovább

Legszexibb szakmák Magyarországon: itt a toplista

Két héttel ezelőtt arra kértem blogom olvasóit, készítsünk egy felmérést a legszexibb szakmákról. Arra voltam kíváncsi, mely foglalkozásokat tartják a férfiak és a nők szexinek a másik nemnél. Összeállítottam egy 50 szakmából álló online kérdőívet, amelyet összesen 676-an töltöttek ki. A férfiak körében győzött a titkárnő/személyi asszisztens, míg a nők szerint a repülőgép-pilóta a legszexibb férfi szakma. Kicsit bővebben az eredmények.

A felmérés menete: Kérdésem így hangzott: "Melyik szakmákat tartja a legszexibbnek a másik nemnél?" A válaszadóknak először nemüket kellett megadniuk, majd a hazai álláspiacot reprezentáló 50 szakmából választhatták ki a legszexibbeket. (Ügyeltem az egyenlő bánásmódra: A férfi és a női kitöltők is ugyanabból a listából választottak, maximum 10-et jelölhettek meg.) Szexinek számított minden, ami vonzó lehet: fizetés, társadalmi presztízs, a média által sugallt kép, konkrét ismerősök, befolyás, hősiesség, férfiasság, nőiesség, a szakmában dolgozók idomai, kisugárzása...

Összesen 676 kitöltés érkezett, közel fele-fele arányban nőktől és férfiaktól.

A női kitöltők körében a repülőgép-pilóta nyert, majd a tűzoltó és a katona következik. A legvégén a könyvelő, a taxisofőr és a jegyellenőr végzett.
A férfi válaszadók legnagyobb számban a titkárnő/személyi asszisztenst jelölték meg, a légi utaskísérő lett a második, a fitnessedző a harmadik.

A kérdőívnek volt egy szabad szöveges része is, ahová a listán nem szereplő, de  szexinek tartott szakmákat lehetett beírni A női kitöltők közül többen az autószerelőt, a filmrendezőt, a kommandóst írták be, míg a férfiak a meteorológus, a stylist, a fogorvos szakmákat.

Külföldi eredmények

Más országokban már korábban végeztek hasonló felméréseket. Ausztráliában a katona lett a legszexibb férfi, míg a sportoló/rekreációs szakember a női foglalkozás. Németországban a hölgyek szerint az orvosok a legvonzóbb férfiak, míg a férfiak a jogász hölgyekre "buknak". Az Egyesült Királyságban februárban látott napvilágot hasonló felmérés, amely csak nők körében készült. Ott a zenész nyert, a bankár és a tanár előtt.

Mi a tanulság?

Számomra az eredményekből az tűnik ki, hogy a nők a hősiességet, az erőt, a veszéllyel való megbirkózást tartják szexinek, míg a férfiak körében a szakmában dolgozó hölgyek kinézete határozza meg a választást. És hogy mire jó, ha valaki szexi szakmában dolgozik? Ettől nem lesz könnyebb az álláskeresés, a társkeresés talán igen...


A 10 legszexibb "női" szakma

1. Titkárnő - személyi asszisztens
2. Légi utaskísérő (stewardess)
3. Fitnessedző (személyi edző)
4. Hostess
5. Pincér
6. Betegápoló
7. Óvónő – óvodapedagógus
8. Tanár (általános vagy középiskola)
9. Rendőr
10.Fodrász

...és a legkevésbé szexiek
Jegyellenőr
Politikus
Agrárgazdálkodó

A 10 legszexibb "férfi" szakma

1. Repülőgép-pilóta
2. Tűzoltó
3. Katona
4. Vízilabdázó (élsportoló)
5. Ügyvéd
6. Orvos
7. Kajak-versenyző (élsportoló)
8. Rendőr
9. Bűnügyi nyomozó
10. Zenész

… és a legkevésbé szexiek
Könyvelő
Taxisofőr
Jegyellenőr

Mit szóltok az eredményekhez? Bármilyen választ szívesen veszek kommentbe vagy blogom facebook-oldalára is. Ha tetszett, minden like-nak örülök... És persze álláskereséssel kapcsolatos kérdéseket, témajavaslatokat is. A karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető.

Karácsony Zoltán

3 Tovább

Milyen a jó önéletrajz? - így látom 11 pontban

Májusban tettem egy (könnyelmű) felajánlást ezen a blogon. Akkor még nem tudtam, mire is vállalkozom. „Aki elküldi nekem önéletrajzát, neki írok róla visszajelzést – természetesen ingyenesen” - írtam. Aztán elkezdtek jönni vagy inkább ömleni a CV-k postafiókomba, három óra alatt 54 landolt. Rengeteg munka volt ezeket megválaszolni. Az utolsókat m fogalmazom. Nem kevés tanulsággal is szolgált az akció. Úgy gondoltam, a legfontosabbakat most itt összefoglalom.

1. Fontos marketingeszköz, de nem jelent állást. Óvok mindenkit attól, hogy az önéletrajz szerepét túlértékelje. Egy jó CV legfeljebb állásinterjúra juttat be, nem ettől ér révbe a pályázó. Ettől függetlenül a CV fontos marketingeszköz önmagunkról. Ha valaki kézbe veszi, legyen kellemes ránézni, jöjjön át 20 mp alatt, hogy mit is tud az illető és mit szeretne.

2. A CV-írást is tanulni kell. Még nagyon kvalifikált embereknek sem megy elsőre. A technikák elsajátítása azonban sokkal könnyebb (néhány óra tanácsadói segítséggel), mint a pályázó mögötti szaktudás megszerzése.

3. Minden pályázati anyag kicsit más, még ugyanannál a pályázónál is.  A tények, az adatok persze maradnak, ám a jó CV konkrét céghez, konkrét pozícióra íródik. Reflektál az álláshirdetésben megfogalmazott elvárásokra. Azt a tapasztalatot vagy korábbi munkaállomást jobban kiemeli, ami a megcélzott munkakör szempontjából fontos.

3. Ne legyenek lyukak a szakmai múltban. Egy CV akkor jó, ha transzparens kép alakul ki a pályázóról az olvasóban, kevés kérdés merül fel. Akadt olyan anyag, amelyben 5 évről nem tudott vagy nem akart elszámolni a szerző. Ezeket a „lyukakat” azonnal észreveszik a kiválasztást végzők. Jobb esetben interjún rákérdeznek, rosszabb esetben be sem hívják a jelöltet interjúra.

4. Óvatosan az önfényezéssel. „Én vagyok az ideális munkavállaló” - írta egyik kedves olvasóm önéletrajzába. Az az ideális, ha ezt a következtetést a munkaadó vonja le a pályázati anyagból.

5. Csak a legszükségesebb személyes adatokat. Születési hely, családi állapot, születési név. Teljesen felesleges ezeket szerepeltetni. Az állampolgárság sem releváns, ha magyar állampolgár jelentkezik magyarországi munkaadóhoz. Akadt olyan pályázó, akinek állandó lakcíme a Nyírségben van, az ideiglenes Budapesten. Ha ő a fővárosban keres állást, akkor elég csak a budapesti lakóhelyet szerepeltetni „Lakcím” megjelöléssel.

6. Pályakezdőként is felturbózható az anyag. Több pályakezdő is minimális CV-t küldött, ami meglehetősen semmitmondó volt. Akadt olyan, amely csak az iskolák felsorolását tartalmazta.
Hogy miként lehet felturbózni?
- az iskolában tanult néhány fontosabb tárgy, szakirány felsorolásával;
- a szakmai gyakorlat kifejtésével (milyen cégnél, feladatok)
- az egyetemi életben való részvétel (bármilyen szervezőmunka, szakkör, diákverseny)
- a nyelvtudás bővebb bemutatásával
- egy „Karriercél” blokkal közvetlenül a személyes adatok után, amely egy mini motivációs levél is. Ebben bemutatható: mi a szakmai cél, mi motiválja a pályázót, milyen jellegű munkákat célozna meg, melyek a főbb személyes erősségei.

7. Sok múlhat a fotón. Ezen sokan hajlamosak átsiklani és egy ad-hoc módon készült igazolványképet vagy egy mobiltelefonnal kattintott képet csatolni. Ne tegyék. Ha nincs előnyös fotó, akkor inkább hagyjuk ki. A legjobb azonban, ha egy profi fotóssal készíttetünk vagy egy többek által is jónak tartott képet illesztünk be a jobb felső sarokba. A kép legyen pozitív kisugárzású, üzleties, csak a pályázó látszódjon.

8. Szakmai tapasztalat – „a CV szíve”.  Szerencsére erre egyre többen ráéreznek, hogy ez a legfontosabb rész, erre hagyjunk a legtöbb helyet. Már nemcsak a munkahely nevét írják le, hanem a feladatokat, az elért eredményeket. Ha pedig nem ismert a cég szélesebb körben, akkor arról is érdemes szót ejteni (iparág, tulajdonosi háttér, árbevétel).

9. Probléma a nyelvtudás bemutatása. A legnagyobb gondot és kavarodást a nyelvtudás bemutatásánál érzem. Ennek oka, hogy az utóbbi 20 évben sok változás történt a szintek megállapításában. Míg korábban a magyar nyelvvizsgarendszer alap-közép-felsőfokban osztályozott, addig az EU-s keretrendszer már 6 szintet állapított meg - A1-től C2-ig. Mindemellett a munkaadók az álláshirdetésekben „kommunikációs”, „társalgási”, „tárgyalási”, „folyékony” megjelöléseket használnak. Mit lehet tenni? Az álláshirdetésben megfogalmazott nyelvezetet mindenképp betenném. Emellett elhelyezném mind a régi magyar, mind az EU-s rendszerben. Az alapfok B1-nek, a középfok B2-nek, míg a felsőfok C1-nek felel meg. Külön megemlíteném a szóbeli, az írásbeli tudást. Lényeges, hogy a szintmegjelölés a valóságnak közeli legyen, ugyanis állásinterjún 5 perc alatt kideríthető, hol is áll a pályázó.

10. Fizetési igény, csak ha kérik. Ha nem kérik az álláshirdetésben, akkor erről ne nyilatkozzunk; ez későbbi része a kiválasztásnak. Ha kérik a hirdetésben, akkor persze már írni kell valamit. Úgy érdemes megfogalmazni, hogy legyen benne 10-15 százalék alkupotenciál (tehát a vágyott összegnél valamivel többet.) Én havi nettó összeget írnék. Egyébként nem tartom túlságosan fairnek a munkaadók részéről a bérigény kérését. Egyrészt a pályázó nem ismeri a munka részleteit, másrészt a fizetés sok tényezőből áll össze (bruttó fix bér, mozgó bér-bónusz, cafeteriaelemek). Módosíthatja az összeget, ha például részbeni távmunkát ajánl a munkaadó, „számlás” a munka, saját autó használatával jár stb.

11. Hobbi – ne hagyjuk ki. Látszólag lényegtelen rovat, de valójában van jelentéstartalma és a legtöbb HR-es megnézi. Itt előnyös, ha van konkrétum (Nem csak annyi, hogy futás, hanem például évi egyszer Vivicitta futás Budapesten). Ha valamiben nem mélyedtünk el, csak jól hangzik, akkor azt inkább hagyjuk ki. Kellemetlen, ha az interjúztatónak éppen ez a hobbija, rákérdez és mi nem tudunk érdemben megszólalni a témában.

Ha vannak kérdések, témajavaslatok, miről szeretnétek olvasni, akkor azokat a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre várom.

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak örülök...

A múltkori online felmérés eredményeit sem feledem, hamarosan közlöm.

0 Tovább

40 felett gyakornokként – cáfolják az előítéleteket

Áprilisban egy bejegyzésemben foglalkoztam az ESZA Nonprofit Kft. „szenior gyakornoki programjával”. Ide kifejezetten korosabb ( legalább 15 éves munkatapasztalattal rendelkező) álláskeresők jelentkezését várták, akiket átképzés után az állami tulajdonú, uniós pályázatkezeléssel foglalkozó szervezetbe építenek be. Ilyen programról még nem hallottam, ezért megígértem olvasóimnak, figyelemmel követem és hírt adok róla. Nos, már javában zajlik a kiválasztás. Helyzetjelentés.

Örültem a kezdeményezésnek. Főleg azért, mert 40 felett (még inkább 50 felett) egyre nehezebb álláshoz jutni. A szenior álláskeresőknek rengeteg munkaadói előítélettel kell megküzdeniük: rugalmatlanság, lassú tanulás, ambíció hiánya, magas bérigény, elavult tudás, beilleszkedési nehézségek fiatalos csapatba …  és még lehetne sorolni. Aki pedig még szakmát is szeretne váltani, nos, neki még nehezebb. Rájuk szabott gyakornoki programmal még nem találkoztam. Egészen eddig. Ezért is kaptam fel a témát.

A blogbejegyzés publikálása után emailt kaptam Rátkai Balázs HR vezetőtől, aki örült az írásnak és kicsit részletesebben bemutatta a programot annak a hátterét. Én válaszomban arra kértem, adjon hírt az eredményekről.

Néhány nappal ezelőtt Rátkai Balázs jelentkezett. Íme egy rövid összefoglaló, hol tart a program.

112 CV érkezett

„Bármely piacvezető cég megirigyelné, ha látná, milyen önéletrajzok érkeznek” – írta levelében a HR vezető.

