Jobb-Állás Blog

Idén július 24-én, szerdán lesz a „vonalhúzás”, azaz ezen a napon estefelé kiderül, kinek, hogyan sikerült a felsőoktatási felvételi: ki mely intézmény, mely szakjára jutott be illetve kinek kell sikertelenség esetén újraterveznie jövőjét. A számok a www.felvi.hu  oldalon lesznek elérhetőek. Hadd adjak most egy kis útravalót azoknak, akiknek sikerül, és azoknak, akiknek nem.

Ha sikerül a felvételi…

- Bulizz egy jót, pihend ki magad a tanévkezdésig

Ha idén érettségiztél / felvételiztél, sok vizsga és stressz van mögötted. A sikeres felvételi jó alkalom arra, hogy „kiereszd a gőzt”. Sokaknál a középiskola és az egyetem közötti 1-2 hónap életük egyik leggondtalanabb időszaka. Érdemes kihasználni.

- Vállalj diákmunkát augusztusban

Ha most szembesülsz azzal, hogy a tanévkezdéshez nincs elegendő pénzed, augusztusban még gyűjthetsz valamennyit. Ráadásul ekkor könnyebb diákmunkát vállalni, mivel a nyári szünet második felében kevesebben keresik fel az iskolaszövetkezeteket. Egy hónap alatt napi 8 óra munkával 90 ezer forint körüli összeg mindenki számára elérhető.

- Nézz el a gólyatáborba

Az augusztus végi-szeptember eleji gólyatáborokat nem érdemes kihagyni. Amellett, hogy jó buli, fontos infókat és kapcsolatokat szerezhetsz, ami megkönnyíti a tanévkezdést.

- Építsd tudatosan a karriered

Ez már hosszabb távú útravaló, ami a következő 3-5 évre vonatkozik. Természetesen fontos része a karrierépítésnek a tanulás, a vizsgák letétele, a minél jobb tanulmányi átlag. Ám ne csak erről szóljon egyetemi/főiskolai jelenléted, hanem a soft skillek (kommunikációs, szervezési, prezentációs készség) fejlesztéséről is. Ez történhet közösségi munkában – például hallgatói önkormányzat, rendezvények szervezése, vagy tanulmányi versenyeken, órai prezentációkban. A tanulmányok második felében vállalj szakmai gyakorlatot és menj ki külföldi részképzésre (például az Erasmus-programmal). Egy fejvadász ismerősöm mondta éppen tegnap, a frissdiplomások közül az átlagon felüliket keresik a cégek. Ezért igyekezzen mindenki valami pluszt hozzátenni a tanulmányi eredményhez.

Emellett érdemes egy-egy év után mérleget vonni, mennyire találod hasznosnak a képzést, mennyire szeretnénk később e területettel foglalkozni.

 Ha NEM sikerül a felvételi

- Pótfelvételi augusztusban

Ha sehová nem jutottál be vagy nem is jelentkeztél, akkor augusztusban van még egy esélyed. A pótfelvételin azonban már csak egy szakot jelölhetsz meg és kevesebb lehetőség közül választhatsz. (Erről pontos leírás a vonalhúzás utáni napokban várható.)

- Itthon – érettségi előkészítő, nyelvvizsga letétele

Ha vágyott iskolád vágyott szakjára nem vesznek fel, szeptembertől készülhetsz egy újabb megmérettetésre. Hogy jobb eredményt érj el, megcélozhatsz emelt szintű érettségit vagy más „pontnövelő” lehetőséget (nyelvvizsga).

- Itthon – OKJ-szakmatanulás

Mivel sima érettségivel csak egyszerű fizikai munka, esetleg adminisztratív munka csíphető meg, jó döntés lehet valamilyen szakterület kitanulása. Az OKJ-s tanfolyamok szeptembertől változnak: több pénzbe kerülnek és tovább tartanak. Ettől függetlenül egy keresett szakma kitanulása (személyes érdeklődés esetén) jó befektetés.

