Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Mit lehet kozmetikázni az önéletrajzon?

Egy tegnapi történés adta az ihletet a mai posztra. Kunhalmi Ágnes szocialista politikus és képviselőjelölt újságírói megkeresés után módosította / pontosította önéletrajzát. A hírek szerint nyelvvizsga hiányában nem kapta kézhez diplomáját, CV-je viszont korábban mást sugallt. Ez a poszt nem Kunhalmi Ágnesről és nem a politikáról szól, hanem a jelenségről, amely sok álláskeresőt érint. A dilemma: Kozmetikázható-e az önéletrajz? Mit lehet és mi okoz súlyos károkat?

Röviden Kunhalmi Ágnes története. A hírek szerint korábbi életrajzának egyik blokkja így nézett ki:

Tanulmányok
2004-2009: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, kommunikáció szak
2005-2011: ELTE – Állam és Jogtudományi Kar, politológia szak

Most így néz ki:

Tanulmányok
2004-2009: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, kommunikáció szak, abszolutóriummal lezárva, nyelvvizsga előtt áll
2005-2011: ELTE – Állam és Jogtudományi Kar, politológia szak, abszolutóriummal lezárva, nyelvvizsga előtt áll

Amint látható, a politikusnő azzal egészítette ki a rovatot, hogy még nem tett nyelvvizsgát, így még nem mondhatja magát diplomásnak.

Ennyi információ birtokában kijelenthető, hogy Kunhalmi Ágnes nem hazudott. Az első változatban sem állította azt, hogy diplomás, csupán annyit, hogy az adott szakokon tanult öt illetve hat éven át. Más kérdés, hogy a megfogalmazás az olvasó számára azt sugallja, hogy diplomát is szerzett.

Ez a jelenség álláskeresők körében is megfigyelhető. De nem csupán a CV-k „Tanulmányok” rovataiban találhatóak "csavaros" megfogalmazások.

Nézzünk néhány fel-felbukkanó eszközt.

Fiatalkori fotó. Negyvenes, ötvenes álláskeresőknél megesik, hogy tíz-tizenöt évvel korábban készült képet illesztenek be magukról. Különösen akkor élnek ezzel az eszközzel, ha „fiatalos csapatba keres dinamikus munkavállalókat” az állás meghirdetője.

Jól csengő pozíciónevek. Sokak szeretnék korábbi munkájukat felfelé pozicionálni.  Ekkor felbukkannak a hangzatos angol megjelölésekk: például sales manager, key account manager, IT-manager, business development manager, projektmanager.

A korábbi felelősségi kör feltupírozása. Szintén feltörekvő pályázók gyakori fogása ez. Így lesz az Excel-táblázatok átküldéséből „nyolc országot átfogó üzletfejlesztési projektekben való részvétel projektmenedzserként”.

A korábbi karrier kicsinyítése. Bármennyire meglepő, erre is van példa. Elsősorban korábban magas pozícióban, nagyvállalatnál dolgozó, állásukat vesztett menedzserek hajlamosak (sikertelen álláskeresés esetén) "visszanyesni" korábbi munkaköreiket. Például nem írják le, mekkora árbevételért feleltek, mennyi embert irányítottak. Multin belül elhallgatják nemzetközi feladataikat. Abból indulnak ki, hogy a túl magas pozíció elriasztja a potenciális munkaadókat. Főleg, ha kis-, középvállalkozáshoz szeretnének bejutni és alacsonyabb munkakörrel is megelégednének.

Egy-két korábbi munkahely kihagyása. A munkaadók nem szeretik a néhány havonta munkahelyet váltó jelölteket. Érzik ezt az álláskeresők és hajlamosak néhány „felejthető” állomást kihagyni. Az óvatosabbak sok-sok évvel ezelőtti munkahelyeket hagynak ki, a kevésbé szívbajosak a közelmúltból is szelektálnak.

A gyes eltitkolása. Kisgyermeket nevelő anyukák tartanak attól, hogy CV-jük eleve kiesik a rostán, ha a cég meglátja, hogy gyesen vannak. Ebben az esetben csak az a munkaadó szerepel, ahonnan gyesre mentek, a két-három éves munkakihagyás nem.