Pedig mindez egy fillérjébe sem került az ESZA-nak. Csak saját weboldalon és a munkaügyi központ weblapján hirdette meg a gyakornoki helyeket, illetve sajtóközleményt küldtek. Május végéig 112 pályázati anyag érkezett a 10-15 betölteni tervezett helyre.

Az önéletrajzok tartalmában nem észleltek olyan jelenséget, hogy az idősebb álláspályázók jelentkezési anyaga többletmunkát okozott volna, vagy nehezítette volna a kiválasztást.

A kiválasztás három részből áll. A CV-előszűrés után írásbeli tesztet írnak a továbbjutók, majd szituációs gyakorlattal kiegészített interjú következik. Tesztet eddig 70-en írtak, ebből 52 tesztet értékeltek, 35 felelt meg az elvárásoknak. Tehát körülbelül 70 százalékban érik el a jelentkezők a várható beválást megalapozó teszteredményt, ami az ESZA-nál az egyéb kiválasztási tesztek teljesítési arányához képest jobbnak számít. A HR vezető szerint a jelöltek alaposan felkészülnek, komolyan veszik a jelentkezést.

Sok képesség nem életkorfüggő

Az eddigi interjúk tapasztalatai: Sem személyiség tekintetében, sem fejlődési-tanulási elkötelezettség, sem beilleszkedési készség tekintetében nem érzékelhető „elmaradás”, hátrány az idősebb álláspályázók körében (csak 5-10 százaléknál vannak erre utaló jelek). A HR-igazgató úgy látja, hogy a rugalmasság, együttműködési készség, változásokra való nyitottság sokkal inkább személyiségbeli vonás, semmint munkaévek számától és életkortól függő tényező. „Pályakezdőknél – másik gyakornoki programunkban – érzékeltük, hogy a fiatalokban pedig a szülők életében látott munkahelyi minták képe él, és sokszor ehhez jobban ragaszkodnak, mint akár egy idősebb munkavállaló a saját korábbi élettapasztalataihoz.”

A program plusz előnye, hogy olyan pozíciókra is találtak alkalmasnak tűnő jelölteket, amelyekre korábban hiába keresték utánpótlást. Itt még persze lesznek állásinterjúk.

Remélem, hogy ez a tobozás mintát ad még sok munkaadónak és eloszlatja a szenior álláskeresőkkel szembeni előítéleteket.. Egy-egy ilyen akció egyébként jó hírét viszi a vállalatnak , és – amint látható – értékes pályázókat is hozhat.

Persze majd hírt adok a végeredményről és az új gyakornokok beválásáról is. Remélem, erről is beszámol Rátkai Balázs.

Szolgálati közlemények:

- A Facebookon itt vagyok elérhető.

- Kérdés vagy témajavaslat esetén a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com oldalra írjatok. Bármiről, ami foglalkoztat benneteket, visszásság az álláspiacon vagy jó gyakorlat.

- A kapott CV-ről a visszajelzésekkel jövő keddre végzek. Kérek egy kis türelmet.

Karácsony Zoltán

3 Tovább

Karrierstart Németországban – akinek sikerült

Január végén egy posztban foglalkoztam a német állami munkaügyi hivatal új akciójával, a „Job of My Life” (jobofmylife.de) projekttel. A cél, a hiányszakmákba külföldről – főleg Dél- és Közép-Kelet-Európából – tehetséges fiatalokat csábítani az országba, és a duális képzési rendszeren át cégekbe integrálni (tehát tanulás és munka párhuzamosan). Mindezt állami pénzen. Az írás után sok mailt kaptam, meg persze a szokásos hitetlenkedést. Akadtak, akik bele is vágtak. Egy kedves olvasómnak biztosan sikerült. Szeptembertől szakácsnak tanul Berlinben. Megírta nekem a sztoriját.

Akkori írásom nagy visszhangot keltett. A posztot közel 10 ezren olvasták, több tucat (körülbelül 50-60) levelet kaptam. Persze a reakciók között a lelkesedés mellett megjelent a kétkedés is. („Ez biztosan nincs így.” „Csak etetik az embereket.” „Hiszem, ha látom.” stb.)

Akadtak azonban, akik komolyan vették a lehetőséget, rengeteg energiát mozgósítottak a pályázásra. Egy fiatalemberrel például kéthetente mailt váltottunk. Hogy meddig jutott, nem tudom, mindenesetre a német munkaügyi referenssel levelezett.

A projekt iránti érdeklődés egyébként Európa-szerte óriási (nem csoda, Dél-Európában minden második fiatal nem talál állást.) A német munkaügy vezetője januárban azt nyilatkozta, néhány száz közvetítéssel számolnak. Így valószínűsíthető volt, hogy csak a legjobbak, a legkitartóbbak, a hiányszakmákat legjobban felmérők jutnak célba.

Örömmel jelentem, egy kedves olvasómnak, aki blogomból értesült a lehetőségről, sikerült. Ősszel kezdi szakács tanulmányait Berlinben, miután a hazai felsőoktatásból elege lett. A példája azt is mutatja, egy jó szakma többet érhet egy kevéssé piacképes diplománál.  Hadd adjam közre levelét.

„Tisztelt Karácsony Zoltán!
 
Engedje meg, hogy írjak pár sort a németek által szervezett  „The Job of My Life”  programról, és köszönetet mondjak, hiszen az ön blogján találtam rá erre a lehetőségre és nagyon úgy tűnik, a jövőben a program keretében, Berlinben fogom folytatni az életem.
 
Röviden magamról: 25 éves vagyok, kommunikáció és médiatudományt, azon belül újságírást tanultam egy vidéki főiskolán. A lesújtó jövőkép miatt kialakuló motiválatlanság és a komolytalan oktatás miatt nem fejeztem be a tanulmányaimat, helyette Dániában kötöttem ki, önkéntesként. Januárban jöttem haza és rá két hétre találtam rá a blogra. 
 
A folyamat: A program oldalán leírt útmutatások alapján a (miskolci) EURES tanácsadóknál érdeklődtem. Válasz és mindennemű segítség hiányában, (sajnos) felvettem a kapcsolatot szintén a program oldalán található bonni ZAV irodájával, leírva „vágyaim” , hogy a szakács szakmát kiválasztva szeretnék a program keretében tanulmányokat folytatni Németországban. A válasz a következő volt: a támogatást azok kaphatják meg, akik már jelentkeztek a német oktatási rendszerbe és van egy gyakorlati hellyel kötött szerződésük. Kaptam még egy jelentkezési lapot és egy e -mail címet ,ha úgy döntök jelentkezem.

A jelentkezési lap német volt természetesen, alapvető kérdésekkel mit szeretnék tanulni, melyik tartományban, nyelvtudás stb. A dokumentumot kitöltöttem, Baden-Württemberg, Hessen és Bayern tartományokat megjelölve, majd elküldtem. Ez januárban történt, már lassan kezdtem lemondani a dologról, mikor is március környékén a berlini ZAV hivatalától kaptam egy levelet, melyben röviden és velősen közölték, hogy nagyon kevés szakács pozíciójuk van az általam megjelölt tartományokban, de Berlinben már találtak is egy hotelt, ahol egy magyar jelöltet szívesen alkalmaznának. Kapva az alkalmon elküldtem nekik egy német önéletrajzot és vártam a választ.

A válasz meg is érkezett, melyben közölték, hogy szívesen találkoznának velem Berlinben egy személyes interjú keretében. Örömmel igent mondtam.

Megjelentem a hotel recepcióján a megadott időpontban. A hoteligazgató és a főszakács fogadott. Az interjút hála Istennek sikeresen abszolváltam és biztosítottak arról, hogy szeptember elsején elkezdhetek egy 3 hónapos gyakorlatot, majd januártól magát az oktatást.

Az oktatásról: Három éves képzés, heti öt napból négy a konyhán, egy nap a suliban. Korrekt fizetéssel a gyakorlatért. A szakácstanonc nem mosogat, nem készít elő, csak főz.

A támogatásról: Dióhéjban, előre kell fizetni a költségeket a ZAV pedig különböző dokumentumok útján visszafizeti a pénzt, legalábbis az utazással így volt.

A nyelvtanfolyamról: Az ottani munkára felkészítő nyelvtanfolyamot június elején kezdem, 160 óra heti 5 nap, 4 óra alkalmanként, nekem az ár 10 százalékát kell kifizetnem, 90 százalékát a németek utalják. Majd Berlinben 85 órát először ”teljes munkaidőben” az iskola elkezdése előtt, és 85 órát munka, oktatás közben. Nekem kellett itthon nyelviskolát keresni, akikkel a berlini ZAV is felvette a kapcsolatot. Berlinben nem tudom még, hogy lesz, de gondolom hasonló metódusban.

A szállásról: Még nem tudok semmit róla, olyan variációk hangzottak el, hogy talán a hotelban fogok lakni, de az is lehet, hogy kollégiumban, vagy egy német családnál.

Már nagyon várom, hogy elkezdhessem, álomszerű az egész. :)

Úgy gondolom ez egy hatalmas lehetőség a fiataloknak, akár az „idősebb fiataloknak”  , akiknek csak most kezd benőni a feje lágya és egy ilyen eséllyel olyan egzisztenciát és emberhez méltó életet tudnak elérni, ami itthon már nehézkesen sikerülne.

Üdvözlettel:
...” (P. B.)

Tanácsok a gyakornoki kijutáshoz

Ezt követően gratuláltam olvasómnak és megkértem, hogy adjon útravalót annak, aki megpróbálná. Íme tanácsai:

„Bátran el kell indulni, egyből az illetékeset kell kérdezni a ZAV-nál (ez a német állami munkaügyi szervezet – a szerk.), nem kell félni a nyelvtől, egyrészt jól beszélnek angolul, másrészt nagyon türelmesek. Bár igaz, hogy az első egy-két levelemet angolul írtam és megkértek, hogy a továbbiakban levelezzünk németül. Gondolom ez is egy szűrő rész lehetett. Tény, hogy minimum alap, de inkább középfokú német tudással, sokkal könnyebben lehet boldogulni. Nekem a hotelban az interjún voltak nehézségeim. Alapfokot adtam meg tudásszintnek az önéletrajzomban, de eléggé „belecsaptak a lecsóba” . A ZAV irodájában nagyon türelmesek voltak a nyelvet illetően, de a gyakorlati helyeknél ez már változhat.

Az oldalon sok szakma közül lehetett választani, de mindenképpen olyat válasszunk, amiben el tudjuk magunkat képzelni a jövőben, szeretjük, motiváltak vagyunk stb.. , mert jöhetnek nehézségek mind az iskolában, mind az életben. Huszon, harmincévesen bekerülni egy nagyrészt frissen érettségizett más kultúrában élő, más anyanyelvet beszélő közegbe, okozhat hullámvölgyeket. De! Ezek mind eltörpülnek amellett, hogy mit lehet nyerni.. Új nyelv magas szintű tudása, új szakma...”

Szolgálati közlemények:

- A korábban kapott önéletrajzok átnézése és a visszajelzés küldése még tart. 54 CV-t kaptam 30 körül járok. De mindenkinek válaszolok.

- A facebookon itt vagyok elérhető. Kérdés esetén ide írjatok. (vagy ha tetszett, minden like-nak örülök :))

0 Tovább

Melyek a legszexibb szakmák?

Ausztráliában a katona a legszexibb férfi szakma, míg a sportoló a legszexibb női. Megnéztem, milyen felmérések vannak erről más országokban. Az Egyesült Királyságban, Németországban és az USA-ban találtam hasonlókat. Íme a listák.

Definíciót nehéz adni, mi is számít szexi szakmának. Ahány felmérés, annyi szempont. Ahány válaszadó, annyiféle érzés, gondolat. Mindenesetre  a társadalmi presztízs, az elérhető kereset, az üres álláshelyek száma, a média által sugallt kép, a szakmában dolgozó ismerősök, a mindennapi életben szerzett tapasztalat feltétlenül befolyásolja a választást.

Ausztrália: katona és sportolónő

Néhány nappal ezelőtt bukkantam egy ausztrál felmérésre, amelyet egy társkereső oldal készített. (Érdekesség, hogy a VictoriaMilan.com.au a hűtlenekre fókuszál, a kapcsolatban élőket hozza össze.)

a legszexibb férfi szakmák:
1. Katona
2. Életmentő személyzet (egészségügy)
3. Kereskedő
4. Sportoló
5. Orvos

A legszexibb női szakmák:
1. Sportoló, rekreációs szakember
2. Egészségügyi dolgozó
3. Vendéglátós
4. Egyetemista
5. Jogász

Egyesült Királyság: művész, bankár, tanár

Az Egyesült Királyságban a Daily Mail napilap publikált februárban listát, amely nők értékelésén alapult.

Itt a sorrend:
1. Zenész, művész
2. Bankár, pénzügyi szakember
3. Tanár
4. Orvos
5. Újságíró

Sokkal rosszabbul végeztek a pénzzel kitömött futballisták, akikre csak a hölgyek 1 százaléka szavazott. Főként azért, mert beképzeltnek, önimádónak tartják őket és rossz a hírük.

Németország: orvos és jogász az élen

Németországban a parship.de online társkereső portál tavaly 23 ezer felhasználó adatait elemezte. A párjukat keresők megadhatták, hogy milyen szakmák képviselőit részesítik előnyben.