- Irány külföld – munka és / vagy tanulás

Ennek klasszikus formája a gyermekfelügyelői (au pair) munka. Ez általában heti 25-30 órás elfoglaltsággal jár, az au pair a családnál lakik, teljes ellátást, zsebpénzt kap, sőt, a család fizet számára a nyelvtanfolyamot. Anyanyelvi környezetben a nyelvtanulás megoldható munka nélkül is, ám itt már mélyebben zsebébe kell nyúlni a szülőknek. (Bővebb info a nyelvi utaztató cégeknél, nyelviskoláknál).

Kalandvágyóknak, más kultúrák iránt érdeklődőknek opció lehet önkéntes munkát vállalni. Ennek az EU-n belül már hálózata is van, az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS).

Szakképzettség nélkül, 18-19 évesen nem javaslom az önálló külföldi munkakeresést, részint a kockázatok, részint a szűk álláskínálat miatt.

Aki külföldön szeretne egyetemre járni vagy szakmát tanulni, ő már lecsúszott a szeptemberi tanévkezdésről. A jövő szeptemberi startot viszont már késő ősszel el kell kezdeni szervezni.

Tisztában vagyok azzal, hogy mindegyik pontról könyvet lehetne írni. Ezt a posztot inkább impulzusnak szántam. Amint látható, lehetőségből nincs hiány…

Ha van kérdésetek, vagy chatelnétek velem karrierügyekben, várlak benneteket ma délután 16.30-17.30 között a www.felvi.hu oldalon rendezendő virtuális „Pont Ott Partin”.

A Facebookon itt vagyok elérhető. Bármilyen véleményt, javaslatot, kritikát és like-ot is szívesen fogadok.

Mi zavarja leginkább az álláskeresőket a pályázás során? Erről készítettem egy online felmérést olvasóim körében. 426 válasz érkezett, az eredmények nem túl hízelgőek az állások meghirdetőire. Lássuk a számokat és a tanulságokat.

Két héttel ezelőtt a "15 jel, hogy komolytalan pályázó vagy" című bejegyzésben a gyakran előforduló álláskeresői bakikról írtam, amely főként HR-szakemberek véleményén alapult. Akkor úgy gondoltam, hogy a másik oldalnak, tehát a munkaadóknak/HR-eseknek is küldök egy tanulságos csomagot. Arra kértem kedves álláskereső olvasóimat, mondjanak véleményt az állásokat meghirdető munkaadókról, álláskeresési tapasztalataikról. Összeállítottam egy online kérdővet, amelyet tíz nap alatt 426-an töltöttek ki.

A kérdés így szólt: "Álláskeresőként mi az, ami leginkább zavart egy-egy pályázat során?" A válaszadók 10 lehetőség közül jelölhettek meg maximum hármat, illetve egy szabad szöveges részben egyéni véleményt is megadhattak.

Top sérelem: nem válaszolnak az álláspályázatra

A 426 kitöltő közül 310-en jelölték meg a "Válaszra sem méltatnak az önéletrajz elküldése után" lehetőséget, ezzel messze ez az opció végzett az élen. Második helyre  227 szavazattal a "Nem indokolják meg, miért utasítottak el" lehetőség került, míg a panaszlista harmadik helye az anonim hirdetéseknek jutott - amelyeknél nem derül ki, ki hirdeti meg az állást (210 válasz). Sok kitöltőt zavart még, hogy fizetési igény megjelölését kérik a hirdetésben. A legkevésbé az állásinterjú időbeli csúszása és az ezzel járó várakozás bosszantja az álláskeresőket.
A 426-ból mindössze 11 válaszadó (2,7 százalék!) volt maradéktalanul elégedett. Azaz, ennyien tartották korrektnek és profinak azoknak a cégeknek a toborzását, ahová pályáztak.

Unfair kérdés, hazug hirdetés, túlzó elvárások

A válaszadók egy szabad szöveges részben egyéni tapasztalaikról is beszámolhattak. Akadt, akit gyermekvállalási terveiről faggatták, másvalaki szerint indokolatlanul magasak az elvárások. Egy pályázónak már az email "Tárgy" részébe be kellett (volna) írnia a fizetési igényét. Akadt, akit még aznap akartak behívni interjúra. Egy másik kitöltő azt nehezményezte, hogy a munkaadók túlságosan titkolóznak a fizetésről, pedig sok felesleges kört ki lehet így kerülni. Egy álláskeresőt az zavart, hogy csak interjún derült ki, hogy vállalkozói státuszú, jutalékos alapon fizető ügynöki munkáról van szó, miközben a hirdetésben alkalmazotti munkát hirdettek fix bérrel. Az állásinterjúra utazás miatt 4000 forint útiköltsége bánta...  