„Lyukak” betömése. Nem mutat jól a CV-ben egy 7-8 hónapos munkanélküli időszak. Éppen ezért sokan csak évszámokat adnak meg. Példa: ha valakit 2012 márcusában kirúgtak és csak 2013. februárjában kezdett következő munkahelyén, akkor csak az évszámokat írja be.

A nyelvtudás eltúlzása. Fejvadászoktól gyakran hallom, hogy ők a CV-ben megadott nyelvtudást eleve egy szinttel lejjebb sorolják. Emellett a pályázók hajlamosak csak a korábban letett nyelvvizsgát megemlíteni, és az aktív (sokszor ennél alacsonyabb valós) szintről nem nyilatkozni.

A számítógépes tudás feltupírozása. Aki be tudja kapcsolni a számítógépet, feltüntet minden irodai alkalmazást (Excel, Powerpoint stb.) „jól hangzik és úgysem ellenőrzik le” felkiáltással.

Jól csengő vagy divatos hobbik. „Legyen benne egy egyéni sport, egy csapatsport és egy művészet” – hallani időnként „tanácsadóktól”. Vezetőknél divatosnak számít a golf, a squash, a tenisz, ami akkor is belekerül, ha a sport alapjaival sincs tisztában a jelölt.

Mit lehet tenni és mit nem?

Kérdés, hogy mi célravezető ebből a sok csalafintaságból.

1. Nem kérdéses, hogy az önéletrajz fontos marketingeszköz. Ebben (és interjún is) a legjobb arcunkat kell mutatni. Éppen ezért mindenki motivált, az elvárásoknak megfelelő szakemberként szeretné megjeleníteni magát, aki más, jobb a versenytársaknál.

2. A munkaadó szempontjából viszont legalább olyan fontos szempont az átláthatóság, a hitelesség, a megbízhatóság, ugyanis csak így alakulhat ki a bizalom. Minél kevesebb kérdés merül fel a HR-esben a CV átolvasása után, annál jobb véleménye lesz. Ha azonban ellentmondást fedez fel vagy a CV-ben, vagy interjún, akkor azonnal eltűnhet a bizalom.

Minden tanácsom ebből a két tételből következik.

- A tényekben ne ferdítsünk. A valódi nyelvtudás interjún három perc alatt kideríthető. A 20 évvel korábbi fotó és az interjús megjelenés közötti kontraszt is árt. Ha az interjúztató valódi hobbija a mi „álhobbink” és elkezd erről kérdezni, nagyon kínos helyzetbe kerülünk. Kínos az is, ha a diplomaszerzés körül ködösítünk. Főleg akkor, ha elvárásként fogalmazzák meg. Nem érdemes a gyest sem elhallgatni, ha éppen onnan szeretnénk visszajönni. Ennek beírása is az őszinteség, az "önazonosság" jele.

Amiben óvatosan lehet kozmetikázni:
Néhány hónapos munkanélküli időszak eltüntethető (bár nem szégyen állást sem keresni, bárkivel előfordulhat).
A korábbi munkahelyek említésével nem nagyon kozmetikáznék. Csak ha  régi, rövid ideig tartó, a most megcélzott álláshoz nem kapcsolódó munkáról van szó, azt venném ki (ha nagyon sok az állomás). Ha pedig rovatcímnek nem a "Korábbi munkahelyek", hanem a "Szakmai tapasztalat" címet használjuk, akkor nem is hazudtunk (már ha más szakterületen / pozíciókban szerzett munkákat hallgatunk el).

A korábbi munkaköröknek is lehet divatosabb megjelöléseket adni: előadó vagy titkárnő helyett személyi asszisztens, esetleg menedzserasszisztens, (nagy ügyfelekkel dolgozó) értékesítő helyett key account manager.

Egy-egy nagyobb projektben való részvétel esetén lehet hivatkozni a teljes projekt eredményére, az abban résztvevő neves partnercégekre.

A korábbi gyesen töltött időszakot sem kell megemlíteni, ha azóta visszatértünk és alatta volt hivatalos munkahelyünk.

Karácsony Zoltán

A facebookon itt vagyok fent. Weboldalam pedig itt elérhető.

UPDATE: Időközben egy kedves olvasóm felhívta a figyelmemet ERRE a linkre. Aki olvasta a posztot, tudja, mi a véleményem, ha ez igaz. De mint mondtam, írásom nem Kunhalmi Ágnesről szól és igazságot sem akarok tenni az ügyben.