A legszexibb férfi szakmák:
1. Orvos
2. Építész
3. Pszichológus
4. Tudományos munkatárs
5. Rendőr
6. Tanár
7. Jogász
8. Újságíró
9. Vállalati tanácsadó
10. Mérnök

A legszexibb női szakmák:
1. Jogász
2. Légi utaskísérő
3. Orvos
4. Ügyvezető
5. Tudományos munkatárs
6. Építész
7. Idegen nyelvű tudósító
8. Mérnök
9. Tanár
10. Televíziós műsorvezető

Egyesült Államok: a XXI. század legszexibb szakmája

Az USA-ból kicsit más megközelítésű hírt találtam a „sexiest job” kifejezésre. Ott a tekintélyes Harvard Business Review üzleti folyóiratban bukkantam egy cikkre, amelyben a XXI. század legszexibb munkáját mutatták be. Hogy melyik is ez? Nem fogják kitalálni. Nem a színész, nem az agykutató, még csak nem is kosárlabdázó. Hanem az „adattudós” (data scientist).

Magas fizetés, hiányszakma, karrierlehetőség a legvonzóbb munkaadóknál. Többek között e szempontok alapján esett a választás erre a 2008 óta létező foglalkozásra. A data scientist az, aki az interneten fellelhető, vagy egy weboldal által összegyűjtött adatokban összefüggéseket keres és ezekből különféle módszerekkel javítja a szolgáltatás színvonalát, növeli a hirdetésekben az átkattintási rátát. Például egy Facebook-felhasználó sokkal relevánsabb hirdetést lát az oldalán. Olyan ismerősöket javasol bejelölésre a rendszer (people you may know), akiket valószínűleg tényleg ismer. A nagy technológiai cégek (Google, Yahoo, Facebook) két kézzel kapkodnak a „data scientist”-ek után. Valójában azonban kevés a jó szakember, nagyon összetett tudás kell hozzá (programozás, logika, statisztika, közgazdaságtan). Bővebben a szakmáról itt.


Szolgálati közlemények olvasóimnak

- Módosult a webcím. Múlt héten módosult blogom webcíme. Sajnos az automatikus átirányítás még nem működik, de minden fórumon igyekszem jelezni, hogy a webcím job-allas - ról jobb-allas - ra változott. Ide, a http://jobb-allas.postr.hu - ra került át minden cikk.

- Dolgozom a CV-ken. Múlt heti felhívásomra, amelyben a nekem elküldött önéletrajzokról visszajelzést ígértem, összesen 54 önéletrajz érkezett. Eddig 25-öt tudtam megválaszolni (érkezési sorrendben reagálok). Így akinek még nem válaszoltam, kérem kicsit a türelmét. Köszönöm.

- Kérdés: Mi zavar benneteket az álláspiacon? Milyen problémákat láttok? Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Írjátok meg a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címre.

- A Facebook-on itt vagyok elérhető.

2 Tovább

Így leszel sikeres pályakezdőként - 10 tanács és egy ajánlat

Tegnap kora délután elugrottam az ELTE Múzeum körúti épületéhez, ahol „Kapunyitási pánik konferenciát és állásbörzét” tartottak. A diplomázás előtt állókat készítették fel a munka világára: az álláskeresére, az önmenedzselésre. Ennek kapcsán néhány tipp tőlem, illetve ingyenes segítség, aki önéletrajzáról szeretne véleményt...

A diplomázás felé közeledve a „kapunyitási pánik” érzése szerintem mindenkinek ismerős. Egyszer ugyanis mindenkinél bekövetkezik, hogy kikerül az iskola védő falai közül és egy kiszámíthatatlannak tűnő világban találja magát. 13 évvel ezelőtt én is hasonló cipőben jártam. Akkoriban fogalmam sem volt, hogy német-média szakos diplomával a (nyelv)iskolákon és a nyomtatott sajtón kívül merre is lehet elindulni. Önéletrajzot írni pedig senki sem tanított meg az 5 éves egyetemi tanulmányok alatt.

Legyen kötelező a karriermenedzsment

Tegnap a kapunyitási pánik állásbörzén a munkaerőt kereső cégek standjai között járva, HR-eseket kérdezve az a benyomás alakult ki, mennyire nincsenek tisztában a fiatalok a lehetőségeikkel, mennyien nem tudják, mit is kezdjenek magukkal. Az egyetem, főiskola tompíthatná a pánikot, ám úgy tűnik, nem teszi vagy a hallgatók egy része nem tartja fontosnak a tájékozódást.

Felteszem a kérdést: Miért nem kötelező a diplomához egy 1 szemeszteres karriermenedzsment szeminárium elvégzése (néhány helyen egyébként fakultatív tárgyként elvégezhető)? Mert hiába egy kitüntetéses minősítésű diploma, ha valaki nem tudja, merre induljon vagy képtelen eladni magát.

Augusztus 1-jén folytatják

A rendezvény atyja Kárász Róbert, a TV2 műsorvezetője, tavaly indította útjára a fiatalok karrierépítését segítő rendezvényt. A mostanira már közel 20 – elsősorban multinacionális munkaadó jött el, mellettük két napon át előadások, workshopok, személyes tanácsadás segítette a frissen diplomázókat coachokkal, HR-szakértőkkel, céges személyzeti szakemberekkel.

Amint azt a helyszínen Kárász Róberttől megtudtam, a rendezvénynek lesz folytatása. „Augusztus 1-3 között egy újabb fesztiválon újratöltjük a gondolatokat, de akkor már 12 koncerttel szórakoztatni is fogunk” – mondta a program ötletgazdája.

Az ilyen támogató rendezvények – ahogyan például az egyetemi állásbörzék - manapság különösen fontosak. Munkához ugyanis egyre inkább csak a legjobbak jutnak. Ki ne hallaná naponta az egyre riasztóbb számokat. A 24 év alatti magyar munkaképes fiatalok 30,5 százaléka munkanélküli, és ez még kedvező adatnak mondható európai összevetésben.

Nem tudom megállni, hogy a rendezvény apropóján ne osszak meg néhány gondolatot még az iskolapadban ülőkkel illetve első munkahelyüket keresőkkel.

1. Már egyetem alatt kezdj el dolgozni. Munkahelyet még nem látott pályakezdőre nem nagyon kíváncsiak a munkaadók. Éppen ezért valamennyit dolgozz az egyetem alatt. Legalább szakmai gyakorlaton vegyél részt.

2. Jó szakmai gyakorlati helyet keress. Nem ajánlatos a legkönnyebb ellenállást keresni. Egy névtelen Bt-nél valós munka nélkül elvégzett szakmai gyakorlat keveset ér. Minél jobb nevű a cég és minél tartalmasabb a gyakorlat, annál könnyebb lesz a karrierindítás.

3. Készíts stratégiát. Még mielőtt önéletrajzot írsz, határozd meg a célodat és készíts útitervet, akár tanácsadó segítségével. Mérd fel a szóba jöhető munkakörök, cégek körét, nézd meg, milyen csatornán veszik fel az új munkatársakat, hol tudod a döntéshozók figyelmét felhívni személyedre. Azért is fontos ezt átgondolni, mert nagyok a különbségek szakmák és cégek között.

4. Ne sablon önéletrajzban gondolkozz. A CV attól jó, hogy megkülönböztet téged a versenytársaktól. Keresd meg és mutasd be azokat a pontokat, amelyben más vagy a többieknél. Minden alkalommal cégre és pozícióra szabott CV-t adj be.

5. Kezeld kiemelten a nyelvtudást. A nyelvtudás (legalább erős középfokú szint) legalább olyan fontos, mint a szakmai ismeret. Ne a nyelvvizsga-bizonyítványra menj rá, hanem folyamatosan csiszold a tudásodat. A versenyszférában az azonnal lehívható tudás számít, ami állásinterjún percek alatt kiderül.

6. Óvatosan a fejvadászokkal. Gyakori tévhit pályakezdők körében, hogy „a fejvadász azért dolgozik, hogy majd nekem állást szerezzen”. Hát  nem… Az ő fizető ügyfele a munkaerőt kereső cég. Nem akarlak benneteket eltanácsolni: Keressétek velük a kapcsolatot, kérjetek tőlük tanácsot, de ne (csak) rájuk építsétek az álláskeresést.

7. Legyen benned alázat a munka és a munkaadó iránt. Szerintem az egyik legfontosabb eleme a karrierépítésnek pályakezdőként. Ennek szellemében a kezdő fizetés helyett a fejlődési lehetőség és a tanulás előrébb álljon a prioritások között.

8. Ne ess kétségbe a kudarcoktól. Egy vizsgát sikeresen letenni sokkal könnyebb, mint az első munkahelyet megtalálni. Elképzelhető, hogy több tucat vagy akár 100-150 pályázatot is el kell küldeni, és sok interjún helyt kell állni. Ma sokkal nehezebb állást keresni, mint 10 évvel ezelőtt, amikor zakatolt a gazdaság.

9. Ismeretség nélkül is célba érhetsz. „Persze, neki könnyű volt, mert volt protekciója.” Ki ne hallotta volna ezt a mentegetőzést? Bizonyára akad sok eset, amikor valaki így jut álláshoz. De ez kevés az önfelmentéshez. „Megtettél mindent a sikerért?” – teszem fel ilyenkor a kérdést. Szerintem kellő kitartással és tudatossággal protekció nélkül is célba lehet érni. Lehet, hogy nem az álomállásra (bár az sem zárható ki), de kenyérkeresetet jelentő munkára bizonnyal. És ez a siker sokkal értékesebb, mintha belöktek volna a céghez. Közben persze te is építsd kapcsolati hálódat…

10. Mutatkozz be minél több szakembernek. Lehet személyesen – például állásbörzéken, vagy online – például üzleti kapcsolatépítő oldalakon. A lényeg: minél többen ismerik erősségeidet, annál nagyobb eséllyel ajánlanak üres állásra. A megüresedő pozíciók több mint felét ugyanis meg sem hirdetik…

Ajánlatom álláskeresőknek

Hadd tegyek ezúttal egy felajánlást. Aki ma vagy pénteken elküldi nekem önéletrajzát a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címre, néhány mondatos visszajelzést adok neki, mit tartok jónak és min lenne érdemes javítani. Természetesen ingyenesen.

Karácsony Zoltán

u.i.:

Egy tévés barátom riportot forgat a hazai álláspiacról. Ha valaki álláskeresőként szeretné megosztani véleményét, kérem írja le nekem elérhetőségét szintén a karacsony.zoltan75@gmail.com mailcímre. Lehetőség a tévés szereplésre. És a nyilvánosság álláshoz is segíthet...

A facebookon itt vagyok jelen. Ha tetszett, minden like-nek örülök. :)

UPDATE: már tucatnyi CV érkezett, így eltart egy darabig a válasz. De mindenkinek válaszolok. Ja és még valami. Természetesen minden kapott CV-t bizalmasan kezelek, harmadik félnek nem adok ki.

0 Tovább

A legjobb és a legrosszabb szakmák – amerikai szemmel

Itt egy közelmúltban publikált lista az Egyesült Államokból. Magyar szemmel akadnak meglepetések mind a legjobbak, mind a legrosszabbak között. Arra azonban alkalmas egy ilyen lajstrom, hogy differenciáltabban nézzünk a munkákra: a pénz és a társadalmi presztízs mellett a karrierkilátás, a munkakörülmény és a stresszfaktor is fontos szempont. Íme a lista és a végén kommentem.

Ismét, immáron 25. alkalommal állította össze a „Legjobb állások” listáját a a Careercast.com amerikai portál. Összesen 200 szakmát vettek nagyító alá négy fő szempont alapján: munkakörnyezet, fizetés, karrierkilátások, stressz. Az összesített rangsort pedig a négy tényező súlyozásával állították össze. Ebben a fizetés és a karrierkilátások nagyobb, míg a munkakörnyezet és a stressz kisebb súlyt kapott.

Nézzük, melyik a 10 legjobb szakma az Egyesült Államokban: (a teljes lista itt érhető el)

1. Aktuárius - pénzügyi kockázatértékelő (éves fizetés: 91 211 dollár, 1 dollár = 229 forint)
2. Orvosbiológiai mérnök (85 163 dollár)
3. Szoftverfejlesztő mérnök (89 147 dollár)
4. Hallásspecialista (szakorvos) (68 135 dollár)
5. Pénzügyi tanácsadó (107 222 dollár)
6. Fogászasszisztens (69 107 dollár)
7. Munkaterapeuta (74 108 dollár)
8. Optikus (95 254 dollár)
9. Gyógytornász (78 102 dollár)
10. Számítógépes rendszerelemző (79 145 dollár)

Néhány érdekesebb szakma helyezése:

14. Egyetemi tanár
15. Állatorvos
19. Szociológus
24. Webfejlesztő
25. Történész
31. HR manager
40. Piackutató
47. Könyvelő
58. Pszichológus
66. Vízvezetékszerelő
73. PR-szakember
75. Menedzserasszisztens
78. Biztosítási ügynök (tanácsadó)
86. Recepciós
99. Betegápoló
105. Biztonsági őr
106. Fitnesstréner
108. Kamionsofőr
129. Pilóta
135. Reklámértékesítő
146. Taxisofőr

… és a 10 legrosszabb szakma

1. Újságíró - nyomtatott sajtóterméknél (36 000 dollár)
2. Favágó (32 870 dollár)
3. Katona (41 998 dollár)
4. Színművész (17,44 dollár/óra)
5. Olajipari munkás (37 640 dollár)
6. Mezőgazdasági munkás (60 750 dollár)
7. Óraleolvasó (gáz, víz, villany) (36 400 dollár)
8. Postás (53 090 dollár)
9. Ács (34 220)
10. Utaskísérő (repülő) (37 740 dollár)

Kommentem:

Látványosak az ilyen listák. Ám szerintem pályaválasztásnál vagy -módosításnál érdemes ezekkel óvatosan bánni. Nincs ugyanis olyan, hogy ’a’ legjobb szakma, hanem mindenkinek más a legjobb. Úgy gondolom, hogy hosszú távon csak olyan munkában leljük örömünket, amit szenvedéllyel végzünk, amely során repül az idő.