Íme az eredmények számokban:

Álláskeresőként mi az, ami leginkább zavart egy-egy pályázat során?
Válaszra sem méltatnak az önéletrajz elküldése után    310 (válasz)
Nem indokolják meg, miért utasítottak el    227
Nem derül ki, hogy melyik cég hirdeti meg az állást (pl. fejvadász cég keresésénél)     210
Fizetési igény megjelölését kérik a hirdetésben    165
Interjú után sokáig kell várni a döntésre    93
Udvariatlanok az interjúztatók, inkorrekt kérdéseket tesznek fel    76
Állásinterjún kevés infót árulnak el a munkáról    70
Túl sok dokumentumot kérnek csatolni (erkölcsi bizonyítvány, diploma stb.)     36
Késnek az interjúztatók, várnom kell    25
Nem zavart semmi. Korrekt, profin kiválasztó munkaadókkal volt eddig dolgom.    11

Mi a tanulság a munkaadók számára?

Egy kis munkaadói arroganciával az egész elintézhető lenne annyival, hogy a munkaadó hirdet meg állást, ő van erősebb pozícióban, az álláskereső ne nagyon elégedetlenkedjen.
Ezt az attitűdöt hosszú távon nem tartom célravezetőnek. Az inkorrekt munkaadónak hírét viszik álláskeresők és kirúgott munkavállalók százai/ezrei (már nem csupán ismeretségi körben, hanem internetes fórumokon. A Facebook "Feketelista álláskeresőknek" csoportja erre jó példa). Ilyen ellenszélben nehéz lesz neki a legjobb pályázókat megszerezni, főként nehezen betölthető pozíciókra... A rossz munkáltatói image pedig előbb-utóbb a cég termékeinek megvásárlóit is elérheti, ami már árbevételben is jelentkezik.

Mit lehet tenni?

Apró fogásokkal látványos eredményt lehet elérni. Ma már annyi informatikai eszköz / szoftver elérhető, amivel egyszerre akár több ezer álláskereső kezelhető. Nem bonyolult dolog az önéletrajz beérkezése után azonnal egy automatikus választ küldeni, melyben a cég megköszöni a pályázást. Szintén lehet automatikus, udvarias mailt küldeni, ha nem lesz állásinterjúra behívás. Ez az álláskeresőnek is segítség, mert nem vár, nem veszít időt.
Hadd ne részletezzem az állásinterjún való korrekt munkaadói hozzáállás fontosságát (csak a munkavégzéshez kapcsolódó kérdések, a munka feltéteinek ismertetése, barátságos légkör megteremtése stb.). Az interjú utáni elutasítást pedig szintén minél gyorsabban illik közölni.  

Köszönök minden választ! Remélem, szolgált némi tanulsággal.

A Facebookon itt vagyok elérhető. Minden véleményt, like-ot, kritikát, bátorítást örömmel veszek. Mailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen várom leveleiteket.

Karácsony Zoltán

Múlt hétvégén szakmunkás világbajnokságot rendeztek Lipcsében. Ennek kapcsán néhány gondolat a "kétkezi" szakmák értékéről.

A magyar médiában nyomát sem találtam egy vasárnap zárult világversenynek, a WorldSkillsnek, amelyet a "szakmák világbajnokságának" is titulálnak. Itt 22 év alatti fiatalok versenyeznek - a fodrásztól a hegesztőn, a virágkötőn át az asztalosig - nézőközönség előtt, a helyszínen elkészített munkákat pedig nemzetközi zsűri értékeli.
Talán azért ez a nagy csend a honi médiában, mert egy olimpiai aranyakhoz szokott országban nem hírértékű, hogy a magyar versenyzők érem nélkül zárnak? Pedig a németországi Lipcsében rendezett viadalon semmi okunk nem volt a szégyenkezésre. Öt versenyszámban is éremközelben végeztünk, összesen hat indulónkat "kiválóság díjjal" jutalmazták. (A részletes eredménylista ezen a linken.)