0 Tovább

Hogyan és hol keress munkát, ha nincs álláshirdetés?

„Nincs nekem szóló álláshirdetés.” „Összesen 10 hirdetést találtam. Mindet megpályáztam eredmény nélkül. Mit csináljak?” A napokban két kedves olvasóm írt ilyen tartalmú emailt. Úgy vélem, ezzel még sokan küzdenek. Mit lehet tenni, ha nincs nekünk szóló álláshirdetés? Összegyűjtöttem néhány ötletet, inspirációt.

Első körben érdemes leszögezni, hogy a publikus álláshirdetések az összes új munkalehetőség csak kisebb részét teszik ki. Az állások többsége más úton talál gazdára: kapcsolatok, munkatársi ajánlás, adatbázisban keresés vagy szemfüles álláskeresők bejelentkezése útján. A hivatalos álláspiac mellett tehát érdemes ezen a rejtett területen is próbálkozni. Akinek itt sikerül a munkaadó látókörébe kerülni, annak – különösen népszerű pozícióknál, telített területeken - kisebb konkurenciával kell megküzdenie, mintha publikus hirdetésekre pályázna.

Milyen módszerekkel lehet próbálkozni?

1. Helyezd el önéletrajzodat állásportálok és személyzeti tanácsadók adatbázisában

Állásportálok (például monster.hu, workania.hu, cvonline.hu stb.), személyzeti tanácsadók (Randstad, Grafton, Kelly Services, Focus Consulting stb.) adatbázisában előszeretettel keresnek a munkaadók, ha nem akarnak hirdetni vagy hirdetés útján nem találtak jelöltet, Ezeken az oldalakon általában egy önéletrajzi sablont kell kitöltened. Nagyon fontos, hogy a CV-dben benne legyenek a szakmádban fontos kulcsszavak, ugyanis az adatbázisban kereső munkaadók, személyzeti tanácsadók sokszor kulcsszavakra szűrnek (például programozóknál a programnyelv, nyelvtudásnál a beszélt szint stb.).

2. Legyél látható a közösségi médiában és szakmai oldalakon

Ezek közül a Linkedin.com üzleti kapcsolatépítő oldalt említem meg. Korábban ez elsősorban a multinacionális cégeknél dolgozók oldala volt, mára már színesebb lett a kép. Érdemes a szakmai tapasztalatodat, erősségeidet és karriercéljaidat bemutató profiloldalt létrehoznod, szakmai csoportokhoz csatlakoznod és kapcsolatokat keresned. Fejvadászok előszeretettel használják az oldalt és itt üzleti döntéshozókat is elérsz. Igaz, ez azonban nem akkora erejű, mintha valakivel már személyesen találkoztál volna.

3. Keresd meg a szóba jöhető cégeket, döntéshozókat

Hideghívásnak hívják ezt az álláskeresői módszert. Olyan cégeket érdemes kiválasztani, amelyeknek jó hírük van a piacon, bizalmat gerjesztő a megjelenésük, és szükségük lehet a végzettségedre.

Akkor van esélyed, ha megtudod a döntéshozó nevét, beosztását és sikerül vele személyesen egyeztetni. Alapszabály: ha telefonon keresed a cégnél dolgozó „célszemélyt”, akkor ne árulj el hívásod céljáról semmit sem a recepciósnak, a titkárnőnek, az asszisztensnek, ők ugyanis nem kompetensek, többnyire visszautasítóak, féltik a pozíciójukat, nem a döntéshozó fejével gondolkodnak.

Tanácsos arra hivatkozni, üzleti ügyben keresed a vezetőt, amit vele, személyesen szeretnél megbeszélni. Az ügyvezetőnek semmiképpen ne említsd direktben, hogy állást keresel, inkább csomagold úgy a mondandódat, hogy szaktudásodat ajánlod fel neki. Érdemes ezt egy aktuális történésre alapozva megtenni, ami például lehet a cégnek valamilyen nyilvánosságot kapott eredménye vagy közös pont a cég tervei és a te szakmai múltad között.

A hideghívásos álláskeresés rendkívül nehéz műfaj. Nehézsége a folyamatos munka és a visszautasítások magas aránya. Éppen ezért érdemes tréningen elsajátítani, sokszor kell próbálkozni, és sok múlik a cégek kiválasztásán.