Arra azonban alkalmas egy ilyen lista és annak szempontrendszere, hogy kicsit differenciáltabban tekintsünk a szakmákra. Ne csak a fizetést vagy a társadalmi presztízst vegyük alapul, hanem a karrierkilátásokat, a stresszfaktort, az egészségügyi kockázatot. 

Biztos vagyok benne, hogy egy hasonló lista Magyarországon teljesen másként nézne ki. Például az USA-ban az egészségügyben, a kutatás-fejlesztésben sokkal nagyobb pénzek mozognak, és lehetőségek kínálkoznak, mint nálunk. Ott az első húszban hemzsegnek az ilyen szakmák, míg nálunk ezeket inkább alacsony fizetéssel és stresszel azonosítják (nem alaptalanul), a kutatás-fejlesztésben kínálkozó munkák pedig erősen korlátozottak.

Nálunk eddigi tapasztalatom alapján mérnöki, informatikai, pénzügyi munkakörök kerülnének top pozícióba, míg az egészségügyhöz, oktatáshoz kapcsolódók a lista második felébe. A "legjobb" amerikai szakma, az aktuárius viszont nálam is a legjobbak között szerepelne...

Karácsony Zoltán

u.i.: A facebookon itt vagyok fent. Ha van kedvetek, egy like-kal csatlakozzatok. Kérdés vagy témajavaslat esetén a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címen várom észrevételeiteket, impulzusaitokat.

0 Tovább

45 évesen gyakornokként? – mintaadó program indul

Örömmel olvastam a minap az MTI hírei között, hogy szenior gyakornoki programot indít az uniós pályázatkezeléssel foglalkozó ESZA Nonprofit Kft. Azokat keresi, akiknek minimum 15 éves munkatapasztalata van, tartósan munkanélküliek és pályát módosítanának. A program egy óriási álláspiaci problémára világít rá. A cégek zöme ugyanis nem tud mit kezdeni a szenior pályakezdőkkel.

Három évvel ezelőtt elkísértem Tibor barátomat a Corvinus Egyetem állásbörzéjére. Tibor pályát akart  váltani. Akkor 38 éves volt, informatikusként dolgozott 15 éven át, majd munka mellett elvégezte a Corvinus pénzügy szakát. Éppen akkor szerezte meg közgazdász diplomáját és úgy gondolta, pénzügyi elemzőként szeretne dolgozni multinacionális cégnél.

Csak huszonéves lehet frissdiplomás?

Erre az egyetem állásbörzéjét gondolta ideális terepnek, hiszen ő is az intézmény kapuin belül szerezte diplomáját. Legalább 15 olyan standhoz lépett oda, ahol pályakezdő közgazdászokat kerestek. Mellette állva végig figyeltem a munkaadók tekintetét és (meta)kommunikációját. Érdekes tanulmány volt. A standok egy részénál a kiállítók arcáról eltűnt a mosoly és jött a bevett szöveg („Nézze meg a weboldalunkon található állásokat, töltse fel önéletrajzát, pályázzon az állásokra”). Látszott rajtuk, hogy egyszerűen nem tudnak mit kezdeni Tiborral. Hiába mondta, hogy ő pályakezdő, egyszerűen 38 éves kora miatt nem annak kezelték. A legárulkodóbb egy olyan stand volt, ahol egy huszonéves HR-es – még mielőtt Tibor bármit is mondott volna magáról – azzal kezdte, hogy ők csak pályakezdőket keresnek. Számomra akkor és ott egyértelmű volt: a munkaadók jó része sablonokban gondolkodik: számukra a frissdiplomás 21-25 év közötti fiatal.

Azóta sokakkal beszéltem, akik hasonló cipőben járnak. Többségük tehetetlen. Ők 35, 45 évesen kitanult új szakmájukban nem találnak állást, mert a piac képtelen őket pályakezdőként kezelni.

Előítéletből nincs hiány. „Nem képesek fejlődni”, „Családjuk van és ezért sok pénzt kérnek”, „Rugalmatlanok” és még sorolhatnám a stigmákat.

A munka- és élettapasztalatra lehet építeni

Való igaz, hogy mások, mint a huszonévesek. Nem kevesebbek, hanem mások. Elképzelhető, hogy lassabban tanulnak, mint a fiatalok, ám rengeteg olyan elem van (élettapasztalat, munkahelyi múlt, emberi kapcsolatok kezelése), amelyben erősebbek, amire építeni lehet.

Az igazi gond azonban az, hogy esélyt sem kapnak a bizonyításra. És nincsenek (vagy nagyon elvétve vannak) minták az ő pályakezdőként való kezelésükre.

Ezért olvastam örömmel az uniós pályázatkezeléssel foglalkozó ESZA Nonprofit Kft. kezdezményezését. Ők kifejezetten „szenior” (a munkaerőpiacon legalább 15 évet eltöltött) álláskeresőket vesznek fel gyakornoki programjukba. Ez is jelzés, hogy a negyvenesek is lehetnek gyakornokok. A kiválasztás után 15 főnek adnak fél éves munkaszerződést, akik így beletanulhatnak az uniós pályázatkezelésbe, majd ha megfelelnek, akkor szerződést hosszabbítanak velük.

Hadd csináljak egy kis reklámot ennek a programnak. Az érdeklődők május 31-ig jelentkezhetnek, amelyről további részletek az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. honlapján  - http://www.esza.hu/esza_nonprofit/karrier. Több ilyen kezderményezésre lenne szükség.

Multin belül működik a pályamódosítás

Ugyan az elején szaapultam a multi munkaadók hozzáállását, ám házon belül azért ők nagyon profin kezelik a karrierváltást. Nem egy cégnél működik a „job rotation” nevű HR-es eszköz. Ebben a munkatársak cégen belül 5-6 évente pályát válthatnak, például a pénzügyből a HR-be, a jogról a logiszikába. Ők is tudják, hogy még a legtehetségesebb munkaerő is kiég, ha huzamosabb ideig ugyanazt a munkát csinálja. A hosszú távú megtartáshoz pedig kell a váltás. Csak a kívülről pályázó gyakornokjelöltekkel nem tudnak mit kezdeni.

Azért felteszem a kérdést: Halott valaki az ESZA-hoz hasonló programról? Ha igen, írja meg nekem a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címre

A facebookon itt vagyok fent. Ha van kedvetek követni, minden like-nek örülök.

0 Tovább

Bringázz a munkába! – nekem ezért éri meg

Idén most szombaton indul a „Bringázz a munkába" kampány, amely a munkahelyre biciklizést népszerűsítő kezdeményezés. Bevallom őszintén, korábban nem szerettem a kerékpárosokat, sem a Budapesten kerekezést, de márciustól én is beálltam a sorba. Eddig bejött. Miért is jó a munkahelyre tekerni? Íme az én példám.  

Tíz évvel ezelőtt el sem tudtam volna képzelni magamról, hogy kerékpárral érkezzek a munkahelyre. Budapesten az autóból vagy a buszból kinézve ugyanis főként feszültséget és veszélyt láttam az utakon. A bringások bicikliút híján az autók között cikáztak, az autósok pedig idegesen kerülgették és perlekedtek az eléjük vágó, a szabályokat semmibe vevő kerekezőkkel. Nem vitatom, hogy ilyen momentumokat ma is látni, ám úgy érzékeltem, néhány éve valami megváltozott. Egyre több lett a kerékpárút, egyre több békésen hajtó biciklis bukkant fel, és egyre több ismerősöm, kollégám építette erre munkába járását.

Így raktam össze új életemet

Idén február közepén aztán nálam is megtörtént az áttörés. Részint a Monster állásportálnál két informatikus kollégám lelkesedése, részint a télen rám rakódott néhány kiló ledolgozása, részint egy új nézőpont megismerése miatt. Elkezdtem összerakni „új életemet” az utakon. Érdemes mindenkinek átgondolni, mert a napi taposómalomban hajlamosak vagyunk a legésszerűbb megoldások felett átsiklani. Én a budai agglomerációban (Nagykovácsi) lakom, két munkahely között ingázom napközben: az óbudai Lajos utca (Haszon Magazin) és a Nyugati pályaudvar (Monster.hu állásportál). A nagy szintkülönbség miatt a Nagykovácsi - irodák közötti biciklizés szóba sem jöhetett. Ám ha autóval eljutok a Duna közelébe, onnantól biciklire pattanva már szinte nincs is szintkülönbség. Zárt kerékpártároló híján csak olyan bicikli jöhetett szóba, ami elfér az autóban, így naponta haza tudom vinni. Ez pedig rövid osztás-szorzás és kérdezősködés után csak összecsukható kerékpár lehet.

Összecsukható kerékpár 15 ezerért

Az interneten böngészve és kollégáim körében kérdezősködve kétféle megoldás kínálkozott. Vagy dizájnos, új fejlesztésű bicikli, amelynek az ára 70 ezernél kezdődik, de inkább 100 ezer forint felett kapható vagy Camping-szerű használt bicikli 10-20 ezerért. Utóbbi mellett döntöttem. Már csak azért is, mert előre nem tudja az ember, egyáltalán bejön-e neki ez a munkába járási forma.

Egy internetes közvetítőoldalon pár órás keresés után 15 ezer forintért megvettem új közlekedési eszközömet február 28-án. Nem kispályáztam, másnap, március elsején indultam először útnak az Amfiteátrumtól a Nyugat pályaudvarra. A parkolás után fél perc alatt kivettem és „üzembe helyeztem” a járgányt, majd mínusz 1 fokban reggel 7 óra körül 20 percnyi tekerés után meg is érkeztem a Nyugatihoz.

Az eredmény: új dimenziót kaptak napjaim

A márciusi havazás miatt két hetet kihagytam, ez most a negyedik hetem két keréken. Nem túlzás azt állítani, hogy azóta új dimenziót kaptak munkanapjaim. A nyeregben van időm felkészülni a munkanapra, kicsit elgondolkodni a napi menetrenden, közben elsuhanni a Bécsi úton a labdával dekázó Puskás öcsi pár hete felavatott szobra előtt, a budai rakpartra érve megcsodálni a Dunát, átkukkantani a Szigetre, néhány kocogóval megküzdeni a Margit-híd enyhén emelkedő első szakaszát, érezni a szelet a folyó fölött (valamikor kellemes is tud lenni) végigsiklani az enyhén lejtős Pozsonyi úton, majd a Radnóti utca végén a Westpoint Irodaház garázsában lakattal lezárni a járgányt és a reggeli mozgást, hogy aztán elindulhasson a szellemi munka. Irodai ülőmunkát végzőként ez különösen fontos.

Ugyan sokan azt gondolják, a kerékpározók izzadtan érkeznek, ám minden a ritmustól függ. Ha nem sietsz, nem izzadsz meg. (Főleg nem reggel 7 órakor, amikor először nyeregbe pattanok). Apró trükk, amit én is Zsolt kollégámtól tanultam: az utolsó 1 kilométert nagyon lassan tekerd meg, akkor van a menetszéllel van időd lehűlni. És persze legyen a nálad egy kis méretű törölköző.

Anyagi haszna is van a projektnek. Ha csak minden második munkanapon megyek kerékpárral, akkor havi 6 ezer forintot költök jegyre a 10 500 forintos BKV-bérlet helyett. Tehát a 15 ezer forintos biciklim 3 hónap alatt behozza az árát. (Eső és öltönyös megjelenések esetén a kerékpár nálam – egyelőre - nem jöhet szóba.)

Nincs dugó, könnyű parkolás, egyedül vagy

De számomra az igazi profit a történetben maga a testmozgás, a csodás Duna-parti kulissza, a szabadság érzése, a könnyű parkolás, új utak felfedezése. Biciklivel az ember sohasem kerül dugóba, percre pontosan kiszámítható a menetidő, a lábától függ a tempó. Nem kell zsúfolt buszon állni, kellemetlen szagokkal szembesülni, vagy autóval araszolni, parkolóhelyre vadászni.

Tervezem, hogy időnként munka után majd kikerekezek a Margitszigetre és a sportcentrumot bázisként használva futok egy kicsit, majd zuhanyzás után kerekezek vissza az autóhoz.

Vonattal, HÉV-vel is kombinálható

Ez az én példám, ám szerintem bárki kialakíthatja ezt az életstílust. Például az agglomerációból érkezve vonaton vagy HÉV-en az összecsukható kerékpár ingyen szállítható, a városon belül lakóknak pedig még erre sem kell figyelni. Vannak bicikliutak, rengeteg a kerékpársáv, az autósok pedig nem tekintenek ellenségként a kerekezőkre. Sőt, azt vettem észre, inkább figyelnek rájuk/ránk.

