Jobb-Állás Blog

Az év vége a karrierépítésben a gyors pályázások helyett a jövőről való ötletelés és a tervezés időszaka. Ráadásul ezen a héten és valószínűleg a következőn sem lesz elérhető a HR-esek jelentős része. Mit lehet karácsony és Újév tájékán tenni azért, hogy a 2014-es év sikeresebb legyen. Akár van állásod, akár éppen keresel, mindig kell előre tervezni. Ha van jövőképed és cselekvési terved, nagyobb eséllyel érsz célba. Íme tanácsaim.

Kapcsolódj ki. A minap olvastam a Randstad személyzeti tanácsadó felmérését, miszerint a munkavállalók közel fele a karácsonyi ünnepek alatt is nézegeti céges levelezését. Ezt nem tartom jó stratégiának. Akár van munkád, akár nincsen, a karácsonyi ünnepek a kikapcsolódásról szóljanak. Bármennyire is szorít a cipő és új állást kell találni, ennek ne a szeretteid legyenek az áldozatai. Én rengeteg erőt merítek az ünnepek alatt kapott pillanatokból, ami utána hetekig repít a munkában.

Ne pályázz ész nélkül. Az év vége arról is szól, hogy az ember kicsit lenyugszik, alaposabban átgondolja a helyzetét. Ne töltsd fel önéletrajzodat december 25-én személyzeti tanácsadók adatbázisába „Minden lehetőség érdekel” jeligével. December 26-án ugyanis nem csörren meg a telefon, amelyben állásinterjúra invitálnak.

Tekintsd át az évet. Ha magadhoz tértél a karácsonyi menüsor okozta ételsokkból, gondold át, hogy honnan hová jutottál el egy év alatt. Mi az, amit a mérleg pozitív és a negatív serpenyőjébe tudsz tenni. Akár papírlapon is vezetheted. 

Néhány szempont:

Ha van munkahelyed: Hogyan változott munkád felelősségi köre, fizetésed, a munkahelyi légkör, munkád piacképessége, munkaadód stabilitása, a cégen belüli továbblépési lehetőséged, saját szakmai tudásod, a munka-magánélet egyensúly, szakmai kapcsolati hálód.

Ha nincs munkahelyed: mióta nincsen, mit tettél azért, hogy legyen (hány pályázat, kitől kértél segítséget, kitől nem), fejlesztetted-e magad, mennyi ideig bírod ki anyagilag ezt az állapotot. Itt is szempont lehet: szakmai kapcsolati hálód változása.

Fogalmazd meg céljaidat. Az a jó, ha ezek a célok minél konkrétabbak. Azt kevésnek érzem, ha valaki csak annyit ír le, hogy jobb állást akarok. Milyen munkakörben? Milyen jellegű cégnél? Mikorra? Szintén kevés, ha valaki magasabb fizetést céloz meg. Mekkora emelés kellene? Van-e B-terv, azaz hogyan lehetne ezt más módon megoldani (cafeteria, rugalmas munkaidő)? A célok egyébként lehetnek hosszú és rövid távúak egyaránt.

Építsd kapcsolataidat, fejleszd magad.  Bármilyen tervet is készítesz, ez a két tényező ne maradjon ki belőle. Fogalmazd meg, kikkel szeretnéd bővíteni kapcsolati hálódat, őket milyen módon érnéd el. Beszélgess minél több szakmabelivel. Járj el rendszeresen szakmai fórumokra, mert személyes ismeretségek révén adódnak a legjobb lehetőségek és ekkor látod, hogy szakmád, iparágad merre is halad. Az önfejlesztésben pedig fogalmazd meg, milyen képességekben vagy szakmai ismeretekben kellene fejlődnöd és erre keress megoldást.

Készíts konkrét cselekvései tervet. Írd le magadnak, hogy milyen ütemtervvel fogsz haladni. Mikor ülsz le a főnököddel beszélgetni? Mikor iratkozol be angoltanfolyamra? Mikor küldöd el az első álláspályázatokat? Mikor beszélsz azokkal az ismerősökkel, volt kollégákkal, akik közelebb vihetnek az új álláshoz.

Oszd meg másokkal is céljaidat. Például a legjobb barátoddal, egy közeli családtagoddal. Ha ezt megteszed, akkor nyomás alá helyezed magad. Lesz egy külső kontroller, akinél magyarázkodnod / szégyenkezned kell, ha nem teszel meg mindent a sikerért.