4. Keresd meg személyesen a munkaadót

Bizonyos szakmákban – például a vendéglátóiparban, a kiskereskedelemben, az építőiparban - működik a személyes megkeresés módszere Magyarországon és külföldön egyaránt. Egy Angliában munkát kereső magyar fiatalember mesélte a következő esetet. Amikor egy barátjával kiérkezett Hartlepoolba, vett egy térképet, felosztották a várost egymás között, és hat napon át napi négy órában minden potenciális munkahelyre – étterem, butik, élelmiszerbolt, söröző – bement egyikük. Megkérdezte, akad-e munkalehetőség, és leadta mindkettejük önéletrajzát. Igazán akkor lett hatékony a módszer, amikor belépéskor azt mondták, a vezetővel szeretnének beszélni. Persze rendesen felöltöztek, ápoltak voltak és udvariasan, érdeklődően viselkedtek Egy hét alatt kilenc helyről szóltak vissza, hogy lehetne jönni dolgozni…

5. Mozgasd meg ismeretségi körödet

Minél többen tudnak álláskeresési szándékodról, annál nagyobb eséllyel adnak tippeket vagy ajánlanak be valahová. Persze ehhez az is kell, hogy tisztában legyenek képességeiddel, céljaiddal és a kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolat legyen köztetek. Ezzel a témával már több korábbi blogbejegyzésemben is foglalkoztam. A kapcsolatépítésről például itt írtam.

6. Keress kreatív utakat a döntéshozók elérésére

Erre a marketing területen nyílik a legnagyobb esély, ugyanis a kreatív álláskeresési módszer azt jelenti, hogy a pályázó kreatív személyiség, aki képes elérni a célcsoportot és magát (mint terméket) a középpontba helyezni.

Három példát említek az Egyesült Államokból.

- Google-hirdetés

Egy amerikai reklámszövegíró, Alec Brownstein például a marketingvezetők hiúságára építette a kreatív álláskeresés egyik mintapéldájává vált kampányát.

Megkereste öt nagy reklámügynökség vezetőjének a nevét, és fizetett hirdetést adott fel a Google oldalon. A szponzorált szöveg akkor jelent meg, ha valaki a cégvezető nevére keresett rá. Brownstein ugyanis azt feltételezte (és igaza volt), hogy ezt rendszeresen megteszik a kreatív guruk. A szponzorált szöveg így nézett ki: „Üdv (a vezető neve), ugye jó dolog saját magunkat keresni a Google-n… Engem a cégéhez felvenni úgyszintén… alecbrownstein.com”

Az öt megcélzott vezetőből két hónap alatt négyen személyesen felhívták, ketten állást ajánlottak, ezek közül az egyiket (a Young and Rubicam ügynökségnél) a fiatalember elfogadta. S hogy mennyibe került a kampány? Összesen 6 dollárba, vagyis 1300 forintba…

Az ötletes módszer ITT érhető el.

- Bemutatkozóanyag a mosdóban

Szintén figyelemre méltó két magyar fiatal próbálkozása. (Ezt Tollas Attilától, a marketing és a kreatív álláskeresés szakértőjétől hallottam a HVG Állásbörze egyik előadásában) Papp Ákos és Szloboda László New York kreatív ügynökségeinek vezetőihez akarták eljuttatni portfóliójukat. Azt feltétezték, hogy a nagyon elfoglalt menedzsereknek a vállalat wc-jében biztosan lesz 5 percük anyaguk elolvasására. Készítettek egy The Toilet Book címet viselő dokumentumot önéletrajzukkal, eddigi munkáikkal, amelyet a nagy ügynökségek mosdóiban helyeztek el. Azt mondták utólag, nem volt nehéz bejutni a helyiségekbe, ugyanis ezek többnyire a recepció közelében, a folyosókon találhatóak. A kilenc megcélzott ügynökség közül hathoz behívták őket interjúra, végül a BBDO-tól kaptak munkalehetőséget.

Az akcióról készült anyag ITT elérhető.

- Álláskeresői videó

Marketing és kommunikációs területen minta lehet Matthew Epstein próbálkozása is, akinek a sztorija 2011-ben keltett nagy feltűnést. A fiatalember korábban kisebb cégeknél próbálkozott, de ráunt arra, hogy még csak válaszra sem méltatják gondosan összeállított, hagyományos pályázati anyagát. Úgy döntött, nagy céget céloz meg, a Google-t, és ehhez valami nagyot tesz le az asztalra.