Itt vannak a legjobb magyar szakmunkások

Hogy kik is ők?
Bertók Kinga szépségápoló
Csőke János informatikai hálózati rendszergazda
Molnár János és Schmidt Péter mechatronikai szakértő
Sárvári Ádám asztalos
Szabó Sándor festő-dekoratőr

Ezeknek a fiatal szakembereknek rendkívül erős referencia lesz önéletrajzukban ez az eredmény. Elmondhatják magukról, hogy nemzetközi porondon, nemzetközi zsűri előtt megmérték őket és a legjobbak között végeztek. Nem hiszem, hogy gondjuk lesz mostanában az álláskereséssel, piaci értékük is növekedett.

A Távol-Keleten nagy a WorldSkills presztízse

A versenysorozat 1947-ben indult útjára, kétévenként rendezik. Hogy mekkora versennyé nőtte ki magát a WorldSkills, jól mutatja, hogy Lipcsében összesen 200 ezren látták a 46 szakma versenyeit, a Távol-Keleten pedig szinte olimpiai győzteseknek kijáró tisztelet övezi a szakmák világbajnokait. Az összesített pontlistán az 52 résztvevő ország közül Dél-Korea végzett az élen, Svájc, Ausztria és Taiwan előtt. Mi a 31. helyen zártunk, viszont a legutóbbi, 2011-ben Londonban tartott világbajnoksághoz képest néggyel több számban szereztünk "kiválóság díjat".

Hogy miért írok ilyen részletesen egy ilyen versenyről? Mert a WorldSkills célja a szakmunka presztízsének növelése (szerintem nálunk elég alacsony), és egy fontos álláspiaci problémára világít rá. Szinte minden országból hiányoznak a jól képzett "kékgalléros" szakmunkások. A fiatalok zöme az egyetemi diploma megváltó erejében bízik. Ám egy jó szakma többet érhet a diplománál. Tudom, merész ez a kijelentés.  Kapásból statisztikák sorával lehet cáfolni, mennyivel több a perspektíva a felsőfokú végzettségben, mennyivel többet keresnek stb... Ezzel nagyrészt egyet is értek, nem is akarok ezzel vitatkozni. Csupán azt mondom: egy keresett szakmával többet lehet kezdeni az életben, mint egy telített területen szerzett diplomával. Főleg ha utóbbinál a személyes érdeklődés is hiányzik.

Nyugaton is nagy a szakmunkáshiány

Évek óta hallom, hogy a magyarországi autógyárak és beszállítóik mennyire nehezen találnak fémipari szakmunkásokat; hogy mennyire lecsökkent a szakmunkástanulók száma; hogy nincs jó minőségű utánpótlás.

Nincs ez másként tőlünk nyugatra sem. Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában (EURES) keresve Ausztriában a Friseur (fodrász) szóra 641 állásajánlat, a Tischler (asztalos) szóra pedig 715 ajánlat jelent meg. Itt azokat a pozíciókat hirdetik meg, amelyekre külföldi jelentkezőket is várnak. Pár napja kaptam egy emailt Németországból az egyik tartományi gazdasági kamara képzési vezetőjétől, aki a helyi újságokból küldött cikkeket. Örömmel újságolta, hogy elindult újra szakképzési programjuk. Magyarországról és Lengyelországból toboroztak idén érettségizett fiatalokat, akikkel kint tanulmányi szerződést kötnek: cégekhez helyezik el őket, ahol a duális szakképzés keretében dolgoznak és tanulnak három éven át (jellemzően fémipari, elektronikai és vendéglátóipari szakmákban). Mondanom sem kell, hogy ezekre a fiatalokra a tanulmányok lezárása után biztos állás vár.     

Hogy mi ebből a tanulság? Pályaválasztásnál az elsődleges szempont a személyes érdeklődés legyen. Emellett sok más szempontot, például a szakterület (honi és külföldi) keresettségét is érdemes nézni. Utóbbi kategóriában a CNC-esztergályos jóval erősebb, mint a kommunikációs munkatárs...