Persze én csak félig vagyok „zöld”. A Dunáig autóval pöfékelek, ám úgy érzem, hogy a magam módján azért teszek valamit a környezetért és fizikumomért.

A Bringázz a munkába kampány ezen a héten szombaton indul. Családos vidékiként a hétvégi nyitány nem jöhet szóba, de egy hétközi reggeli happeningre mindenképp kinézek. Nem akarom senkire sem ráerőszakolni mintámat, és reklámembere sem vagyok az eseménynek. Csak el akartam mondani, miként éltem meg a váltást.

Üzenet a munkaadóknak

És persze a kedves munkaadóknak javaslom, támogassák akár biciklitárolóval, akár zuhanyzási lehetőséggel a kollégák bejárását. Javul a kondíciójuk, jobb kedvvel kezdik a munkát, motiváltabbak lesznek, ha ráéreznek ennek az ízére és hálásak, ha a cég segít ebben. Induljanak ki a példámból...

Karácsony Zoltán

u.i.: A facebookon itt vagyok fent. Ha van kedvetek, egy like-kal csatlakozzatok. Kérdés vagy témajavaslat esetén a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címen várom észrevételeiteket, impulzusaitokat.


0 Tovább

Mi történik a brit álláspiacon? - háttér

„Munkaerőt hívtunk és emberek jöttek.” Max Frisch német író szavai („Wir haben Arbeitskräfte gerufen, und es sind Menschen gekommen”) ugrottak be azonnal, amikor néhány héttel ezelőtt a bevándorlás várható szigorításairól érkeztek hírek az Egyesült Királyságból. Mi történik a brit álláspiacon? Miért bírálja a 2004-es kelet-európai nyitást mindkét nagy párt?

David Cameron konzervatív brit miniszterelnök március végén hibának nevezte a 2004-es álláspiaci nyitást az új EU-tagállamok polgárai – így a magyarok – előtt  és kilátásba helyezte a kelet-európai uniós bevándorlás szigorítását. Ezzel gyakorlatilag egy platformra került a legnagyobb ellenzéki párttal. Ed Miliband, a Labour vezetője már egy ideje kritikus szavakkal illeti párttársai, az akkori Blair-kormány döntését. Néhány nappal később a két nagy párt befolyásos parlamenti képviselői kezdtek el hangosan gondolkodni, miként lehetne elzárni a kelet-európai munkavállalók elől a brit jóléti rendszer forrásait. A cikk itt. Jövőre ugyanis jön a román és a bolgár álláspiaci nyitás és akkor még nagyobb lesz a nyomás a brit ellátórendszereken.

Hiába, a brit szigeteken is érződik a válság. A 24 év alatti munkaképesek több mint ötödének nincs munkája, összességében pedig 2,5 millió brit keres mindhiába állást. A politika érzi ezt a feszültséget és a leggyengébb láncszemet támadja. Ők pedig most a „kelet-európaiak”.

Ugyanaz a jelenség kezd megelevenedni, mint ami Németországban a nyolcvanas években a törökök irányába, és amelyet Max Frisch fentebb fogalmazott meg zseniális tömörséggel.

Gazdasági racionalitásból nyitottak 2004-ben

Senkinek ne legyen illúziója: 2004-ben a brit politika nem szolidaritásból, hanem kőkemény gazdasági érdekből nyitotta meg álláspiacát. Egyszerűen friss, tehetséges, dinamikus munkaerőre volt szüksége a munkaerőhiánnyal küzdő gazdaságnak. Ráadásul a német-holland-francia-osztrák munkaerőstop miatt szinte minden bátor, vállalkozószellemű munkavállalót elszívtak.

A keletiek pedig jöttek. Mihály nevű ismerősöm kilenc évvel ezelőtt 25 évesen, frissdiplomásként hagyta itt Magyarországot. Ott teljesen alulról, gyári munkásként kezdte, most egy 10 egységből álló pizzériahálózat tulajdonosa Hartlepoolban, több tucat embernek ad munkát. Mi lett volna a londoni Cityben a magyar-lengyel-balti-cseh-szlovák pénzügyi szakemberek, az építőiparban a szakmunkások, a vendéglátásban a pincérek, szakácsok, recepciósok, a pizzafutárok vagy az egyszerű gyári összeszerelő munkások nélkül? Ahogyan a német gazdasági csoda sem lett volna elképzelhető a kelet-poroszországi, NDK-s és szudétanémet menekültek, majd később a török és észak-afrikai vendégmunkások nélkül, úgy a brit gazdaság növekedéséhez is jelentősen hozzájárultak a kelet-európaiak.

Az új munkavállalók után fizetett járulékokból, a fogyasztásukból nőttek a költségvetési bevételek, megmozgatták az ingatlanbérleti piacot, az őket alkalmazó munkaadók pedig többet termeltek, szolgáltattak és így szintén nem csekély hasznot húztak.

Nem szavaznak, szervezetlenek, kicsi a lobbierejük

Ám NEM MUNKAERŐ érkezett a szigetországba, hanem több százezer EMBER. Akik hozták magukkal kultúrájukat, sajátos akcentusukat, habitusukat, egy idő után családtagjaikat vagy éppen családot alapítottak a szigetországban. Amíg megy a szekér, addig a politika számára észrevétlenek, ám mihelyst beköszönt a recesszió, változik a helyzet. Ugyanis közülük is sokan elveszítik állásukat, harcolnak az egyre szűkösebb álláspiacon, gyermeket nevelnek vagy éppen egészségügyi ellátásra szorulnak. 8-9 évnyi távollét után már nincs vagy nehéz a visszaút szülőhazájukba. A tősgyökeres munkanélküli angolok pedig hajlamosak az ő jelenlétükre fogni bajaikat. Könnyű őket támadni. Nincs szavazati joguk, lobbierejük minimális, sztrájkkal sem fogják megbénítani az országot.

Félreértés ne essék: jogosnak tartom, ha a britek távol akarják tartani maguktól a „megélhetési bevándorlókat”.  Azokat, akik igazából nem dolgozni akarnak, hanem visszaélve a brit szociális ellátórendszerrel - különféle segélyekből szaktudás, nyelvtudás és motiváció nélkül elevickélni. Ám attól tartok, hogy a brit politikusok szavai olyan irányba terelik a közhangulatot, hogy az már a dolgos, érvényesülni akaró, de éppen hullámvölgybe kerülő külföldieket is sújtja.

London főpolgármestere a másik pólus

Azért legyünk igazságosak. Akadnak a brit politikában másféle hangok is. A hét elején olvastam Boris Johnson, London főpolgármesterének (korábban újságíró és oktatási szakpolitikus) cikkét egy angol napilapban. Itt érhető el.

Felidézi egy közelmúltbeli beszélgetését egy helyi fejvadász hölggyel, aki a vendéglátóiparba helyez el álláskeresőket. Ő azt mondta a főpolgármesternek, hogy tízből egy az alkalmas brit pályázó. A többi helyet külföldi származásúakkal töltik fel. Egyszerűen azért, mert jobbak: munkamorálban, kitartásban, felkészültségben.

És akkor most Johnson eszmefutatása (nem szó szerinti fordítás csak a lényeg): Nem rúghatunk ki az országból olyan embereket, akik jogszerűen itt tartózkodnak és dolgoznak. Ráadásul közgazdaságilag teljesen értelmetlen azért bírálni a kelet-európaiakat, mert korábban felkelnek, keményebben dolgoznak, udvariasak, segítőkészek és hozzájárulnak ahhoz, hogy Londonban a vendéglátás virágzó üzletág legyen.

Szerinte az sem igaz, hogy ha nem lennének itt a keletiek, akkor ugyanazt a munkát a britek el tudnák végezni. A szolgáltatás színvonala ugyanis alacsonyabb lenne, kevesebb turista jönne, kevesebbet költene stb.  Aztán a cikk végén nem felejti el bírálni a korábbi munkáspárti oktatáspolitikát…

No hát, lám, versenyképesség-növelő hatása is van a bevándorlásnak, amiből pedig hosszú távon a brit oktatási rendszer is profitálhat. Johnson érvelése azonban vélhetően kevés szavazatot hoz a konzervatívoknak…   

Hogy mi ebből a tanulság?

1. A brit álláspiacon kelet-európaiként most némi ellenszéllel kell megküzdeni. Különösen az alacsonyabb képzettséget igénylő szakmákban. Ugyan 2015-ben tartják a következő parlamenti választásokat, ám annak közeledtével a politika eredményt akar felmutatni. Valamilyen korlátozást foganatosítani fog az egyébként is euroszkeptikus Tory-kormányzat.

2. A britek jobban megnézik, kik is akarnak náluk dolgozni. Cameron miniszterelnök már jelezte, hogy ellenőrzik mennyi esélye van a külföldről érkező uniós álláskeresőknek. Pl. a nyelvtudás hiánya kizáró ok lesz.

3. Hiányszakmákban továbbra is várnak új munkaerőt.

Karácsony Zoltán

Szolgálati közlemények:

1. Pénteken 9-10 óra között chaten lehet tőlem kérdezni illetve megosztom gondolataimat a Virtuális Állásexpón a németországi munkavállalás témában, a www.allas-expo.hu oldalon. A Programok menüpontban látjátok a paramétereket. (és egyébként itt 27, főleg multinacionális munkaadóval is lehet találkozni, akik több száz állásra keresnek új munkatársakat péntek estig.)

2. A facebookon itt vagyok fent. Ha van kedvetek, egy like-kal csatlakozzatok. Kérdés vagy témajavaslat esetén a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címen várom észrevételeiteket, impulzusaitokat.

1 Tovább

Állásbörzék áprilisban – elindult a virtuális állásexpo

Ugyan több nagy állásbörze lezajlott márciusban, az április is tartogat bőségesen karrierrendezvényeket. Április 8-án, azaz ma reggel virtuális állásbörze indult és péntekig tart, emellett nyolc egyetemi, főiskolai karrierfórumot is tartanak Győrtől Miskolcig. Íme egy kis áttekintés.

Hadd kezdjem egy olyan rendezvénnyel, amiről első kézből tudok beszámolni és amelyen tőlem is lehet kérdezni álláspiaci témában. Immáron ötödik alkalommal startolt ma reggel a Monster állásportál „virtuális állásbörzéje” a www.allas-expo.hu oldalon.

Hogy mit lehet itt csinálni? Számítógép, internetkapcsolat és regisztrációs esetén az oldalra lépve „sétálhatunk” a látványos grafikával felépített virtuális standok között, chaten kérdezhetünk a cégek képviselőitől, vállalati prezentációkat hallgathatunk, feltölthetjük és leadhatjuk önéletrajzunkat. Ráadásul ehhez nem kell sehová sem elutazni. 27 – elsősorban multinacionális cég – közel 1000 állásajánlata lesz elérhető. Az üres állások főleg műszaki, informatikai, gazdasági diplomásoknak szólnak, ám például shared service centerbe (ezek multi cégek nemzetközi ügyfélszolgálati központjai) már jó nyelvtudással be lehet kerülni. Csak néhány munkaadó a kínálatból: Deloitte, Citibank, BP, Lidl, IT Services…

Kérdezhettek chaten is
Ezen rendezvényen tőlem is kérdezhettek chaten. Bármilyen álláskereséssel kapcsolatos kérdésre szívesen válaszolok, 12 évnyi HR-szakújságírói tapasztalattal a hátam mögött. Naponta egy órát állok rendelkezésre és igyekszem objektív képet festeni a magyarországi és a külföldi lehetőségekről, eloszlatni az illúziókat, új irányokat javasolni vagy adott esetben támogatni a célkitűzést. Meggyőződésem, hogy még a legjobb szakembereknek is könnyű kudarcot kudarcra halmozni, ha gyengék önmaguk bemutatásában, rossz csatornákon indulnak vagy egyszerűen nem ismerik a lehetőségeket. No, ha van kedvetek, csatlakozzatok, nézzetek be, regisztráljatok. Nem kerül egy forintba sem.

Amiről beszélhetünk
- Hol vannak az üres állások?
- Irány külföld - kinek (nem) éri meg?
- Milyen az ütős álláspályázati anyag?
- Lehetőségek Németországban (a külföldi országok közül erre a legjobb a rálátásom)
- Így add el magad interjún
- "Merjek-e váltani?"

Folytatódnak az egyetemi börzék is
Nem akarok egyoldalú lenni, természetesen sok más helyen építhető a karrier. A virtuális börze mellett vannak a személyes találkozásra építő, "hagyományos" állásbörzék is. Ezeket is szeretem és hasznosnak tartom. Erejük a kiállítókkal való személyes találkozásban rejlik, ami virtuális állásbörzén nem lehetséges. Áprilisban elsősorban a vidéki egyetemek, főiskolák rendezvényein lehet a munkaadókkal találkozni. Győr az Audi, Miskolc a Bosch, Kecskemét a Mercedes „hazai pályája”, ám műszaki szakembereket, informatikusokat, közgazdászokat, nyelveket beszélőket Pécstől Debrecenig keresnek. Nem csupán egyetemistáknak, főiskolásoknak érdemes elmenni, hanem bárkinek, aki infót akar az álláspiacról.