Bajuszt ragasztott, néhány órára bekönyörögte magát egy atlantai villába és álláskeresői image-videót forgatott. E négy perces filmben néhol öltönyben, nyakkendővel, néhol zakóban és alsónadrágban brandyvel a kezében üzen a Google döntéshozóinak: termékmarketinges ő, aki az online és az offline médiában is otthonosan mozog. Célja egyszerű, a Google-nél dolgozni.

80 állásinterjúra kapott meghívást (többek között a Google, az Amazon, a Salesforce invitálta), weboldalát néhány hét alatt a semmiből 400 ezren látták világszerte, Youtube-videóját 450 ezren (mára már 1 millió fölött), a Facebookon 17 ezer like-ot gyűjtött, 2 ezer feletti emailt kapott szurkolóktól, tanácsadóktól, cégektől, több tucatnyi médiumnak nyilatkozott. És persze állást is szerzett magának. Nem a Google lett a befutó, hanem egy kisebb cég, de nem panaszkodott…

A videó ITT nézhető meg.

Van olyan módszer, ami bejött nektek? Írjátok meg emailben a karacsony.zoltan kukac jobb-allas.hu címre. De bármilyen más karrierépítést érintő kérdésben keressetek bizalommal.

A facebookon itt vagyok fent. Weboldalam pedig itt elérhető.

Karácsony Zoltán

3 Tovább

Nők és álláspiac: helyzetjelentés március 8-án

Kisebb eséllyel jutnak cégvezetői posztra; 20 százalékkal kevesebbet keresnek és a politikában is alig vannak jelen. Ha a statisztikákat nézzük, akkor a nőknek nehezebb érvényesülni a munka és az üzlet világában. Mit lehet tenni ez ellen? A héten az Európai Parlamentben jártam tanulmányúton a Nemzetközi Nőnap apropóján. Ott gyűjtöttem adatokat, jó gyakorlatokat, amelyeket aztán a hazai helyzettel egészítettem ki.

Sok a női cégvezető - papíron
A cégstatisztikákban nem állnak rosszul a magyar hölgyek. 2014 márciusában Magyarországon a cégtulajdonosok közel 40 százaléka, míg a cégvezetők 33 százaléka nő - áll a Bisnode nemzetközi cégminősítő üzleti információszolgáltató elemzésében. Utóbbi kategóriában megyei bontásban a főváros vezet (35 százalék), míg Győr-Moson-Sopron megyében (30,6 százalék) a legkisebb a képviseletre jogosult női vezetők aránya. Persze aztán ahogyan haladunk a nagyobb cégek topmenedzseri szintjei felé, úgy lesz egyre kevesebb hölgy. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok igazgatóságaiba már csak elvétve jutnak be.

Kevesen vannak jelen a magyar politikában
A hazai törvényhozásban 8 százalék a nők aránya, ami az egyik legalacsony mutató az európai parlamentekben (a választások után sem nő jelentősen az arány). A brüsszeli Európai Parlamentben 36 százalék a női mutató. A 28 tagország képviselői közül a finnek és a dánok járnak az élen (50 százalék felett), míg a magyar EP-képviselők 36 százaléka hölgy.
A végrehajtó hatalom csúcsaira is egyelőre kevesen jutottak fel. Az EU 28 tagországa közül négyben nő a kormányfő: Németországban, Dániában, Lettországban és Szlovéniában.

Kevesebben dolgoznak
A 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája 54 százalék, ami 22 éves csúcsot jelent. Igaz ugyan, hogy még így is jelentősen elmarad a férfiak 66 százalékos arányszámától. Munkanélküliségi rátában is a férfiak állnak jobban (8,6 ), mint a hölgyek (9,2 százalék).