Merj segítséget kérni. Fontos ismérve a jó karrierépítőknek a bátorság. Minél több emberrel beszélsz terveidről vagy kérsz tanácsot, annál több helyre eljut az üzenet, hogy új kihívások érdekelnek. Ne félj attól, hogy valamiben gyenge vagy és kudarcaidról is merj beszélni.

Folyamatosan ellenőrizd, hol tartasz. Bizonyos időközönként nézz rá karriertervedre. Tekintsd át, mi sikerült belőle, mi nem. Ha valamiben kudarcok értek, nézd meg annak okát. Ha kell, tervezz újra. Fontos tényezője a sikernek a rugalmasság, a hibákból való tanulás.

Bármilyen álláskereséssel, karrierépítéssel kapcsolatos dilemma esetén a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címen vagyok elérhető. Facebook-oldalam erre a linkre kattintva érhető el. Minden like-nak örülök. :)

Hangban ma (december 23-án) 15-16 óra között leszek hallható. A Klubrádió kérdez (illetve már felvették) a németországi munkavállalási lehetőségekről a Szolidaritás című műsorban.

Megtaláltok még weboldalamon a www.jobb-allas.hu lapon is.

Ezúton kívánok minden kedves olvasómnak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet!

Karácsony Zoltán

A nyáron felmérést készítettem olvasóim körében arról, hogy mi zavarja őket leginkább az álláskeresésben. Múlt pénteken lakóhelyemen, Nagykovácsiban a Trebag Kft. meghívására álláskeresőkkel találkoztam egy EU-s projekt keretében. Aktívak, érdeklődőek, nyitottak voltak a közel kétórás beszélgetés alatt. Sok olyan bosszúság visszaköszönt, amely korábbi netes szondámban is megjelent. Most sokan háborogni fognak, de nézzük meg a kérdéseket a munkaadó szemszögéből is. Mert nem fekete-fehér a valóság és ezzel is hatékonyabbá tehető az álláskeresés.

1.Miért nem hirdetnek meg minden állást?

A közszférában minden üres pozíciót kötelező meghirdetni, a versenyszférában azonban valóban az új állások jelentős része nem jelenik a nyílt álláspiacon. Ennek elsősorban gazdaságilag racionális okai vannak. A munkaadó hajlamos a legolcsóbb megoldás felé menni: ez pedig a belső kinevezés vagy a munkatársak, ismerősök ajánlása / kapcsolatrendszerének megmozgatása. Egyik sem kerül egy fillérbe sem.

2. Miért nem derül ki sok hirdetésből, hogy ki keres új munkaerőt?

Rengeteg álláskeresőt zavar, ha a hirdetésben nem szerepel a munkaadó neve, csak sejtelmes megfogalmazások („iparágában piacvezető, nemzetközi hátterű vállalat”) vagy semmitmondó email címek (palyazas…. kukac gmail.com) Ennek több oka lehet. Megesik, hogy a cég már tudja, hogy kinek a helyére keres új munkatársat, de nem akarja, hogy azt az érintett idő előtt megtudja. Előfordul az is, hogy a munkaadó nem akar bővüléséről információt adni a versenytársaknak.

Ezzel azonban azt is eléri, hogy egy álláskeresői réteg egyszerűen nem mer jelentkezni. Elsősorban azok, akiknek van munkahelye, de váltanának. Ők félnek attól, hogy a hirdetés mögött a szomszéd szobában ülő HR-es van…

3. Miért tesznek bele a hirdetésbe túlzó elvárásokat?

„Könyvelői munkához három idegen nyelv ismerete?” – kérdezte tőlem megrökönyödve egy álláskereső.  

Vannak esetek, amikor jogos lehet a követelmény: jelen esetben egy több országot kiszolgáló nemzetközi cégnél. A munkaadók sokszor Supermant akarnak. Aztán ha nem jönnek a megfelelő jelöltek - vagy akik jönnek, ők átmeneti állomásnak szánják a céget - akkor saját hibájukból tanulva alábbadják.

Sajnos arra is akad példa, hogy a nyelvtudás indokolatlan megkövetelésével a senior álláskereső réteget riasztják el a pályázástól.

4. Miért kérik az álláshirdetésben a fizetési igény megjelölését?

Láttam olyan hirdetést, hogy az email „Tárgy / Subject” részébe kértek összeget. Az álláskeresők azt sérelmezik, hogy a munka pontos ismerete nélkül kell nyilatkozniuk bérigényükről.