Karácsony Zoltán

Szolgálati közlemények:

Szavazzunk a munkaadókról! Aki eddig még vett részt az online szavazáson, de van véleménye, tapasztalata az álláskeresésről, várom.. Hogyan kezelték pályázatotokat, mennyire profik a munkaadók, milyen hiányosságokat láttok? Erre a linkre kattintva egy kérdőív jelenik meg, fél perc alatt kitölthető, az eredményekről beszámolok. Köszönök minden választ! Pénteken zárom a szavazást.

A Facebookon itt vagyok megtalálható. Minden visszajelzést (like, komment, bírálat, javaslat) köszönök.

Emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető.

Álláskeresők és HR-esek élményeiből készítettem most egy gyűjtést, mikor is (lehet) komolytalan egy pályázó. Jó hír: egy kis odafigyeléssel mind a 15 buktatót ki lehet kerülni. A bejegyzés végén pedig szavazásra hívom kedves olvasóimat. Arra kérek mindenkit, mondjon véleményt, mi zavarta őket leginkább a kiválasztási folyamatban, tehát gyűjtsünk visszajelzést, a szabad szöveges részben akár "be is lehet szólni" a munkaadóknak...

1. Több helyre ugyanazt az emailt küldöd

Nem mutat jól, ha egy HR-es a „Fw” jelzést látja az email tárgyában. Ez ugyanis azt sugallja, hogy az álláskereső egy másik céghez küldött anyagot továbbított, tehát elsődlegesen nem ide pályázik. Ha ráadásul a megszólítás és az email szövege is általános (Például: Tisztelt Cím! Csatolva küldöm pályázatomat. Várom válaszát! Üdvözlettel: XY), akkor nagy valószínűséggel a kukában landol a mail. Kivéve persze, ha annyira kapós szakember vagy, hogy két kézzel kapkodnak utánad (például nyelveket beszélő mérnök, informatikus, sztársportoló...).

2. Ugyanannál a cégnél ugyanazzal a CV-vel minden meghirdetett állásra pályázol

„Minden megoldás és pozíció érdekel.” Kiveri a biztosítékot a HR-eseknél ez a mondat. Mennyire van ugyanis reális önképe annak a pályázónak, aki a HR-estől a recepcióson, logisztikuson át az értékesítőig minden meghirdetett állásra lő? Még akkor is, ha a háttérben a kétségbeesés húzódik meg, inkább több céghez pályázzunk hasonló területekre. Amihez a leginkább értünk vagy amiben a legerősebbek vagyunk.

3. Megmosolyogtató vagy elborzasztó az email címed

Az első benyomás az álláspályázatnál is fontos. Legyen üzleties a mailcím és ellenőrizzük, hogy a kimenő mailben a teljes nevünk szerepel-e (például küldjünk levelet egyik mailcímről a másikra). Kerülendőek az olyan mailcímek, mint például „kiralycsavo@...”, „killer@...” és még hosszan lehetne folytatni.

4. Rosszul írod le a cég /a kontaktszemély nevét. Helyesírási hibáktól hemzseg a pályázatod.

Sok jelentése lehet ennek, de egyik sem pozitív rád nézve: figyelmetlenség, pontatlanság, komoly érdeklődés hiánya, műveletlenség.

5. Csak magadról írsz, beszélsz és nem találsz kapcsolódási pontokat a kinézett céggel

A sikeres pályázat titka, kapcsolódási pontok találása közted és a vállalat között. Ha csak magadat mutatod be és nem tudsz semmit sem írni, mondani arról, mi az, ami megfogott a cégben, a munkakörben, milyen múltbeli tapasztalatot tudnál itt hasznosítani, az álláshirdetést olvasva miben ismertél magadra, akkor nem leszel az esélyesek között.

6. Nem érkezel pontosan interjúra, és nem jelzed telefonon a késést

Fontos a pontos érkezés, ám bármi közbejöhet: közlekedési akadály, előre nem kalkulált magánéleti esemény. Ennél még fontosabb, hogyan kezeled a helyzetet. Teljesen más a megítélés, ha előre szólsz telefonon, hogy késel vagy bizonytalan érkezés esetén új időpontot kérsz, mintha „csak úgy” késel fél órát vagy el sem mész interjúra.