Húsz százalék a bérhátrány
Az utóbbi napokban több felmérés is napvilágot látott a női és a férfi fizetések közötti különbségről. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 20,1 százalék a differencia, ami két százalékpontos növekedést jelent egy év alatt és közel 4 százalékponttal magasabb az EU 16,4 százalékos átlagánál. Az EU számai szerint Szlovéniában a legkisebb (2,5 százalék), míg Németországban a legnagyobb a bérkülönbség (22 százalék) a férfiak javára.
Kifejezetten Magyarországon vizsgálta a nemek közti bértrendeket a Workania.hu állásportál által üzemeltetett fizetesek.hu oldal. A felmérés készítői 21 százalékos bérhátrányt állapítottak meg. A férfiak bruttó átlagfizetése 220.000 forint volt, míg a nőké 173.400 forint.
A legnagyobb differencia a felsővezetők között mutatkozott, ahol a nők átlagosan 26%-kal kerestek kevesebbet férfi kollégáiknál, a középvezetők esetében 18% a lemaradás. A diplomás, de nem vezetői munkakörben dolgozó munkavállalók esetében 16% a bérszakadék, az adminisztratív munkakörök esetében pedig 12%.

Sokan munkahelyi szexuális zaklatás áldozatai
Sokkoló statisztika látott a héten napvilágot az Európai Parlamentben. A 15 évesnél idősebb nők 33 százaléka tapasztalt legalább egyszer saját bőrén testi és/vagy szexuális erőszakot – derül ki az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) friss jelentéséből. A kutatás az eddigi legnagyobb, mind a 28 tagországot lefedi, 42 ezer nő megkérdezésén alapul. A nők 43 százaléka pszichés erőszaknak is ki volt téve, 5 százalékot megerőszakolták. Szexuális zaklatásról 55 százalék számolt be. Utóbbinál minden harmadik eset a munkahellyel kapcsolatos: a főnök, a kolléga, a beosztott vagy az ügyfél áll mögötte.

Mit lehet tenni a nők helyzetbe hozásáért?

Kvóta felállítása. Azaz hatalmi szóval a nemek közötti minimális arányszámok meghatározása nem csupán a politikában, hanem a gazdaságban, a nagy cégek igazgatóságaiban. Éles vita zajlik Európában a kérdésről. A baloldali és a zöld pártok ebben látják a jövőt, a jobboldaliak ódzkodnak tőle. A kvótapártiak előtt a norvég példa lebeg, ahol 2003-ban vezették be a minimális, 40 százalékos arányszámot a nagyvállalatok vezetésében és ez a női menedzserek előretörését hozta.

Vállalati jelentés a bérekről. Érdemes szem előtt tartani, hogy a férfi-női átlagbérek közti különbség még nem feltétlenül utal diszkriminációra. Sok országban a nők a rosszabbul fizető iparágakban, nem teljes munkaidőben és nem vezetői pozícióban dolgoznak. Tehát bérük nem nemük, hanem más tényezők miatt alacsonyabb (utóbbiban is lehet azonban diszkriminációs elem). Problematikus ugyanakkor, ha cégen belül ugyanazt a munkát végző férfi és nő között van keresetkülönbség. Éppen ezért Belgiumban 2012-ben olyan törvényt fogadtak el, amely kötelezi a vállalatokat kétévente a bérstruktúra összehasonlító elemzésére. Ausztriában pedig a 150 főnél több alkalmazottat foglalkoztató munkaadónak olyan fizetési riportokat kell készíteniük, amelyben bemutatják fair bérezési gyakorlatukat.

A kisgyermekes anyukákat segítő kezdeményezések. Például az állam részéről a minél zökkenőmentesebb munkahelyi visszatérés segítése a bölcsődei férőhelyek bővítésével. Minta lehet a tehermegosztás ösztönzése. Norvégiában az apának is jár gyermekgondozási idő (apa-kvóta) az apa például 14 hétig otthon maradhat a kisgyermek születése után. Segíthet a munkaadó is családbarát intézkedésekkel: rugalmas munkaidővel, célzott cafeteriatámogatással (például iskolakezdési támogatás), részleges távmunkával, a gyesen levő anyukákkal való kapcsolattartással.

Női klub szervezeten belül, mentorolás. Akadnak multinacionális vállalatok, amelyek felismerték a tehetséges nőkben rejlő üzleti előnyöket. A GE például Női Hálózatot működtet a vállalaton belül. A hölgyek rendszeres találkozók, tréningek keretében fejlesztik önmagukat, egymást és már vezetői posztra jutott mentor segítségével készülnek fel a vezetői pozícióra.