Figyeljünk a felkészítő napokra
Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az egyetemi, főiskolai állásbörzéken rengeteg ingyenes, a karrierépítést segítő szolgáltatás érhető el. Egyetemistaként érdemes már az állásbörzéket megelőző felkészítő napokon részt venni, ahol a CV-írástól az állásinterjús szereplésig sok fortély tanulható meg. Ez a segítség az állásbörzén is elérhető, ahol még céges prezentációkon fontos információk szűrhetőek le a céges kultúráról, az elvárásokról.

Állásbörze hátrányos helyzetűeknek

A posztom megírása után kaptam hírt egy újabb állásbörzéről. A fővárosi munkaügyi központ április 18-án az V. kerületi Aranytíz Kultúrházban állásbörzét tart "hátrányos helyzetű álláskeresőknek egy uniós program keretében.

Állásbörzék áprilisban
Április 8-12. Monster Virtuális Állásexpo (www.allas-expo.hu)
Április 8 – 9. Széchenyi István Egyetem (Győr)
Április 10 – Miskolci Egyetem
Április 15 – 16. Pécsi Tudományegyetem
Április 16 – 17. Kecskeméti Főiskola
Április 17. – Szent István Egyetem (Gödöllő)
Április 18. - Hátrányos helyzetűek állásbörzéje (Budapest, Aranytíz Kultúrház)
Április 19. – Zsigmond Király Főiskola (Budapest)
Április 23. – Dunaújvárosi Főiskola
Április 23. - Kaposvári Egyetem
Április 24 – Debreceni Egyetem      

Szolgálati közlemények
1. A Job(b) Állás blog Facebook-oldala túljutott az 1000 lájkon. Nagyon örülük, mindenkinek köszönöm a bizalmat.

2. Márciusban csak egy bejegyzéssel jelentkeztem. Ennek oka az állásexpós előkészület és a Haszon magazinnak írt “Németország az álláskeresők Mekkája” című terjedelmes írásom, amely az áprilisi számban olvasható.

3. Ha van témajavaslat, bármilyen álláspiaccal kapcsolatos kérdés, kérlek a karacsony.zoltan75 kukac gmail.com címre írjátok meg.

3 Tovább

Nők az álláspiacon – helyzetjelentés március 8-án

Itt a nemzetközi nőnap. Gondoltam, március 8-a apropóján összegyűjtök néhány érdekes álláspiaci statisztikát, hol is tart Magyarország és Európa női-férfi összehasonlításban. Eurostat, KSH és más kutatócégek adatai némi magyarázattal.

17 százalékkal keresnek kevesebbet

Magyarországon a nők 17,6 százalékkal keresnek kevesebbet az Eurostat egy hete közölt adatai szerint. Ez a 27 tagú EU-ban a 10. legnagyobb differencia. Még nálunk is nagyobb a rés a hollandoknál, a briteknél, a finneknél, a szlovákoknál, a cseheknél, a görögöknél, a németeknél, az osztrákoknál és az észteknél. A lista másik végén a szlovénok állnak 0,9 százalékkal. (A Fizetések.hu még ennél is nagyobb, 21 százalékos bérhátrányt mért.)

A különbség nagyobb része azzal magyarázható, hogy a férfiak a jobban fizető szakmákban nagyobb arányban vannak jelen, közülük többen jutnak el vezetői munkakörökbe. Ám akadnak esetek, amikor egy-egy munkavállaló bérének meghatározásakor a neme is szerepet játszik (az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál jogesetek is találhatóak). Hogy ez utóbbi jelenség mekkora kört érint, arra viszont nincs megbízható adat. 

 35 éves kortól tágul a bérolló

A férfi-női fizetési különbség nagy eltéréseket mutat az egyes korcsoportokban, ám minden kategóriában többet keresnek a férfiak. 25 éves kor alatt csak 4 százalék a nők bérhátránya, 25-34 év között már 8,9. Az igazi ugrás 35-44 év között érzékelhető (23,2 százalék). Ennek magyarázata, hogy a nők ekkor jellemzően gyesen vannak/onnan érkeznek vissza. A férfiak mindeközben karrierjüket építik, sokan közülük közép- vagy felső vezetői posztra jutnak. 45-54 között 21,2 százalék, míg afölött 18,4 százalékot mértek a kutatók.

 Csökkent a bérhátrányuk Európában, de…

Az Eurostat adatai szerint Európában átlagosan 16,2 százalék a nők bérhátránya. Azaz évente 59 nappal kell többet dolgozniuk, hogy ugyanazt a fizetést kapják, mint a férfiak. A trend csökkenő (tavaly 17 százalék volt). Ám mindebben az is közrejátszik, hogy a válság miatt a férfi foglalkoztatottak által uralt ágazatokban (például építőipar, gépipari szektor) jelentősebb volt a bérek csökkenése és nőtt a férfi részmunkaidősök száma. Tehát inkább a férfi bérek csúsztak lefelé, mint a nőké felfelé. Ha az európai gazdaságok növekedésbe váltanak, akkor várhatóan a különbség is visszaáll.

 Tízből négy vezető közülük kerül ki

Viszonylag jól áll Magyarország, ha az összes vállalkozás mindenféle vezetői pozícióját vesszük számba. A 27 tagállamban egyharmad a női vezetők aránya. A legnagyobb arányban Lettországban (45 százalék). Magyarországon (41), Franciaországban (40) kerültek menedzseri munkakörbe, míg a legalacsonyabb arányban Cipruson (15), Görögországban (23) és Máltán (24). Minél nagyobb azonban a vállalat, annál kevesebb a női topmenedzser. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett „A” kategóriás cégeknél (igazgatóság és felügyelőbizottság) már 5 százalék alatti a részarány.

 Fehér hollók a politikában

A 386 fős magyar parlamentben 8,8 százalék a női arány, ami az Inter-Parlamentary Union statisztikája szerint a 117. helyhez elég (a legmagasabb arány az első helyet jelenti a listán) a vizsgált 143 országban. Európában csak Máltában kisebb a nők részaránya (8,7 százalék).

 Alig dolgoznak rugalmas munkaidőben

A munka-magánélet összehangolásában kulcsfontosságú rugalmas munkaidő csak a magyar nők 6 százalékának adatik meg. Észak-Európában minden második nő így dolgozik. (Finnország: 53 százalék, Svédország: 49 százalék, Dánia 43 százalék).

 Csökkent körükben a munkanélküliség

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat januárra vonatkozó adatai szerint a regisztrált női munkanélküliek száma 303 893 fő, míg a férfiaké 344 558. A nők létszáma az előző év azonos időszakához képest 1,4 százalékponttal csökkent, míg a férfiaké 1,3 százalékponttal emelkedett.

10 százalékpontos elmaradás a foglalkoztatásban

A 15-64 év közötti magyar nők foglalkoztatási rátája 51,8 százalék, a férfiaké 62,5 százalék a KSH 2012- november-2013-január közötti mérése szerint. A közel 10 milliós lakosságból 1,76 millió hölgy és 2,05 millió férfi áll alkalmazásban.

Egészségügy-oktatás-pénzügy: itt vannak a legtöbben

A nemzetgazdasági ágak közül a legmagasabb a nők részaránya az egészségügyben, az oktatásban (77-77 százalék), a pénzügy-biztosításban (64 százalék), és a vendéglátásban (59). Legkisebb arányban az építőiparban (7 százalék), a bányászatban (15 százalék), a mezőgazdaságban, a vízellátásban (25-25 százalék) vannak jelen (forrás: KSH).

A humánus munkahelyi légkör fontosabb nekik

Az Aon Hewitt tanácsadócég 14 ezer fős álláskeresők körében készült kutatása szerint a nőknél hangsúlyosabb a vezetés emberközpontúsága, a munka-magánélet egyensúlya és a munkahely megközelíthetősége, míg a férfiak jobban figyelembe veszik a vállalat sikerességét, innovativitását, a szakmai fejlődési lehetőséget, a vezetői szintre jutás esélyét.

Becsületesebb vezetők

A nőket jobb vezetőknek tartják a Magyarországon dolgozó külföldi menedzserek. Ez a megállapítása a Target International fejvadászcég 1200 menedzser körében végzett, hat kelet-európai országot átfogó 2010-es menedzserkutatásának. A feltett 44 kérdésből a női vezetőkre vonatkozó volt a 6., amiben leginkább egyetértés volt a válaszadók között. A többség szerint a nők keményebben dolgoznak, becsületesebbek és elkötelezettebbek.

Ezúton kívánok boldog nőnapot minden kedves hölgy olvasómnak.

Karácsony Zoltán

A facebookon itt vagyok elérhető. Ha van kedvetek, csatlakozzatok.

8 Tovább

Miért (nem) működik a távmunka?

Nagy port kavaró lépésre szánta el magát a Yahoo internetes keresőóriás vezetője. Marissa Mayer úgy döntött, hogy a jövőben nem lehet otthonról dolgozni. A lépés kapcsán érdemes áttekinteni, hol is tart a távmunka Magyarországon.

A Yahoo-nál mind a 11 500 dolgozónak be kell járnia a munkahelyre, mondván, így könnyebb lesz az együttműködés és a kommunikáció. “Yahoo-alkalmazottnak lenni nemcsak azt jelenti, hogy naponta elvégezzük a saját munkánkat. Hanem azt is, hogy kommunikálunk egymással, megosztjuk tudásunkat, ami csak az irodában ülve lehetséges" - ekképpen védte a döntést Jackie Reses, a cég HR-vezetője. A döntés azért is érdekes, mert a trend éppen fordított, főleg az Egyesült Államokban. A versenytárs Google például igyekszik bővíteni a távmunkások számát.

A távmunka témaköre Magyarországon is legalább egy évtizede benne van a levegőben. Emlékszem, 2002 őszén Kiss Péter akkori szocialista munkaügyi miniszter a távmunkában látta Magyarország kitörési esélyeit. Olyan jövőt vizionált, amelyben az ország elmaradottabb régióiban távmunkások tízezrei jutnak munkához – például adatot rögzítenek, adminisztrációs munkát végeznek és ezzel megnyílik számukra is a felemelkedés útja.

A politika zsákutcába jutott

Rendeztek is nagyszabású konferenciákat, meghirdettek távmunka-pályázatokat informatikai beszerzésre és távmunkás felvételére, ám áttörést távmunka-fronton eddig nemigen látok. Az akkori kormányzati filozófiát már akkor is zsákutcának éreztem. A gondolatmenet azonban máig nem tűnt el, így érdemes néhány illúziót újra eloszlatni.

1. A világ fejlettebb részein a távmunka egy magasan képzett munkavállalói réteg munkaformája. Ők azok, akik mindenfajta segítség nélkül képesek egyedül értékteremtésre. Például informatikusokra, tolmács-fordítókra, marketingesekre, újságírókra vagy olyan projektmunkát végző diplomásokra jellemző, akiknek csak egy-egy megbeszélésre szükséges összegyűlni.

2. A 100 százalékban otthonról végzett távmunka Nyugat-Európában sem működőképes. Az ottani távmunkások túlnyomó része heti 1-2 napot bent van a cég irodájában, mert kell az interakció, a közös gondolkodás, egymás bátorítása (ebben a Yahoo-s HR-esnek véleményem szerint részben igaza van). Egy Kisvárdán élő munkavállaló nehezen tud egy Budapesten működő cégbe úgy beilleszkedni, hogy nem találkozik feletteseivel.

3. A megoldás kulcsa a cégvezetők kezében és a legfőbb érv nem a költségek csökkenése. Akárhány távmunkát bevezető vezetővel beszéltem eddig, mindig azt hallottam, nem lett alacsonyabb a működési költség, inkább a munkavállalók elégedettsége, produktivitása és lojalitása nőtt.

4. A fentiekből következik, hogy a működő modellekben a távmunkások nem új munkavállalók, hanem olyanok, akik már bizonyítottak, sokan közülük vezetői szintre jutottak, ismerik a cég értékeit, érdekeit és saját akaratból vállalták a (részbeni) távmunkát.

Dilemmák a döntés előtt

Aki a távmunkára való átállással kacérkodik, érdemes tanácsadói segítséggel felmérni, hogy mi kell hozzá, mert nagyon könnyű egy céget tönkretenni. Nem minden munkatárs alkalmas ugyanis erre: valakinek kifejezetten kell a fizikai jelenlét az irodában, csak így tud motiváltan dolgozni. Emellett újra át kell világítani minden munkakört: meg kell nézni, egyáltalán ki lehet-e azt vinni az irodából. Meg kell határozni a mérhetőséget, a munkatársak elérhetőségét, a kontrollt, gondoskodni kell az adatbiztonságról. Fel kell mérni, hogy a dolgozók otthona alkalmas-e a távmunkára. Meg kell felelni a munkavédelmi előírásoknak stb. Tehát „babrás”, de nem lehetetlen küldetés.

Munkavállalói részről pedig azt érdemes mérlegelni, hogy erre alkalmas vagyok-e és ez előrébb visz-e a karrierben. Az előnyök között szerepel az ingázási költségek csökkenése, a nyugodtabb munkavégzés, az irodai fúrásokból való kimaradás. Ám a távmunkások a legtöbb mérés szerint többet dolgoznak (a vezetés többet vár el tőlük és alaposabban mérik a teljesítményt), kisebb eséllyel kapnak előléptetést (hiszen nincsenek képben) és nagyobb a kiégés kockázata. Annyi bizonyos, egy távmunkásnak az átlagosnál nagyobb önmotivációs képességgel, önfegyelemmel kell rendelkeznie. El kell különítenie saját otthonában a munkát és a magánéletet.