7. Ápolatlanul, kopott öltözetben jelensz meg

A cég képviselője állásinterjún mindig felteszi magának a kérdést: „El tudom képzelni a cégnél? Hitelesen tudna képviselni ügyfelek előtt?” (utóbbi kérdés főleg közvetlen ügyfélkapcsolatot jelentő munkánál). Az ápolatlanság és a rossz öltözet még azt is jelzi: a pályázó nem tiszteli meg a munkaadót. Az elvárt öltözet egyébként szakma- és cégtípusfüggő. Érdemes erről előtte ismerősi körben tájékozódni.

8. Alig tudsz valamit a megcélzott vállalatról

Evidensnek tűnik, hogy állásinterjúra érkezve utána kell nézni a munkaadónak. Ennek ellenére még mindig megesik, hogy a legalapvetőbb információk hiányoznak a cégről.

9. Üzleti titkokat fecsegsz ki előző munkaadódról

Még ha érdekesek is a sztorik, a munkaadó felteszi magában a kérdést: „Lehet, hogy rólam is ilyen nyíltan fog beszélni, ha felveszem és egy idő után újra állást keres.”

10. Bizalmaskodsz az interjúztatóval

„Láttam a Facebook-oldalát. Jól néz ki a nyaralós fotókon.” Ha egy férfi pályázó így próbál egy hölgy interjúztatónál „bevágódni”, rossz úton jár. Nagyon kockázatos átlépni a határokat és a privát szférában kutakodni. Akkor is, ha az információ mindenki számára elérhető.

11. Felveszed a mobiltelefont interjú alatt

Kirívó udvariatlanságnak számít. Ha életbevágóan fontos hívást vársz, akkor is jelezd előre a lehetőséget. Máskülönben kapcsold ki a mobilt, amikor belépsz a tárgyalóba.

12. Ellentmondások vannak a pályázati anyagodban és / vagy állásinterjús szereplésedben

Mielőtt interjúra indulsz, olvasd el milyen önéletrajzot küldtél el. Rendkívül kínos, ha a szóban elmondottak és az írásos verzió ellentmondanak egymásnak. Példa: egy a CV-ből „kifelejtett” korábbi munkaadót megemlítesz, másként nyilatkozol nyelvtudásodról, tanulmányaidról, de akár a hobbin is elcsúszhatsz. Nézd nyilvános közösségi médiás adatlapodat is, mi szerepel rólad. A HR-esek egyre nagyobb aránya szaglászik a pályázók után.

13. Extrém alacsony vagy extrém magas a fizetési elvárásod

Egy felkészült pályázó nagyságrendileg be tudja lőni, mekkora fizetést tart reálisnak. A legtöbb esetben állásinterjú kerül szóba a kérdés. A túl alacsony és a túl magas összeg is azt jelenti, a pályázó nincs tisztában piaci értékében vagy nem értette meg a pozíció tartalmát.

14. Nincs kérdésed, és nem mutatsz érdeklődést a cég iránt

Érdemes 1-2 kérdéssel készülni akár a cégről, akár a betöltendő munkakör részleteiről. Ha nagyon informatív a cég képviselője, akkor elképzelhető, hogy nehezebb, de valamilyen szintű érdeklődést mutatni kell.

15. A fizetésen kívül más érved nincs, miért szeretnél ott dolgozni

Szinte minden állásinterjún elhangzik a kérdés: „Miért szeretne nálunk dolgozni?” Bármennyire is nehéz a megélhetés, próbálj meg a szociális háttér helyett más, a munkával vagy a munkaadóval kapcsolatos érvekkel előállni.

A facebookon itt vagyok elérhető. Minden like-nak, visszajelzésnek, kritikának örülök.

...és akkor kérek mindenkit mondjon véleményt eddigi pályázási tapasztalatairól. Alább a kérdőív. Majd az eredményt is közlöm. (Nem kell megadni semmilyen személyes adatot)