Feltettem ezt a kérdést egy nemzetközi középvállalat HR-vezetőjének néhány hónappal ezelőtt. Ő azt mondta, csak azért kérik, hogy a nagyságrendi különbségeket kiszűrjék. Aki bruttó 500 ezer forintos havi bért kér, de a cég csak 250 ezret tudna kínálni, vele felesleges folytatni a kiválasztást. Bármennyire is alkalmas a munkára, nem jutnak majd egyezségre és csak egymás idejét rabolják.

Legtöbbször azonban nem a legalacsonyabb bérigény nyer. A munkaadók zöme hajlandó többet fizetni a legjobb jelöltért.

5. Miért nem írják ki hirdetésben, mennyi bért ajánlanak?

Tavaly ősszel megkérdeztem egy országos bank HR-vezetőjét egy esélyegyenlőségi konferencián, nem lenne-e jobb, és igazságosabb, ha nyilvánosak lennének a fizetések? Ahogyan azt például az USA-ban a hirdetésekben megteszik. Azt válaszolta, hogy nem. Sőt, összeomlana a pénzintézet, romokban lenne  a munkamorál. A munkatársaknak ugyanis a relatív (egymáshoz viszonyított fizetése) fontosabb. Európa nagy részén tabu a fizetés, és ez darabig így is marad. (Ez hosszabb elemzést igényelne, nagyon merevnek érzem a munkaadói hozzáállást.)

6. Miért nem szerez nekem állást a fejvadász? Nem az a dolga?

Hát nem az. Ugyan a személyzeti tanácsadó cégek mosolygós, segítő arcukat mutatják az álláskeresők felé, de állást nem garantálnak, az ő fizetős ügyfeleik a munkaadók. Megbízóik ugyanis állásonként több százezer forintot (a munkaadó éves bruttó bérének 10-15 százalékát) fizetnek, ha a fejvadász megfelelő jelöltet prezentál. A fejvadásznak tehát fontos a jó kapcsolat az álláskeresővel, de a megbízó érdekeit nézi elsődlegesen. Ha azonban ez találkozik az álláskeresőkével, akkor dupla az öröm.

7. Miért nem válaszolnak az álláspályázatomra?

Ez volt a top bosszúság nyári felmérésemben.

Jogos elvárás bármilyen kommunikációban egy megkeresésre valamilyen válasz küldése. Ráadásul az álláskeresők jelentős része rutintalanság miatt időt is veszít ezzel, ugyanis heteken át bízik a pályázatban és leáll a kereséssel.

Nincsenek azonban könnyű helyzetben a munkaadók, ha egy kiírásra százas nagyságrendben érkeznek CV-k. A toborzásban élenjáró vállalatok szoftveres segítséggel adnak visszajelzést. Ennek előnye, hogy képben van a pályázó, mi történt, ám személyre szabott „használható választ nem kap, csak sablonosat („megkaptuk pályázatát”, „sajnos nem jutott a következő körbe”).

A kis- és közepes vállalkozások többsége nem költ ilyen szoftverre és az egy szem HR-esnek nincs energiája mindenkinek válaszolni.   

8. Miért a szakmámhoz nem értő HR-es tartja az első interjút?

Sok esetben a HR és a szakmai osztály képviselője együtt ül az interjún. Ahol csak a HR-es ül az első körben, ott a cél az előszűrés. Megfelel-e az álláskereső a formális elvárásoknak, személyiségében illik-e a céghez. A szakmai rész ezt követően kerül terítékre.

9. Miért húzzák hetekig / hónapokig a döntést az állásinterjú után?

Nem azért, mert lebegtetni akarnak, hanem azért, mert egyre több helyen lassult le a kiválasztás. Ennek oka lehet a bizonytalan gazdasági környezet vagy multi cégen belül a többszintű döntéshozatal.

10. Miért nem mondják meg őszintén az elutasítás okát?

Az álláskeresők jelentős része hiányolja az egyenes választ, amiből tanulhatna. Sokszor itt is semmitmondó szófordulatokkal találkozni.

Ennek oka lehet:

- nem az hozta meg a döntést, aki közli,

- olyan szempontok szerint határoztak, amelyek támadhatóak / rossz fényt vetnek a munkaadóra (diszkrimináció)

- nem tudnak racionálisan érvelni.

Van még valami, ami dühít benneteket a munkaerő-kiválasztás során? Írjátok meg ide kommentbe, emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre vagy blogom Facebook oldalára.