Átverős hirdetések

Érdemes még egy illúzióval leszámolni, az álláshirdetésben „Távmunkást keresek” felhívással, amelyben főként telemarketingeseket, telefonos értékesítőket keresnek. Az álláskeresői várakozások ellenére alkalmazotti státusz és fix bérelem helyett a munka többnyire egyéni vállalkozóként történik, a „fizetés” pedig a megkötött üzletek utáni jutalék. Tehát: ha egy hónapban nulla az eredmény, akkor a fizetség nem a minimálbér, hanem nulla forint. Lehet ezt „távmunkának” nevezni, ám valójában a klasszikus távmunkához semmi köze.

Amikor észre sem vesszük a távmunkát

Ettől függetlenül akadnak cégek, ahol működik a távmunka. És sokan vannak, akik észre sem veszik, hogy valójában ők is távmunkások. Ők azok, akik hivatalosan rugalmas munkaidőben dolgoznak. Néha korábban mennek haza, de akkor este 8-kor vagy reggel 7-kor is a gép előtt ülnek: üzleti emaileket válaszolnak meg, elkészítenek még egy riportot, prezentációt, utánanéznek néhány infónak a neten. A távmunka sikerének a titkát ez utóbbiban látom. Amikor megvan a vezetői bizalom és a munkakapcsolat észrevétlenül átlép részleges távmunkába. Sokan vagyunk így ezzel?

A facebookon itt vagyok elérhető. Ha van kedvetek, csatlakozzatok.

Karácsony Zoltán

2 Tovább

Felvételi 2013: Mit tanuljak? Hova jelentkezzem?

Rohamosan közeledik az egyetemi, főiskolai felvételi március 1-i határideje. Milyen szakot érdemes választani? Mely iskolák diplomája ér sokat az álláspiacon?

Az utóbbi két hétben alig volt nap, amikor ne hívott volna valamelyik közeli vagy távoli ismerősöm. „Idén érettségizik a gyerek. Merre lenne érdemes továbbtanulni?” - hangzott a kérdés. Vélhetően még sokan így vannak ezzel, így igyekszem összefoglalni mindazt, ami bennem az utóbbi 20 évben – részben ELTE német és média szakos hallgatóként, részben dortmundi és berlini egyetemi ösztöndíjasként, részben álláspiaci szakújságíróként felhalmozódott.

1. „Megéri-e diplomát szerezni?”
Egyértelműen igen. Minden statisztikai adat azt mutatja, hogy diplomával kisebb az esély a munkanélküliségre, magasabb az átlagfizetés és nagyobb a sansz a vezetői posztra jutásra. (Csak egy friss statisztikai adat: az 570 ezer magyarországi munkanélküli közül összesen 30 ezer a diplomás.) Persze nem mindegy, hogy mely szakot és milyen eredménnyel végezi el az ember, beszél-e idegen nyelvet stb.

2. „Mi alapján válasszak szakot?”
A személyes érdeklődés legyen a legfontosabb. Hosszú távon akkor érezzük jól magunkat a munkahelyen, ha azt csináljuk, amit szeretünk. Nemrég találkoztam egy művészi érzékkel megáldott érettségiző lánnyal. Ő imád rajzolni, imádja az animációs munkákat. Neki hiba lenne közgazdasági vagy orvosi pályát választani csak azért, mert azzal biztosan el fog tudni helyezkedni.

3. „Mi az, amivel nem fogok mellé?”
A nyelvtanulás mindig jó befektetés. Én két nyelvet (német és angol) tanultam meg felsőfokú szinten. Aki nem tudja, mivel szeretne foglalkozni, neki egy nyelvszak elkezdése jó befektetés. Hogy visszatérjek saját példámhoz: annak idején a némettel kezdtem, aztán az egyetem alatt alakult ki, hogy az újságírás az én pályám. Harmadévesen elkezdtem a média szakot is és itt kötöttem ki.
Emellett mindig jó döntés hiányszakmát választani, ha ehhez megvan az affinitás. Manapság a villamos-, gépészmérnökök, az informatikusok, a több idegen nyelven magas szinten beszélők, az orvosok,  a pénzügy-számviteli szakemberek, a logisztikai területen végzettek számítanak kapósnak az álláspiacon és ez várhatóan 3 év múlva is így lesz.  

4. „Mely intézmény mellett érdemes dönteni?”
Egyáltalán nem mindegy, hogy ki, hol végez. A neves egyetemeket érdemes megcélozni. Nem csupán az oktatás színvonala miatt: az egyetemi évek alatt olyan kapcsolatrendszer építhető, amely évtizedeken keresztül végigkísér. Ráadásul a döntéshozók előszeretettel vesznek fel abból az iskolából utánpótlást, ahol ők is végeztek. Nálam a legjobban csengő intézmények: műszaki, informatikai: BME, Óbudai Egyetem Neumann kara; jog: ELTE; pénzügy-számvitel: Corvinus, BGF-PSZF. A vidéki intézményeknél a nagy tudományegyetemek a régió fontos utánpótlásbázisa. Érdemes még figyelni az iskolák ipari kapcsolatait. A győri Széchenyi Egyetem az Audi, Kecskemét a Mercedes, Miskolc a Bosch miatt vonzó a leendő villamos-, gépészmérnököknek. A tévés riporteri, rendezői pályára készülőknek pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetemet ajánlom. Nagyon nehéz bejutni, de a felvetteknek egyenes a karrierútja.
Természetesen nem állítom, hogy máshol nincs minőségi képzés. Éppen ezért tanácsos az egyetemi, főiskolai nyílt napokon infót szerezni, az adott szakon tanítók listáját és az iskola vállalati kapcsolatait átböngészni.

5. „Érdemes-e jelentkezni, ha nincs elég pénz a családi kasszában?”
Igen. Vallom azt, hogy a legjobb befektetés a tanulás. A mi családunkban is rezgett a léc, amikor szülőfalumból, a Veszprém megyében található Farkasgyepűről 1993-ban Budapestre költöztem és az ELTE hallgatója lettem. De kaptam kollégiumot, tanulmányi ösztöndíjat, az egyetem mellett németet tanítottam, ösztöndíjat nyertem a külföldi tanulmányokra, újságoknak írtam. Úgy látom, hogy elszántsággal, szorgalommal sok mindent el lehet érni. Az én időmben még nem létezett, de nem kell idegenkedni a diákhiteltől sem. Ebben a helyzetben azonban érdemes a szakma kereseti viszonyait és keresettségét is jobban mérlegelni.    

6. „Megéri külföldön tanulni?”
Egy féléves-éves külföldi ösztöndíj fontos része  a tanulmányoknak, ami kell a későbbi versenyképességhez és élettapasztalatban is rengeteget lehet belőle profitálni. Az én berlini és dortmundi vendéghallgatói tanulmányaim máig hatással vannak rám és ezek nélkül bizonyára kevesebb kapu nyílt volna meg előttem.

7. „Megéri külföldön végezni a teljes egyetemet?”
Nem mindenkinek.  Aki hosszú távon külföldön képzeli el a jövőjét, neki hasznos lehet, ugyanis könnyebben beilleszkedik az ottani életbe és pályakezdőként nagyobb előnnyel indul neki az álláskeresésnek, mint aki Magyarországról próbálkozik. Ha azonban a cél a magyarországi munkavállalás, akkor egy Corvinus-diplomát erősebbnek érzek, mint egy bécsi közgazdaságit. Részben a helyi viszonyok jobb ismerete, a már említett kapcsolatrendszer és a döntéshozók tapasztalatai okán. Természetesen a világ legjobb egyetemeinek diplomája más kategória, ám azoknak borsos is az ára.

8. „Mennyibe kerül a diplomaszerzés?”
Erről készítettem korábban hozzávetőleges számításokat. Egy vidékről Budapestre költöző fiatal szerény körülmények között körülbelül 4,1 millió forintért szerezhet 3 éves bachelor-diplomát nevesebb magyar egyetemen (tandíj + megélhetés). Ugyan Bécsben nincs tandíj, de a drágább megélhetés miatt ott 6,3 millió egy bsc-dipoma. A „tandíjas” országok közül Hollandiában 7,8 millió, míg az Egyesült Királyságban  15 millió forint befektetés a diploma. Igaz az is, hogy nyugat-európai diákmunkával csökkenthető a differencia.

9. „Mi kell ahhoz, hogy diplomával a kézben karriert építsek?”
A szaktudás mellett a nyelvtudás (angol és még egy idegen nyelv), a munkához kötődő „puha képességek” (jó kommunikáció, proaktivitás, stressztűrés, munka iránti alázat, rugalmasság stb.) és a minél értékesebb munkatapasztalat a siker kulcsa. Már az egyetemi évek alatt bele kell kóstolni a munka világába – például szakmai gyakorlatosként jó nevű cégnél. Emellett a külföldi tapasztalat is növeli az esélyt.

10. „Mit tehet az, akit nem vesznek fel vagy nem akar egyetemen továbbtanulni?”
Szakmát kell tanulnia, ugyanis „sima” érettségivel semmire sem megy. Például építőipari, műszaki, vendéglátóipari szakmunkásokból, egészségügyi szakdolgozókból hiány van nemcsak Magyarországon, hanem Nyugat-Európában. Németországban például szinte ingyen kitanulható egy-egy hiányszakma, és utána – a duális szakképzés következtében – szinte garantált az állás. Magyarországon az OKJ-s képzést tanácsos választani.

A facebookon itt vagyok elérhető. Ha van kedvetek, csatlakozzatok.

2 Tovább

Németország Európa fiataljait csábítja

Úgy tűnik, hogy Németország ráhajtott a dél- és kelet-európai tehetséges fiatalokra. Ingyenes képzés, nyelvtanfolyam, ösztöndíj várja a szakmunkás-hallgatókat, valamint sok kedvezmény a hiányszakmákban dolgozókat. Ennek persze az érintett országok nem örülnek... (időközben vannak újabb hírek, a cikk alján...)
 
Németországban szakmunkás tanulói helyek tízezreit nem tudják betölteni a vállalkozások. A szakemberhiány már most lassítja a gazdasági növekedést. Miként lehet ezen változtatni? A német kormány hosszú távú stratégiát dolgozott ki, és erre sok pénzt mozgósított. Tehetséges fiatalokat akar az országba csábítani Európa más részeiről, akiket kitaníttat és a duális szakképzéssel a versenyszférába integrál. Ennek egyik mérföldköve a hétfőn indult  „The job of my life” (Életem állása - www.thejobofmylife.de) weboldal, amelyet a német állami munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit) indított útjára. Csak erre a projektre 140 millió eurót (42 milliárd forint) ad a német állam.

Jól mutatja a lehetőségeket a weboldalon található felsorolás a legkeresettebb szakmunkás pozíciókról (ezekben a legnagyobb a tanulói hiány)

Íme néhány:
Pék
Teherautósofőr
Ács
Szakács
Betegápoló
Nagykereskedelmi értékesítő
Fémipari szakmunkás
Vendéglátóipari szakmunkás
Szakeladó (húsipar)
Műszertechnikus
Fogászati szakasszisztens

A rendszert németes precizitással építették fel. A lépcsőfokok.

1.A jelentkezés beadása után az előszűrést az adott ország EURES-tanácsadói végzik, de lehet közvetlenül a német munkaügyhöz is jelentkezni.

2. Nyelvi kurzus mindenkinek a saját hazájában

3.Nyelvi kurzus Németországban (4 hetes, a beilleszkedés első lépcsőjéül szolgál)

4. Kéthónapos gyakorlat (belekóstolás a tanulmányokba)

5. A tanulmányi szerződés aláírása

6. A szakképzés elvégzése (2013. szeptember-2016. szeptember)

A fiatalok számára a legfontosabb info: a szakma szinte ingyen kitanulható annyi támogatás jár különféle címeken (már az 1. lépcsőben bemutatott hazai nyelvtanulást is támogatják, emellett az állásinterjúra jutást, a lakhatást stb.)
A program olyan 18-35 év közötti fiatalokat céloz meg, akiknek nincs szakképzettségük (például csak érettségizettek), önállóak, nyitottak alkalmazkodóképesek.

Keresik a szakképzetteket is

A projekt másik célcsoportja a szakképzett, ám hazájában állástalan munkaerő megcélzása. Közülük is azok érkezését támogatják, akik Németországban hiányszakmának számító területen végeztek (egészségügyi, műszaki-informatikai,vendéglátóipari szakemberek). Ők szintén sikeres pályázás után a német állam pénzén még hazájukban nyelvi kurzuson készülhetnek fel a németországi munkára.

Hogy mekkora érdeklődés lesz a program iránt? Az a tény, hogy Dél-Európában minden második 25 év alatti fiatal állástalan, azt sugallja, hogy óriási. A német munkaügy vezetője azonban megpróbálja hűteni a csodavárást. Néhány száz közvetítéssel számol. Az induláskor egyébként 40 cég 400 betöltetlen tanulói helyet jelentett.

A németek akciójának nem örülnek a gazdasági nehézségekkel küzdő európai országokban. Hiszen ha egy ország a tehetséges fiataljait veszíti el, akkor egyben a jövője is odalesz.