Zaklatás esetén irány az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Akit bármilyen sérelem ér munkahelyén vagy álláskeresőként neme, vallása, faji, nemzetiségi hozzátartozása miatt, az az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál tehet bejelentést. Az EBH ezt követően kivizsgálja az ügyet. Több millió forintos pénzbüntetés is lehet a zaklató munkahelyi vezető büntetése.

Karrierépítő és önérvényesítő tréningek nőknek. Azt még a nőjogi szervezetek képviselői is hangsúlyozzák, hogy az államon, az EU-n és a munkaadókon kívül l az érintettek is tehetnek helyzetük javításáért. Sok női álláskereső nem elég rámenős a bértárgyaláson, félénk a munkalehetőségek felkutatásában, nem keresi a kapcsolatot szakmabeliekkel, üzleti vagy politikai döntéshozókkal. Pedig ezek még fontosabb készségek, mint a diploma megszerzése, a nyelvtudás vagy a szakmai tapasztalat. Mivel senki sem születik ügyes karrierépítőnek, ezt is meg kell tanulni.

Végezetül hadd kívánjak minden kedves női olvasómnak teljes szívből Boldog Nőnapot!

Karácsony Zoltán

8 Tovább

Jobb-Állás Blog

blogavatar

A legújabb karriertrendek, a legérdekesebb álláshírek saját kommentárral Minden véleményt, témajavaslatot várok. Alkossunk egy jó közösséget!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

állás (111),karrier (107),álláskeresés (52),Karácsony Zoltán (27),állásbörze (17),külföldi munka (14),pályakezdő (10),karácsony zoltán (9),állásinterjú (9),állásexpo (8),álláshirdetés (7),pályaválasztás (6),szakma (6),munkahely (6),fizetés (6),frissdiplomás (6),önéletrajz (5),kereset (4),felvételi (4),nyelvvizsga (4),foglalkozás (4),nyelvtanulás (4),diszkrimináció (3),Németország (3),pályázás (3),monster (3),facebook (3),felsőoktatás (3),karrierépítés (3),felmondás (3),allas (3),Ausztria (3),esélyegyenlőség (3),toborzás (2),nyelvtudás (2),külföld (2),távmunka (2),egyetem (2),új munkahely (2),vezető (2),diploma (2),képzés (2),közszféra (2),CV (2),ESZA (2),EU (2),álláskeresési járadék (2),au pair (2),motiváció (2),mérnök (2),informatikus (2),karrierváltás (2),Egyesült Királyság (2),fejvadász (2),személyzeti tanácsadó (2),felmérés (2),olimpia (1),idősgondozó (1),karrierhír (1),google (1),szakválasztás (1),Egyenlő Bánásmód Hatóság (1),zaklatás (1),trend (1),webdesigner (1),munkaerőfelvétel (1),Anglia (1),németország (1),Vizes VB (1),Benedek Tibor (1),vízilabda (1),jövedelem (1),worldskills (1),munkanélküli (1),túlóra (1),váltás (1),munkasprint (1),rugalmas munka (1),álláskereső (1),gyakornok (1),álláspályázat (1),munkajog (1),külföldi tanulás (1),hiányszakma (1),munkanélküliség (1),munkanélküliségi ráta (1),álláspiac (1),atipikus munka (1),kerékpár (1),diákmunka (1),szexi szakma (1),Bringázz a munkába (1),bicikli (1),linkedin (1),megváltozott munkaképességű (1),jutalom (1),Kanada (1),Harvard Business Manager (1),diplomamunka (1),sales manager (1),mobilitás (1),Work Force (1),parti (1),kapcsolatépítés (1),burn out (1),egészség (1),key account manager (1),állásnév (1),egyetemista (1),bér (1),szakmai gyakorlat (1),HR (1),informatika (1),tanácsadó (1),hegesztő (1),Google (1),Facebook (1),pénzügy (1),szakmunka (1),csapatépítő tréning (1),állásportál (1),osztrák munka (1),Steve Jobs (1),nfsz (1),eures (1),(1),IT (1),Apple (1),Zuckerberg (1),munkaerő-közvetítő (1),EURES (1),karrierexpo (1),kísérőlevél (1),motivációs levél (1),Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (1),marketing (1),reklám (1),munkahelyváltás (1),munkaügy (1),manager (1),siket (1),előléptetés (1),babysitter (1),állásközvetítés (1),ötven felett (1)