Erre persze azt mondhatják a németek: A munkaerő szabad áramlása az EU egyik alappillére. Olyan országot kell építeni, ahonnan nem érdemes elmenni...

A facebookon itt vagyok elérhető. Ha van kedvetek, csatlakozzatok.

Update!!! Kedves Olvasóim!

Ma, február 15-én megérkezett a német állami munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit, rövidítve ZAV) válasza a külföldi szakmunkás-toborzással kapcsolatban.

Azt írják, hogy toborzásuk elsősorban Dél-Európára koncentrálódik és a hiányszakmákat érinti. Más európai országok esetén inkább egyedi akciókról van szó, aminek oka a kapacitás hiánya is. Eg...yelőre nincs közvetlen toborzási együttműködés Magyarországgal, így kiválasztási időpontok sincsenek. Támogatásokat akkor lehet igényelni (például nyelvi kurzus), ha a pályázó talált magának olyan német munkaadót, ahol a duális szakképzésben részt vehet.

Ebből számomra a lényeg: ha lesz magyarországi toborzás, az biztosan a magyar állami munkaügyön át fog történni (illetve a magyar Eures-hálózaton át). És 3 hónapon belül, hogy a szeptemberi tanévkezdésre minden klappoljon.

Ettől függetlenül továbbra is azt mondom: jók az esélyek. Elképzelhető, hogy nem a ZAV-on át kell próbálkozni, hanem a tartományi kereskedelmi és iparkamarákon át. Erről majd egy külön posztban írok...
1 Tovább

Merre tovább, Európa? – pillanatkép az álláspiacról

Fekete év volt a tavalyi a foglalkoztatáspolitikában. Csökkenő reálbérek, növekvő munkanélküliség ráták, szétszakadó Európa. Egy kis pillantás a számokra és azok mögé.

A facebookon itt vagyok elérhető.

"2012 nagyon rossz év volt Európa számára a munkanélküliség és a romló szociális helyzet miatt" – összegzett Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikáért és szociális kérdésekért felelős tagja a minap. A Bizottság jelentése megállapítja, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázata az egész Európai Unióban emelkedett 2012-ben. Mindez főként a fiatal felnőtteket, a munkanélküli nőket és a gyermekeiket egyedül nevelő anyákat fenyegeti a leginkább.

18 tagállamban csökkent a reálbér

2009 és 2011 között az Európai Unió tagállamainak kétharmadában csökkent a háztartások által szabadon elkölthető jövedelem reálértéke; a legnagyobb mértékben, 17 százalékkal, Görögországban. Spanyolországban 8 százalékos, Cipruson 7, Írországban és Észtországban például 5-5 százalékos volt a visszaesés - ismerteti az Európai Bizottság. Magyarországon ugyanakkor négy százalék fölötti volt a csökkenés. Mindeközben Franciaországban, Németországban és Lengyelországban a munkaerőpiac ellenállóbb szerkezetének és a jóléti rendszernek köszönhetően a háztartások bevételei a válság alatt is növekedni tudtak.

Németország és Görögország: csak a valuta közös

A dokumentum arra is rámutat, hogy az eurózóna tagállamai között jóval nagyobb a különbség a munkanélküliség szintjében, mint az övezeten kívül. Az északi és déli eurózónatagok között 2000-ben 3,5 százalékpontos volt a különbség a munkanélküliségi rátában, ez 2007-re nullára csökkent, majd 2011-ben 7,5 százalékra nőtt - ismerteti a bizottság.

Három részre szakadt Európa

Ezt erősíti az Eurostat friss statisztikája. Ha egy pillantást vetünk a rátákra, gyorsan láthatóvá válik, hogy Európa ki egyszerűsítéssel legalább 3 részre szakadt.   Az első csoportot a német-osztrák-luxemburgi-holland négyes alkotja, ahol rekord alacsonyak a mutatók, majd a Kelet-Európa, Skandinávia országcsoportok jönnek, a végén a dél-európai (görög, spanyol, portugál)  „válságországok” következnek a szintén bajban levő írekkel kiegészítve.  A trend sem biztató: Egy éves távlatban 7 tagországban - főként a 3 balti országban javult a helyzet, kettőben (Dánia, Magyarország) stabil maradt, míg 18 tagállamban (!)  romlott. Görögországban 7, Cipruson 4,5, Spanyolországban 3,6, míg Portugáliában 2,2 százalékponttal növekedett a ráta.

Fiatal munkanélküliség: még súlyosabb probléma

Hogy tovább szaporítsam a negatív tendenciákat, érdemes pillantást vetni a 25 év alattiak munkanélküliségi rátájára. Görögországban és Spanyolországban 56 százalékos (!) az állástalanok aránya. Olyan fiatalokról van szó, akik befejezték tanulmányaikat, készen állnak a munkára, ám nem kapnak állást. E tekintetben Magyarországon sem rózsás a kép: itt legutóbb 29 százalékos rátát jelentett a KSH, a pályakezdő állástalanok száma pedig új csúcsra, 60 ezer főre nőtt tavaly szeptemberben.

Németül tanul Dél-Európa

Nem nehéz megjósolni ennek a következményét. Az egyes országok a jövő szakembereit veszítik el, ugyanis a pályakezdők zöme mindenképpen dolgozni akar. Egzisztenciát teremteni, szakmailag fejlődni, családot alapítani, a tanulásba fektetett pénzt viszontlátni. Így ha otthon nincs munka, irány külföld. Most úgy tűnik, elsősorban Németország. A spanyolországi, az olasz, a görögországi, de még a frankfurti Goethe Intézetek igazgatói arról számoltak be néhány hónapja, tele vannak nyelvi kurzusaik. A termek pedig nem képzetlen, csodaváró álláskeresőkkel telnek meg. Németül tanul a spanyol mérnök, az olasz közgazdász, a görög orvos, a portugál informatikus vagy éppen a magyar CNC-esztergályos.

Jelenleg itt tartunk 2013 januárjában. A lecke fel van adva minden tagországban és Brüsszelben. Kíváncsi leszek a gyógymódra.

Munkanélküliségi ráta az EU-ban (százalék)
Ausztria 4,5
Luxemburg 5,1
Németország 5,4
Hollandia 5,6
Románia 6,7
Málta 6,9
Belgium 7,4
Csehország 7,4
Egyesült Kir. 7,8
Dánia 7,9
Finnország 7,9
Svédország 8,1
Észtország 9,5
Szlovénia 9,6
Franciaország 10,5
Lengyelország 10,6
Magyarország10,9
Olaszország 11,1
Bulgária 12,4
Litvánia 12,5
Ciprus 14,0
Lettország 14,1
Szlovákia 14,5
Írország 14,6
Portugália 16,3
Görögország 26,0
Spanyolország 26,6

(A statisztika forrása: Eurostat, 2012. novemberi adat, 2013. január 8-án publikálva)

2 Tovább

Álláspiac 2013: a 10 legfontosabb kérdés és válasz

2013-ban újra pörög a Jobb Állás blog. Boldog Új Évet kívánok minden kedves olvasómnak! Továbbra is várok minden észrevételt, kérdést, javaslatot, meglátást. Szeretném, ha ez a blog továbbra is a hasznos tippek, a friss gondolatok helye lenne. Nyitó posztként számomra a legfontosabb kérdések és ahogy én látom.

1. Lesz-e több munkahely?
„Papíron” valószínűleg igen. Ahány előrejelzés, annyi számadat, ám szinte mindegyik közös vonása: nulla körüli (vagy kicsivel afeletti) gazdasági növekedés, minimális céges beruházási kedv, stagnáló vagy csökkenő versenyszférás foglalkoztatottság. Ennek ellenére az előrejelzések nemzetgazdasági szinten 0,3 százalékpontos bővülést jeleznek – főként a közfoglalkoztatás növekedése miatt. Az állami erőből teremtett – „közmunkás” – munkahelyek azonban inkább a képzettség nélkülieknek jelentenek – nekik is inkább átmeneti – megoldást és a statisztikát kozmetikázzák. Szóval versenyszférás, jól fizető munkahelyből nem lesz több.

2.  Hol vannak az üres állások?
A nagy állásportálokon (monster.hu, profession.hu, jobline.hu, cvonline.hu) már most több ezer  üres állás (az átfedéseket leszámítva összesen 10-12 ezer) elérhető. Ezen kívül a munkaügyi központok adatbázisában lehet még keresgélni. Mivel az állások legalább felét meg sem hirdetik, így a valóságban még ennél is több a lehetőség. Jók még az esélyek prosperáló cégeknél (szerencsére ilyenek is akadnak)  valamint „kormányközeli”, a közbeszerzéseken jól szereplő vállalkozásoknál.

3.  Mely szakmákban a legkönnyebb az elhelyezkedés?
Nincs változás az utóbbi évekhez képest. A legkapósabbak továbbra is a gépész-, villamosmérnökök, a minőségbiztosítási mérnökök, a szoftverfejlesztők, a könyvelők, az  idegen nyelven beszélő ügyfélszolgálatosok, a logisztikai szakemberek, az orvosok, a betegápolók.

4.  Könnyebb lesz-e a munkakeresés a fiataloknak, a kismamáknak és a nyugdíj előtt állóknak?
Sok a kérdőjel. Az állam jelentős járulékkedvezménnyel igyekszik helyzetbe hozni a 25 év alatti, az 55 év feletti és a gyesről visszatérő álláskeresőket/munkavállalókat. Az őket alkalmazó cégeknek olcsóbb lesz az ő alkalmazásuk. A munkaadónál azonban nem ez az elsődleges szempont, hanem a munkára való alkalmasság (szakképzettség, munkatapasztalat, megfelelő személyiség, nyelvtudás). A költségelőny csak két ugyanolyan kvalitású jelölt esetén lehet döntő.

5.  Kinek lesz nagyobb esélye az állásszerzésre?
Akik nem hiányszakmában dolgoznak, nekik már nem elegendő a szaktudás még nyelvtudással megspékelve sem. A munkavégzéshez kapcsolódó készségek – pontosság, asszertivitás, rugalmasság, stresszkezelés, jó kommunikáció, ügyfélközpontúság – legalább olyan fontosak.
Emellett nem lehet eléggé hangsúlyozni a kapcsolatépítés fontosságát, a költözési hajlandóságot és az álláskeresési technikák megtanulását (CV-írás, interjúra készülés, bértárgyalás).
A közösségi média térnyerésével az online image-építés szerepe is növekszik. A linkedin, a facebook, a twitter, a facebook karrier alkalmazásai (beknown, branchout) egyre inkább a karrier- és kapcsolatépítés eszközei lesznek.
Diplomás pályakezdőknél pedig még fontosabb lesz, ki, mely intézményben végzett és hol dolgozott szakmai gyakorlaton.

6.  Hol a legjobb az álláshelyzet Európában?
Európa gazdaságai közül egyedül Németország zakatol.. Nem véletlenül lett egyre több képzett álláskereső célpontja. Az új munkavállalók elsősorban a válság által leginkább sújtott Dél-Európából érkeznek, de 25 ezer fővel  rekordot döntött a magyar bevándorlás is.

7. Kinek éri meg a külföldi munkavállalás?
Nyugat-Európában (ahogyan máshol is) egy külföldi munkavállaló akkor kap állást, ha nincs elég szakember az adott területen vagy a helyi álláskeresőknél többet tud.
Emellett kell a helyi nyelv legalább középfokú ismerete és a helyi kultúrához, szokásokhoz való alkalmazkodás is. Úgy érzem, sokan csodát várnak a kimeneteltől, pedig az esetek többségében a kinti megkapaszkodás kemény harc és személyiségfejlődés eredménye. Vannak, akik erre nem alkalmasak.

8.  Emelkednek-e a bérek?
A Magyar Nemzeti Bank prognózisa szerint a minimálbér 5,4 százalékos emelése következtében valószínűleg a felsőbb bérkategóriákban is lesznek emelések, így a lakosság reáljövedelme 0,2 százalékkal nőhet.
Saját véleményem az utóbbi évek történései alapján: sok helyen a válságra vagy a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozással elmarad az emelés.

9. „Merjek-e váltani?”
Sok fejvadász panaszkodik arra, mennyire lecsökkent a jó szakemberek váltási szándéka. A váltás mindig kockázattal jár, különösen gazdaságilag nehéz helyzetben. Új munkahely, új cégkultúra, új munkatársak, új feladatok. Néha azonban szükségszerű. Egyéni mérlegelés és kockázatvállalás kérdése a válasz. Érdemes a feladatkör és az ígért bér mellett a cég piaci helyzetét, gazdálkodási adatait valamint az iparág jövedelmezőségét is nagyító alá venni.

10. Milyenek az esélyek vezetőként?
A válság egyik következménye, hogy a cégek racionalizáltak, laposabbá tették szervezetüket, ezzel csökkent a vezetői pozíciók száma is. Éppen ezért manapság nagyon nehéz helyzetben vannak az állásukat veszített vezetők. Személyes márkaépítéssel javíthatnak esélyeiken. Vagy tapasztalatukat felhasználva vállalkozást alapíthatnak, tanácsadóként dolgozhatnak, esetleg a coaching is szóba jöhet.

Továbbra is várom észrevételeiket, kérdéseiket a karacsony.zoltan75@gmail.com e-mail címre vagy facebook-oldalamra.

0 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)